-
Kárpáti Magyar Krónika – XXVII. (XXIV.) évfolyam, 9. (359.) szám. 2023. május 1.
Írta: Zubánics László, Dupka György, Szemere Judit, Fuchs Andrea | A kiadás éve: 2023
Május – Tavaszutó, Ígéret hava, Pünkösd hava
Nevét Maiaról kapta, aki ősi termékenység istennő volt a római mitológiában.
Népi kalendárium
Május 4. – Szent Flórián napja, a magyar tűzoltók napja;
Május 12–14. Fagosszentek: Pongrác, Szervác, Bonifác;
Május 16. Nepomuki Szent János
Május 21. Konstantin napja
Május 25. Orbán napja
Pünkösdi ünnepkör
Áldozócsütörtök: Jézus mennybemenetelének ünnepe, a húsvétot követő negyvenedik nap. Nevét onnan kaphatta, hogy az Egyház a húsvét környéki, évi egyszeri kötelező áldozás határidejéül valamikor ezt a napot adta meg. Sok templom búcsúnapja.
Pünkösd: a húsvétot követő ötvenedik nap. Pünkösd az egyház születésnapja.
Pünkösd a tavaszi időszak és az egyházi év harmadik fő ünnepe. Az ószövetség idején aratási ünnep és a sínai-hegyi szövetségkötés emléknapja volt. Elnevezése a görög pentekoszté, az ötvenedik szóból származik, mivel húsvét után az ötvenedik napon van a helye a naptárban. A húsvéthoz alkalmazkodó pünkösd is tehát mozgó ünnep a niceai zsinat (Kr. u. 325) határozata óta.
A pünkösdhöz fűződő legarchaikusabb szokás a pünkösdi királyválasztás. A pünkösdi királyt – akit versenyjátékokkal, főleg lóversennyel, bothúzással választottak ki – egy évig a legények vezetője, bírája volt, hivatalos minden lakodalomba és összejövetelre, mulatságra. Minden kocsmában „ingyen rovása” volt (vagyis a község fizette a fogyasztását), lovát, marháját társai őrizték, apróbb vétségeiért pedig testi fenyítéssel nem illették. A legények engedelmességgel tartoztak neki. (Európa jelentős részében a középkor óta választanak pünkösdi királyt.)
A pünkösdi királynéjárás a Dunántúlon még napjainkban is élő népszokás, ha nem is eredeti tartalmában és formájában. A lényege a kislányok termékenységvarázslással egybekötött köszöntése. A köszöntés négy fő mozzanatból áll: négy kislány vezet egy ötödiket, majd egy házhoz érve, az udvaron megállva a kiskirályné feje felett kendőt feszítenek ki. Énekelve körbe járják a királynét és végül termékenységvarázsló mondóka kíséretében felemelik.
Az ünnephez énekes, táncos, dramatikus gyermekjátékok is kapcsolódhatnak, amelyek egyik legismertebb szövegmotívumát szinte minden magyar gyermek ismeri még napjainkban is. Ez a Bújj, bújj zöld ág című dalocska.
A legszebb kislányt választották meg kiskirálynénak, ami nagy tisztesség volt. Mise után házról házra jártak jókívánságokkal, versekkel, énekekkel köszöntve a háziakat, virággal szórták be a szobát. A játék végén a háziak megkérdezték a lányokat: Hadd látom a királynétokat, édes-e vagy savanyú? Fellebentve a díszes kendőt megcsiklandozzák a kislány állát. Ha a királyné mosolyog, de a fogát a világért sem villanthatja ki, megnyugszanak a háziak, mert jó lesz a termés. Ekkor a háziak almát, tojást, kolbászt, pénzt ajándékoztak a jókívánóknak.
Pünkösdölés: Ez a szokás hasonló a pünkösdi királynéjáráshoz, de ez elsősorban adomány-gyűjtésre szolgált. Az Alföldön és Észak-Magyarországon volt jellemző, s nem csak lányok voltak a szereplői. Volt, ahol király és királyné párost jelenítettek meg, de volt, ahol lakodalmi menetet menyasszonnyal és vőlegénnyel.
A kis leánykák fejökre pünkösdi rózsából kötött koszorút téve, fehérbe felöltözve házról-házra járnak, minden ház előtt körbe állva körülfogják a pünkösdi királynét, s midőn valahová bemennek, Dicsértessék az Úr Jézus Krisztus-sal beköszöntenek és kérdezik: Szabad-e pünkösdő'nyi? Ha nem szabad, szépen tovább mennek, ellenkező estben pedig éneklik: Meghozta az isten piros pünkösd napját, mi is meghordozzuk királynéasszonykát vagy Mi van ma, mi van ma, piros pünkösd napja vagy A pünkösdnek jeles napján Szen'lélek Isten kű'dötte erősítse meg szívünket.
Szentháromság napja: Pünkösd utáni vasárnap. Kultusza a barokk korban teljesedett ki. Számos szobrot állítottak tiszteletére, sok helyen pedig a templom búcsúnapja. Úrnapja: Az Oltáriszentség ünnepe, pünkösd utáni második csütörtök, körmenet.
Úrnapja: mozgó ünnep, a Szentháromság vasárnapját követő csütörtök. Ezen a napon az egyház újra megünnepli az Utolsó vacsora misztériumát, minthogy erre a nagyheti gyász miatt nem volt igazi alkalom. Az Úrnapját (Corpus Domini) a 13. század óta ülik meg. Az egyház szándéka szerint ez az ünnep azt hangsúlyozza, hogy Jézus mennybemenetele után is a hívek között maradt az Oltáriszentség képében. Mindenütt körmeneteket tartanak. Körbehordozzák az Oltáriszentséget, a négy égtáj szerinti, zöld ágakkal, virágokkal díszített alkalmi oltároknál megállnak, imát mondanak. A vallásos körmeneteket – különösen a középkorban - nagy vigasságok követték. Krónikások jegyezték fel, hogy 1501-ben, a budavári úrnapi ünnepségen a főtér díszes szökőkútjából bor folyt, s mindenki ihatott belőle kedve szerint. A népi hitvilág a Szentség körülhordozásának a gonoszt, a betegséget, a természeti csapásokat elűző varázserőt tulajdonít.
A magyar nyelvterület katolikus vidékein e napon koszorút fonnak virágokból, elviszik a templomba, megszenteltetik. A tornácra, az ajtó fölé akasztják az úrnapi koszorút. Ha jön „a nagy idő”, három szál virágot kihúznak a koszorúból, és egyesek tűzben, mások szentelt gyertya lángjában égetik el, a hamuját a védendő termény földjébe, a szőlő négy sarkába elássák. A Balaton-felvidéken az úrnapi körmenet sátrának növényeit hazavitték és kis kereszt alakba összekötve a szőlőterület négy sarkára szúrta a szőlősgazda, ezzel is bekertelve, védve a szentelmény erejével a szőlőterületét és a szőlőtermését.
-
Kárpáti Magyar Krónika – XXVII. (XXIV.) évfolyam, 8. (358.) szám. 2023. május 1.
Írta: Zubánics László, Dupka György, Szemere Judit, Fuchs Andrea | A kiadás éve: 2023
EZ VOLT 2023 ÁPRILISÁBAN
Elismerések
* Magyar állami kitüntetéseket adtak át április 12-én Kárpátalján. A Novák Katalin, Magyarország köztársasági elnöke által odaítélt elismeréseket Íjgyártó István, Magyarország kijevi nagykövete és Bacskai József, Magyarország Ungvári Főkonzulátusának főkonzulja adta át a beregardói Perényi Kultúrkúriában.
Magyar Ezüst Érdemkeresztet kapott:
Babják Edit, a Beregszászi Városi Tanács Oktatási és Művészeti Osztályának vezetője a kárpátaljai magyar nyelvű oktatás fenntartása és színvonalának megőrzése, valamint az anyanyelv ápolása érdekében végzett odaadó munkája elismeréseként;
Bátori József, az Ungi Református Egyházmegye főgondnoka a kárpátaljai magyar közösség életkörülményeinek javítása érdekében végzett odaadó munkája elismeréseként;
Bakancsos László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnökségi tagja a kárpátaljai magyarság politikai, gazdasági és szociális érdekek képviseletében betöltött szerepe, valamint a helyi magyar közösségek kulturális és sportéletének fejlesztése, illetve a fiatal generációk nevelése érdekében végzett példaértékű tevékenysége elismeréseként.
Magyar Arany Érdemkeresztet kapott:
Györke Róbert, a Nagygejőci Gimnázium igazgatója, a KMKSZ helyi alapszervezetének elnöke a kárpátaljai magyarság megmaradása, illetve anyanyelvű oktatásának biztosítása iránti elkötelezett munkája elismeréseként;
Marosi István, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Görögkatolikus Lelkészségének vezetője és az Ortutay Elemér Görögkatolikus Szakkollégium vezetője tudományos és ismeretterjesztő munkája, valamint a kárpátaljai közép- és felsőfokú oktatás intézményrendszerének fejlesztésében vállalt szerepe elismeréseként;
Sipos Géza, a Sámuel Alapítvány elnöke a Kárpátalján élő árva, illetve nehéz sorsú gyermekek felkarolása érdekében a kárpátaljai nevelőszülői hálózat kiépítése és fejlesztése terén végzett lelkiismeretes szolgálata, illetve a család típusú gyermekotthonok megalapításában betöltött szerepe elismeréséül;
Szarvas Gábor, a Lvivi Nemzeti Művészeti Akadémia tanára, a Lembergi Magyarok Kulturális Szövetségének alapítója és elnöke a Lembergben élő magyar közösség szolgálatában és kulturális értékeinek megőrzésében, illetve a magyar−ukrán kapcsolatok előmozdításában vállalt szerepe, valamint a Lemberg megye területén található magyar emlékhelyek létrehozása és gondozása érdekében végzett több évtizedes tevékenysége elismeréseként.
* Kazinczy-díjat vehetett át Katona-Mironova Berta. A tanárnő meghatározó szerepet tölt be Kárpátalja kulturális-oktatási életében, tevékenysége, kitartása, rendíthetetlen hite példaértékű a honi és az elszakított területek tanár-társadalma előtt. 2003 óta szervezi a Szép Magyar beszéd verseny kárpátaljai döntőjét, növendékeivel rendszeresen eredményesen részt vesz az anyanyelvi versenyek döntőin, jól felkészített tanulói Kárpát-medencei összevetésben is megállják a helyüket.
Gratulálunk!
-
Kárpáti Magyar Krónika – XXVII. (XXIV.) évfolyam, 7. (357.) szám. 2023. április 1.
Írta: Zubánics László, Dupka György, Szemere Judit, Fuchs Andrea | A kiadás éve: 2023
Ez lesz 2023 áprilisában
Áldott húsvéti ünnepeket kívánunk!
-
Kárpáti Magyar Krónika – XXVII. (XXIV.) évfolyam, 6. (356.) szám. 2023. április 1.
Írta: Zubánics László, Dupka György, Szemere Judit, Fuchs Andrea | A kiadás éve: 2023
Ez volt 2023 márciusában
Elismerések
* A beregszászi születésű Lőrincz P. Gabriella költőt, írót, irodalomtörténészt, az Előretolt Helyőrség Íróakadémia oktatóját Magyarország Kulturális és Innovációs Minisztériuma a szakmai szervezetek felterjesztése alapján József Attila-díjjal tüntette ki. Jelenleg Nógrád megyében, Szandán él.
* A beregszászi születésű Kristán Attila Jászai Mari-díjas színművészt március 14-én Magyarország Érdemes Művésze díjjal tüntették ki a Pesti Vigadóban. 2013-tól a Nemzeti Színház színművésze.
* A Rákóczi Szövetség Esterházy-díjjal tüntette ki Majnek Antal nyugalmazott munkácsi római katolikus püspököt. A kitüntetés átadására Esterházy János felvidéki mártír politikus emlékezete kapcsán került sor a magyar Országházban március 12-én. A nívós elismerést Majnek Antal a kárpátaljai magyarságért és minden Kárpátalján élő emberért végzett szolgálata elismeréseként vehette át.
Gratulálunk a kitüntetetteknek!
-
Kárpáti Magyar Krónika – XXVII. (XXIV.) évfolyam, 5. (355.) szám. 2023. március 1.
Írta: Zubánics László, Dupka György, Szemere Judit, Fuchs Andrea | A kiadás éve: 2023
Ez lesz 2023 márciusában
* Az ukrán parlament újabb 90 nappal meghosszabbította a hadiállapotot. Emellett a parlament támogatta az általános mozgósítás időtartamának meghosszabbítását is.
-
Kárpáti Magyar Krónika – XXVII. (XXIV.) évfolyam, 4. (354.) szám. 2023. március 1.
Írta: Zubánics László, Dupka György, Szemere Judit, Fuchs Andrea | A kiadás éve: 2023
Ez volt 2023 februárjában
Elismerések
* A 2023-as év KMI 12 szerzőgárdájába került beregszászi Shrek Tímea író, aki mások mellett Szentmártoni Jánostól, a Petőfi Kulturális Ügynökség (PKÜ) Kárpát-medencei programigazgatójától, illetve Pál Dániel Levente vezérigazgató-helyettestől vette át oklevelét.
* Dorohovics Mihály fotóművész kárpátaljai etnikumokat bemutató fotósorozata ezüst minősítést nyert a New York Photography Awards és a Tokyo International Foto Awards rangos nemzetközi versenyen. Az ungvári fényképész célja az volt, hogy a régi népviseleteken keresztül bemutassa, milyen nemzeti sokszínűség jellemzi Kárpátalját. A fotók autentikus környezetben, az Ungvári Szabadtéri Néprajzi Múzeumban készültek.
* Huszonkettedik alkalommal adták át a Parma fidei – Hit pajzsa díjat Budapesten, a Párbeszéd Házában. A kuratórium döntése alapján 2023-ban a határon túlról a kárpátaljai görögkatolikus Dr. Ortutay Elemér atya hagyatékát őrző intézmény vezetői (Beregszász, Ortutay Elemér Görögkatolikus Központ) kapták a díjat. A kitüntetést a kommunizmus áldozatainak emléknapja (február 25.) alkalmából azoknak az élő egyházi személyeknek ítélik oda évről évre, akik a diktatúra alatt is hűségesek maradtak hitükhöz, magyarságukhoz. A kommunizmus áldozatainak emléknapjához kapcsolódóan ünnepi beszédet mondott Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter. Laudációt mondott Sajgó Szabolcs jezsuita atya, a díj kurátora. A díjat és az oklevelet Marosi István g. k. atya, az Ortutay Elemér Görögkatolikus Központ igazgatója vette át.
Gratulálunk a díjazottaknak!
-
Kárpáti Magyar Krónika – XXVII. (XXIV.) évfolyam, 3. (353.) szám. 2023. február 1.
Írta: Zubánics László, Dupka György, Szemere Judit, Fuchs Andrea | A kiadás éve: 2023
FEBRUÁR – BÖJTELŐ HAVA (TÉLUTÓ, JÉGBONTÓ HAVA)
A hónap latin neve, Februarius a klasszikus szerzők szerint a szabin februm = „tisztulás” szóból ered. Való igaz, a február már az antik Rómában is a decemberi, januári vígságra következő testi-lelki purgálás idejének számított. Februa, azaz „Engesztelő” volt Mars isten anyjának, Junónak egyik mellékneve. Ahogy Februa adott életet Marsnak, úgy ad helyt február Mars havának, márciusnak.
Keresztény időkben a február a böjt első hava lett, mivel a nagyböjt kezdete rendszerint ebbe a hónapba esik. Erre utal a hónap régi magyar neve: Böjtelő hava. Nevezték Halak havának is, mivel február 21-e és március 20-a között a Nap a Halak jegyében jár.
Népi kalendárium
Február 2. – Gyertyaszentelő BoldogasszonyFebruár 3. – Balázs napjaFebruár 5. – Ágota napjaFebruár 6. – Dorottya napjaFebruár 10. – Skolasztika napjaFebruár 14. – Bálint napjaFebruár 16. – Julianna napjaFebruár 19. – Zsuzsanna napjaFebruár 22. – Üszögös Szent Péter napjaFebruár 24. – Mátyás napja -
Kárpáti Magyar Krónika – XXVII. (XXIV.) évfolyam, 2. (352.) szám. 2023. február 1.
Írta: Zubánics László, Dupka György, Szemere Judit, Fuchs Andrea | A kiadás éve: 2023
Ez volt 2023 januárjában
ELISMERÉSEK
* A magyar kultúra napja alkalmából az Anyanyelvápolók Szövetsége okleveleket, a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet (KMMI) díszokleveleket adott át Beregszászon, az Európa–Magyar Házban január 19-én.
Az Anyanyelvápolók Szövetsége részéről oklevélben részesült:
- a 60 éves Ungvári Nemzeti Egyetem Ukrán–Magyar Oktatási-Tudományos Intézet Magyar Filológiai Tanszéke;
- dr. Zékány Krisztina nyelvész, docens, az Ungvári Nemzeti Egyetem Ukrán–Magyar Oktatási-Tudományos Intézet Magyar Filológiai Tanszék vezetője;
- dr. Györke Magdolna nyelvész, az Ungvári Nemzeti Egyetem Ukrán–Magyar Oktatási-Tudományos Intézet Magyar Filológiai Tanszék docense;
- dr. Zubánics László történész, az Ungvári Nemzeti Egyetem Ukrán-Magyar Oktatási-Tudományos Intézet Magyar Történelem és Európai Integráció Tanszék vezetője;
- Fuchs Andrea, a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közösségének alelnöke, kulturális menedzser;
- Popovics Nikoletta, a Beregsomi Könyvtár és a Somi Irodalmárok Emlékmúzeumának vezetője;
- Károly Erika, a Csapi Városi Könyvtár vezetője.
Az elismeréseket dr. Pomozi Péter nyelvtörténész, író, a Magyarságkutató Intézet Magyar Nyelvtörténeti Kutatóközpont igazgatója, az ELTE BTK docense adta át.
A Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet díszoklevelét vehette át:
- Matl Péter szobrászművész, a Pro Arte – Munkács civil szervezet elnöke;
- Szemere Judit, a KMMI programmenedzsere, a Kárpátaljai Hírmondó főszerkesztője;
- Szabó Tibor, az eszenyi könyvtár igazgatója, a Ritmus néptáncegyüttes vezetője;
- Dalmay Árpád, a Beregszászért Alapítvány kuratóriumi elnöke;
- Meskó János, a Sztálini Terror Áldozatai Kárpátaljai Emlékmúzeum vezetője;
- a nagyszőlősi Révész Imre Galéria (igazgatója: Tóth Márta);
- a Munkácsy Mihály Magyar Ház (igazgatója: dr. Tarpai József);
- a Nagydobronyi Zöld Ág Kórus (vezetője: Hidi Erika).
Az okleveleket dr. Zubánics László, a KMMI elnöke és dr. Dupka György, a KMMI igazgatója adta át.
* Gerzsenyi Gabriellának ítélték oda az Együtt folyóirat Nívódíját. A nyertest Vári Fábián László Kossuth- és József Attila-díjas költő, a Magyar Művészeti Akadémia irodalmi tagozatának vezetője, az Együtt szerkesztőbizottságának elnöke méltatta.
* Budapesten a Stefánia Palotában a XXVII. Magyar Kultúra Napja Gálán a Falvak Kultúrájáért Alapítvány szervezésében Kovály Csillát, a Tisza Csillag kórus vezetőjét, a tiszabökényi kultúrház igazgatóját a magyar kultúra lovagjává avatták.
* A Falvak Kultúrájáért Alapítvány – a rendezőtársak nemzetközi közössége nevében – oklevéllel mondott köszönetet a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közösségének, hogy társrendezőként közreműködött a Bereg (határon innen és túl) kultúrája bemutatásában.
* A Csemadok Országos Elnöksége Dupka Györgynek ítélte oda a Fábry Zoltán-díjat. A kitüntetést olyan nem szlovákiai személynek ítélik oda, aki a Kárpát-medence magyarságának összefogásáért tevékenykedik. A díjazottat plakettel és oklevéllel tüntetik ki. A Fábry Zoltán-díjat 2018-tól a magyar kultúra napja felvidéki központi rendezvényének keretén belül adják át. 2023. január 22-én a galántai City Szállodában a magyar kultúra napi megemlékezésen a díjazottat Köteles László, a Csemadok általános alelnöke méltatta, a díjat Bárdos Gyula, a Csemadok elnöke adta át.
Gratulálunk a díjazottaknak!
-
Kárpáti Magyar Krónika – XXVII. (XXIV.) évfolyam, 1. (351.) szám. 2023. január 1.
Írta: Zubánics László, Dupka György, Szemere Judit, Fuchs Andrea | A kiadás éve: 2023
* Az ukrán parlament újabb 90 nappal meghosszabbította a hadiállapotot. Emellett a parlament támogatta az általános mozgósítás időtartamának meghosszabbítását is.
-
Kárpáti Magyar Krónika – XXVI. (XXIII.) évfolyam, 24. (350.) szám. 2022. december 31.
Írta: Zubánics László, Dupka György, Szemere Judit, Fuchs Andrea | A kiadás éve: 2022
Ez volt 2022 decemberében
Elismerések
* Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnöke vehette át a Civil Összefogás Fórum – Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖF–CÖKA) Szellemi honvédő díját december 8-án Budapesten.
* Állami kitüntetéseket adott át Viktor Mikita, a Kárpátaljai Megyei Katonai Közigazgatás (OVA) vezetője december 9-én a régió pedagógusainak. A díjazottak között szerepel Géczi Tihamér, a Nagyberegi Dobrai Péter Középiskola igazgatója is.
* 2022. december 19-én a Magyar Nyelvőr Alapítvány döntése értelmében Tuzson Bence, a Miniszterelnökség közszolgálatért felelős államtitkára mellett ebben az évben Beregszászi Anikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola docense, a Filológia Tanszék vezetője nyerte el a Magyar Nyelvőr rangos elismerést. Kárpátaljáról korábban Csernicskó István vehette át a szakmai díjat 2015-ben.
* A kultúra és a művészet kiváló képviselőit díjazta a Kárpátaljai Megyei Tanács. Mások mellett Fedor Potusnyák irodalmi díjban részesült Vaszil Huszti, az Ukrán Írószövetség kárpátaljai tagozatának alelöke Vári Fábián László verseinek lefordításáért, továbbá Balogh Klára koreográfus díjban részesült Korolovics Zsolt, a derceni Gyöngyösbokréta néptáncegyüttes művészeti vezetője.
* Csernicskó István elnök átnyújtotta a Kárpátaljai Magyar Akadémiai Tanács (KMAT) 2022. évi tudományos díjait.
I. Humán- és társadalomtudományok terén: Csordás László irodalomtörténészt, Dupka György történészt, lágerkutatót és Váradi Natália történészt díjazták.
II. Természettudományok terén: Molnár Alberta fizikust, Horváth András fizikust díjazták.
III. Élettudományok terén: Fábry Zoltán biológust díjazták.
A KMAT 2022. évi tudományos díjazottjainak előadásai megtekinthetőek a Kárpátaljai Magyar Akadémiai Tanács Facebook-oldalán.
