-
Kárpáti Magyar Krónika – XXVII. (XXIV.) évfolyam, 17. (367.) szám. 2023. szeptember 1.
Írta: Zubánics László, Dupka György, Szemere Judit, Fuchs Andrea | A kiadás éve: 2023
Szeptember – őszelő, Szent Mihály hava
Szeptember (ősi magyar nevén Földanya hava) az év kilencedik hónapja a Gergely-naptárban, és 30 napos. Eredetileg, a római naptárban az év hetedik hónapja volt. Innen ered a neve is: a latin septem szóból, amelynek jelentése hét. A népi kalendárium Szent Mihály havának nevezi. A 18. századi nyelvújítók szerint a szeptember: gyümölcsönös.
Az őszi (a déli félgömbön a tavaszi) nap-éj egyenlőség és a csillagászati ősz (a déli félgömbön a csillagászati tavasz) kezdete: ezen a napon az éjjelek és a nappalok a Föld minden pontján egyforma hosszúak.
Népi kalendárium
Szeptember 1. A meteorológiai ősz kezdete, Egyed napja. E napon kezdték a búza, másutt a rozs vetését. Azt tartották, hogy aki Egyed napján veti el a búzát, bő termésre számíthat. Ilyenkor fogják hízóra a disznót, ha karácsony táján le akarják vágni. Az e napi esőből esős őszre jósoltak, ellenkező esetben szárazra. A népi időjóslás szerint Egyed névünnepén ha esik, enyhe tél lesz.
Szeptember 5. Lőrinc napja. Lőrinc napra már a déli fekvésű szőlőkben elkezdtek érni a kései érésű szőlőfajták is. Minden jel az időjárás fordulására, a lassan beálló őszre mutat. A nap időjárásából következtetni lehet az őszére: ha szépen süt a nap, hosszú, kellemes őszi napok várnak ránk. Lőrinc rontónap. Belepisil a szabad vizekbe, nem is lehet többé fürdeni a szabadban. Belepisil a dinnyébe is, ezért lucskos, íztelen lesz a nyári fajta dinnye.
Szeptember 8. Fecskehajtó Kisasszony napja, Mária napja. Kisasszony napja volt sokfelé a cselédek szolgálatba lépésének az ideje. Ilyenkor kezdték a dióverést. A népi hiedelem szerint Kisasszonynapkor búcsúznak a fecskék, de még nem indulnak útnak.
A népi időjóslás szerint amilyen az időjárása, annak az ellenkezője jellemzi az egész őszt. Hegyvidékeink parasztsága úgy véli, ha Kisasszony napján nem köszönt be az éjszakai fagy, akkor hosszú, meleg lesz az ősz. Ennek különösen a szőlészek szempontjából van nagy jelentősége, hiszen a régi mondás szerint is: „Szeptemberi meleg éjszakák finom bort érlelnek. Ha hidegre fordulnak Máriák, savanyúak lesznek.”
Szeptember 14. Lambert napja, amely ugyancsak időjárást jövendöl. Ha ezen a napon szép az idő, szép lesz majd a jövő év tavasza is.
Szeptember 18. Péter napja. A Muravidéken Péter időjárását is kíváncsian figyelik, hisz a nyakukon van a vetés, márpedig „40 napig olyan időt várj, mint Péterkor”. Ha esik, két ökörrel, de sokszor néggyel sem tudsz kievickélni a sárból, tapasztalták a muravidéki falvakban.
Szeptember 21. Máté napja. „Ha Máté napján tiszta idő vagyon, a bornak esztendőre nagy bőségét várják.” Sok vidéken ez a nap jelezte az őszi búza vetésének kezdetét.
Szeptember 29. Mihály napja. A katolikus hagyomány szerint Szent Mihály (Mihály arkangyal) egyike a 7 főangyalnak, ő a mennyei hadak nagy vezére és győztes harcosa. Jelképe hatalmas kardja, amellyel legyőz minden gonoszt, akaratereje hatalmas, Isten iránti hűsége megingathatatlan.
E napot a gazdasági év fordulójaként tartották számon az állattartók, és a Szent György-napkor legelőre hajtott állatokat ilyenkor hajtották vissza. A pásztorok elszámoltatásának, szegődtetésének időpontja volt. A Hortobágy környéki juhászokat Mihály-naptól Mihály-napig fogadták fel, így ez a nap volt számukra a legnagyobb ünnep, s mulatságokat, bálokat rendeztek. A cselédfogadás ideje is Szent Mihály volt. Szent Mihály-nap után kezdték a kukoricát törni.
Sokféle szólás, közmondás ismeretes Szent Mihály-napra vonatkozóan, például:
„Aki Szent Mihály napján gatyába öltözik, attól nem kell tanácsot kérni” vagy „Aki Szent Mihály nap után szalmakalapban jár, attól nem kérdenek tanácsot.”
Szeptember 29. után már nem nő a fű, mondják is:
„Szent Mihály nap után harapófogóval sem lehetne kihúzni a füvet.”
Időjárásjósló nap is. Ha dörög az ég, szép lesz az ősz, de nagy tél következik. Szent Mihálykor keleti szél, nagyon kemény telet ígér. Ha Szent Mihály lova deres, behozza a telet.
Ilyenkorra már kiforr az újbor, beindul a pálinkafőzés, kezdődhet az ún. kisfarsang ideje, a lakodalmak őszi időszaka, amely Katalin napjáig (november 25.) tartott.
E naphoz női munkatilalom is kapcsolódik: aki ilyenkor mos, kisebesedik a keze, aki pedig mángorol, annak egész évben dörögni fog a háza felett az ég.
-
Kárpáti Magyar Krónika – XXVII. (XXIV.) évfolyam, 16. (366.) szám. 2023. szeptember 1.
Írta: Zubánics László, Dupka György, Szemere Judit, Fuchs Andrea | A kiadás éve: 2023
Ez volt 2023 augusztusában
ELISMERÉSEK
* A budapesti ukrán nagyköveti poszt várományosa, a több mint tizenhat hónapja az ukrán hadsereg kötelékében szolgáló Fegyir Sándor részére Valerij Zaluzsnij, az ukrán hadsereg főparancsnoka az Arany Kereszt kitüntetést adományozta. Az őrmesteri rangban lévő, „lövészárok-professzorként” is emlegetett Fegyir Sándor Ungváron vette át a kitüntetést.
* Idén Czébely Lajos viski helytörténész, költő, pedagógus és zenész is megkapta a Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díjat. Az elismerést 10 külhoni magyarnak adta át Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár és Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes augusztus 18-án a Hagyományok Házában. „A díj a külhoni magyar közösségek érdekében a közéletben, az oktatásban, a kultúrában, a nemzet örökségének megőrzésében, az egyházi életben, a tudományban, a tömegtájékoztatásban, a gazdasági önszerveződésben kiemelkedő tevékenységet végző magyarországi és külföldi személyeknek és szervezeteknek adományozható”. Czébely Lajos a közeljövőben otthonában veszi át a kitüntetés.
* Gróf Széchenyi Imre-díjjal tüntették ki Molnár Zsoltot, a Verbőci Református Egyházközség lelkipásztorát, zsinati jegyzőt a magyar államalapítás ünnepe alkalmából tartott állami kitüntetések és szakmai elismerések átadóján Budapesten. A kitüntetést dr. Nagy István magyar agrárminiszter adta át. A kárpátaljai lelkész a Kárpát-medence magyar gazdatársadalmának megerősítése érdekében végzett kiemelkedő tevékenységéért kapta meg a rangos díjat.
* Novák Katalin magyar köztársasági elnök a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével tüntette ki Demkó Ferencet, a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye püspöki helynökét, kerületi esperest. Az elismerést augusztus 18-án Semjén Zsolt, Magyarország nemzet- és egyházpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettese adta át a Hagyományok Házában. Demkó Ferenc a kárpátaljai görögkatolikus közösség lelkipásztori ellátását és a magyar identitás megőrzését szolgáló tevékenységért, illetve a háború elől menekülőket felkaroló felelősségteljes szervezőmunkájáért kapta meg a rangos elismerést.
* A Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét kapta Dalmay Árpád nyugalmazott középiskolai tanár, újságíró, a Rákóczi Szövetség Nyíregyházi Szervezetének elnöke, a Beregszászért Alapítvány kuratóriumi elnöke. A magyar kultúra kárpátaljai megőrzését és továbbéltetését szolgáló munkájáért kapott elismerést Semjén Zsolt Magyarország nemzet- és egyházpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettese adta át augusztus 18-án délelőtt a Hagyományok Házában.
* Dr. Nagy István magyar agrárminiszter Miniszteri Elismerő Oklevélben részesítette id. Hidi Endre kárpátaljai iparművészt és keramikust augusztus 17-én Budapesten. Id. Hidi Endre a hagyományos fazekasság szellemiségének megőrzése érdekében végzett kivételes munkájáért kapta meg a minisztérium kitüntetését.
Gratulálunk!
-
Kárpáti Magyar Krónika – XXVII. (XXIV.) évfolyam, 15. (365.) szám. 2023. augusztus 1.
Írta: Zubánics László, Dupka György, Szemere Judit, Fuchs Andrea | A kiadás éve: 2023
Augusztus – Nyárutó, Újkenyér hava
Augusztus az év nyolcadik hónapja a Gergely-naptárban, és 31 napos. Nevét a híres római császárról, Augustus Octavianusról kapta. Az, hogy ez a hónap – különös módon – a július után szintén 31 napos, annak köszönhető, hogy Augustus császár ugyanannyi napot akart a naptárban, mint amennyi a Caesarról elnevezett júliusban van. Mielőtt Augustus átnevezte ezt a hónapot, latinul Sextilis („hatos”) volt a neve, utalva arra, hogy eredetileg ez volt a hatodik hónap a római naptárban, amely kezdetben még a márciussal kezdődött. A 18. századi nyelvújítók szerint az augusztus: Hévenes. A népi kalendárium Kisasszony havának nevezi.
Népi kalendárium
Augusztus 1. – Vasas Szent Péter napja
Szent Péter ünnepe annak emlékére, hogy egy angyal kiszabadította Heródes börtönéből, ahol láncra verve őrizték. A vasas elnevezés széttört bilincseire utal. Vasas Szent Péter a testi és lelki betegek gyógyítója, de az ő segítségét kérhetik a rossz szokások rabjai is.
Ezen a napon a gondos szőlősgazda nem dolgozott, még csak a szőlőbe sem mehetett ki, mert ellenkező esetben a szemek a fürtről mind lehullottak volna. A kukoricára vonatkozó termésjóslás szerint, ha ekkor esős az idő, akkor jó termés várható, de később már hiába esik, nem lesz kukorica.
Augusztus 4. – Domokos napja
Időjárásjelző nap, amelyen a téli időt jövendölték meg: „Domokos, ha forró, követi a sok hó.” A népi megfigyelések szerint a hosszú kánikula elhúzódó telet jelez.
Augusztus 5. – Krisztina napja
E nap időjárásából a szüret idejére, a várható termésre jósoltak: „Ha Krisztina szontyoru, a szüretnek beborult.” Ám a szép, tiszta idő bőséges szőlőtermést ígért.
Augusztus 10. – Lőrinc napja
A nap időjárása az ősz jellegére utal: ha szép, tiszta az idő, napfényes ősz, jó bortermés várható. Lőrinc-nap után a szúnyogok csípősebbekké válnak. A közhiedelem szerint a dinnye e naptól kezdve már nem olyan finom, úgy mondták, lőrinces, lucskos lesz.
Tűzoltók, cukrászok, pékek fordulnak Szent Lőrinchez égési sérülések esetén.
Augusztus 15. – Nagyboldogasszony napja
A legrégebbi Mária-ünnep, Mária mennybemenetelének ünnepe, sokfelé búcsúnap. A magyarok számára különleges jelentőséggel bír, hiszen Szent István hazánkat Szűz Mária oltalmába ajánlotta.
Virágokat és gyógynövényeket szentelnek, s a megszentelt növények füstjével gyógyították a betegeket. Úgy tartják, hogy a Nagyboldogasszony és Kisboldogasszony (augusztus 15. – szeptember 8.) között ültetett tyúkok sok tojást tojnak.
Augusztus 16. – Rókus napja
Az orvosok, kórházak és betegek, valamint a ridegen tartott szarvasmarhák védőszentjének a névnapja. Szent Rókus vagyonát felosztotta a szegények között, és elzarándokolt Itáliába, ahol akkor pestisjárvány tombolt. Életét a pestises betegek ápolására, gyógyítására tette fel, állítólag érintésével meggyógyított rengeteg embert. Itáliában maga is megkapta a pestist, és hogy másokat ne fertőzzön meg, a város melletti erdőben húzódott meg. A legenda szerint egy kutya látta el élelemmel, és nyalogatta a sebeit, ennek köszönhetően gyógyult meg. Így lett a kutya Szent Rókus ábrázolásainak állandó szereplője.
Augusztus 20. – Szent István napja
Államalapító királyunk ünnepe, amelyet Mária Terézia 1774-ben országos ünnepnappá nyilvánított. Első alkalommal 1818-ban rendeztek díszes körmenetet Szent István jobbjának tiszteletére. A paraszti gazdálkodásban határnapnak számított, erre az időpontra a cséplést be kellett fejezni. A népi megfigyelések szerint augusztus huszadika körül már gyülekeznek a gólyák, s indulnak déli vándorútjukra. Az István napi szép idő jó gyümölcstermést jelez.
Augusztus 24. – Bertalan napja
Bertalan apostol napja, aki a csizmadiák és a szűcsök védőszentje.
Sokfelé ezt a napot tartják őszkezdő napnak, ugyanis amilyen ennek a napnak az időjárása, olyan lesz az őszi időjárás. Az ezen a napon köpült vajról pedig azt mondják, hogy gyógyító hatású, s úgy vélték, ha egy kanállal a búzába tesznek, nem esik bele a féreg.
-
Kárpáti Magyar Krónika – XXVII. (XXIV.) évfolyam, 14. (364.) szám. 2023. augusztus 1.
Írta: Zubánics László, Dupka György, Szemere Judit, Fuchs Andrea | A kiadás éve: 2023
Ez volt 2023 júliusában
* Az ukrán parlament újabb 90 nappal meghosszabbította a hadiállapotot. Emellett a parlament támogatta az általános mozgósítás időtartamának meghosszabbítását is.
ELISMERÉSEK
* Több mint egy évvel az elismeréséről szóló hivatalos bejelentés után, 2023. július 24-én vette át a Magyar Tudományos Akadémia székházában az MTA Arany János Fiatal Kutatói Díját dr. Traski Viktor kárpátaljai magyar matematikus. Az ungvári egyetem díjnyertes kutatójának Kollár László, az MTA főtitkára adta át a kitüntetést. Traski Viktor eredetileg az MTA 195. közgyűlésén, a Külső Tagok Fórumán vehette volna át a díjat, de akkor csupán videoüzenetet tudott küldeni, mivel az ukrán hadsereg katonájaként harcolt a kelet-ukrajnai fronton.
* A Márton Áron Szakkollégium a 2022–2023-as tanévben Márton Áron Emlékérmet adományoz a salánki születésű Kész Rékának, a Bölcsészettudományi műhely tagjának. Kész Réka a Debreceni Egyetem Néprajzi Doktori Iskolájának végzős hallgatója.
-
Kárpáti Magyar Krónika – XXVII. (XXIV.) évfolyam, 13. (363.) szám. 2023. július 1.
Írta: Zubánics László, Dupka György, Szemere Judit, Fuchs Andrea | A kiadás éve: 2023
Július – Nyárhó, Áldás hava
Július az év hetedik hónapja a Gergely-naptárban, és 31 napos. A római naptárban eredetileg Quintilis („ötödik”) volt a hónap neve, mivel az egykori márciusi évkezdéstől számítva az ötödik hónap volt. I. e. 44-ben Marcus Antonius javaslatára nevezték el júliusra Julius Caesarról, aki e hónap 12. napján született. A 18. századi nyelvújítók szerint a július: kalászonos. A népi kalendárium Szent Jakab havának nevezi.
Népi kalendárium
Július 2. – Sarlós Boldogasszony napja: a búza beérése, az aratás kezdetét jelző nap.
Július 5. – Sarolta napja: termésjósló nap. Ha e napon esik az eső, rossz lesz a diótermés.
Július 13. – Margit napja. Ha esőt, zivatart hoz, „mérges Margit”-nak nevezik. Ha ezen a napon jó idő van, a hagyomány szerint elkezdődhet a szabadban való főrdőzés.
Július 15. – Henrik napja: az új kenyér sütésének napja.
Július 20. – Illés napja: bármilyen szárazság volt e napig, Illés meghozza az esőt.
Július 25. – Jakab napja: ha e nap délelőttjén sok felhő gomolyog az égen, karácsonykor sok és nagy hóra lehet számítani.
Kristóf napja: Szent Kristóf a hajósok és utasaik védőszentje, a tizennégy segítő szent egyike, a népies vallásosság talán legnépszerűbb alakja, akinek képét ma is sok autós és motoros magával hordja.
Július 26. – Anna napja: úgy tartották, ha ezen a napon esik az eső, jó kukoricatermés várható, ám ha szép az idő, lehet szedni a babot és a gyenge kukoricából is lehet már főzni.
(Forrás: Penavin Olga: Népi kalendárium)
-
Kárpáti Magyar Krónika – XXVII. (XXIV.) évfolyam, 12. (362.) szám. 2023. július 1.
Írta: Zubánics László, Dupka György, Szemere Judit, Fuchs Andrea | A kiadás éve: 2023
Ez volt 2023 júniusában
Elismerések
* A Magyar Művészeti Akadémia 2023-ban újonnan megválasztott levelező tagja lett mások mellett az ungvári Szarvas Péter elismert építész. 1962. január 25-én született Ungváron. Felsőfokú tanulmányait 1979 és 1984 között a Lembergi Műszaki Egyetem Építész Karán végezte. Több mint harmincesztendős alkotói és közéleti tevékenysége meghatározóan szülővárosához, Ungvárhoz kötődik. Ennek egyik fontos dokumentuma a 2018-ban megjelent Ungvár épített öröksége című könyve, valamint a nevéhez fűződik Ungvár örökségvédelmi szabályzatának elfogadása is. 2021-ben a Bacsinszky András Érdemrend ezüst fokozatában, 2022-ben a Magyar Művészeti Akadémia Építőművészeti-díjában részesült.
* A Matl Péter szobrászművész munkásságát bemutató album (Sárba Katalin szerkesztésében) a Szép Magyar Könyv 2022. versenyen kiérdemelte Orbán Viktor miniszterelnök különdíját, amelyet 2023. június 8-án, az Ünnepi Könyvhét nyitó rendezvényén (Budapest, Vörösmarty tér) vett át a művész és a szerkesztő. A Matl Péter-album – amely a Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány, a Méry Ratio Kiadó gondozásában jelent meg – magas színvonalú munkájáért részesült megtisztelő kitüntetésben.
* Váradi Natáliát, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) Történelem- és Társadalomtudományi Tanszékének docensét, a „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány irodaigazgatóját tüntették ki idén a Lőrincz Csaba Díjjal. A díjat Németh Zsolt, a Magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke és Tárnok Mária, a Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány elnöke adta át Budapesten, a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány által 2009-ben alapított Lőrincz Csaba Díj Lőrincz Csaba emlékét őrzi és szellemiségét ápolja, amely tudósok, szakértők, írók, újságírók kiemelkedő külpolitikai, nemzetpolitikai tevékenységét jutalmazza. A díjátadó ünnepségen beszédet mondott Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója, Varga Judit igazságügyi miniszter, Németh Zsolt, a Magyar Országgyűlés külügyi bizottságának, Bocskor Andrea, az Európai Parlament képviselője, Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke. A díjazott, Váradi Natália a rendkívüli kitüntetést három szóval jellemezte: tisztelet, köszönet és hála. A gálaest ünnepi hangulatát a viski Szalonna és Bandája kárpátaljai népdalcsokra biztosította.
* A Deszkavízió szerkesztősége idén nyolc kategóriában választotta ki az évad legjobbjait. A legjobb férfi főszereplőnek választották Trill Zsoltot, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház tagját is. Trill Zsolt színművész A kaukázusi krétakörben nyújtott alakításáért kapott elismerést.
* Első helyezést ért el Kosztyu Emília, a Munkácsi 3. Számú II. Rákóczi Ferenc Középiskola 7. osztályos diákja a Magyar szemmel fotó- és rajzpályázat rajz kategóriájában, valamint a Magyar Nyelv Múzeuma által meghirdetett rajzpályázaton is. A Magyar szemmel fotó- és rajzpályázat idei felhívásának középpontjában egyik legszebb magyar szavunk, az ANYA állt. A pályázatra a Kárpát-medencéből és a diaszpórából is egyaránt lehetett jelentkezni. A Magyar Nyelv Múzeuma által meghirdetett rajzpályázatra 315 beérkezett pályaműből választották ki Kosztyu Emília művét.
* Ukrajna Oktatási és Tudományos Minisztériumának Minősítő Bizottsága 2023. június 20-án tudományos címek és fokozatok odaítéléséről döntött. Ennek következtében a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola oktatóinak köre egy professzorral és két docenssel bővült. Prof. Dr. Lőrincz Marianna, a Rákóczi-főiskola Filológia Tanszékének docense professzori címet szerzett. Dr. Lechner Ilona, a Filológia Tanszék oktatója és dr. Csatáry György, a Történelem- és Társadalomtudományi Tanszék oktatója docensi címet kapott.
Gratulálunk a díjazottoknak!
-
Kárpáti Magyar Krónika – XXVII. (XXIV.) évfolyam, 11. (361.) szám. 2023. június 1.
Írta: Zubánics László, Dupka György, Szemere Judit, Fuchs Andrea | A kiadás éve: 2023
Június – Nyárelő hava, Szent Iván hava, Napisten hava
Nevét Júnóról (római istennő) kapta, aki Jupiter felesége volt.
Népi kalendárium
Június 8. – Medárd napja. Közismert időjárásjósló nap, az erre vonatkozó regulát egész Európában ismerik. A népi megfigyelések szerint ekkor lehűlésre lehet számítani, és „ha esik az eső Medárd napján, akkor negyven napig esni fog”.
Június 10. – Margit napja. Szent Margit vértanú ünnepe. A népi tapasztalatok alapján sokfelé a retek-, a káposzta-, a lenvetés ideje. E nap táján már gyakran előfordul a zivatar, erre utal az alábbi rigmus is: „Margit felhőtől fél, égiháborút vél.”
Június 13. – Páduai Szent Antal napja. A római katolikus egyház fő „alamizsnásmesterének”, Páduai Szent Antal ferences rendi szerzetesnek az ünnepe. Hazánk újkori templomaiban szinte elmaradhatatlan a szobra, amely előtt pénzgyűjtő persely kap helyet. Ennek tartalma a szegényeket hivatott segíteni. Sok állattartással kapcsolatos hiedelem és szokás fűződik ehhez a naphoz. Az egyik leggyakoribb sertésbetegséget, az orbáncot másképpen „Szent Antal tüze” megnevezéssel is illették, amit imádságos ráolvasással, acél és kovakő rácsiholásával próbáltak gyógyítani. Somogyban e nap összekapcsolódott a szőlőhegyi munkák tilalmával is.
Június 24. – Szent Iván napja. Keresztelő Szent Jánost a magyar néphagyományban – a honfoglalás utáni bizánci kapcsolatainkból eredően – Szent Ivánnak nevezik. A névnapja előtti éjszaka az esztendő legrövidebb éjjele. A napfordulókat a kereszténység előtti időkben is megünnepelték, ilyenkor a Nap évenkénti megújulását kívánták mágikus úton elősegíteni. A keresztény egyház Szent Jánost tette a nap védőszentjévé, a nyári napforduló ünnepe az 5. században lett Keresztelő Szent János ünnepe. A keresztény ünnepnap magába olvasztotta a régi hiedelmeket és rítusokat, így a Szent Iván-éji tűzgyújtás szokását is. Erről a tűzről azt tartották, hogy megvéd a köd, a jégeső, a dögvész ellen, és elősegíti a jó termést.
Június 27. – László napja. Szent László király az egyik legnépszerűbb Árpád-házi magyar szent. Az e naphoz fűződő termésjósló regula azt tartja, hogy „ha villámlik László napja, üres marad az abrakostarisznya”, vagyis gyenge zabtermés várható.
Június 29. – Péter és Pál napja. A hagyomány szerint Szent Péter és Szent Pál apostolok ezen a napon szenvedtek vértanúhalált. A magyar nyelvterületen úgy tartották, hogy a búza töve ekkor megszakad, kezdődhet az aratás. Rossz idő esetén is kimentek a határba, és jó időjárásért fohászkodva mindenki levágott egy keresztnyi gabonát. Amint a mesztegnyőiek mondták, ez volt a „pálkereszt”.
-
Kárpáti Magyar Krónika – XXVII. (XXIV.) évfolyam, 10. (360.) szám. 2023. június 1.
Írta: Zubánics László, Dupka György, Szemere Judit, Fuchs Andrea | A kiadás éve: 2023
Ez volt 2023 májusában
ELISMERÉSEK
* A Magyar Művészeti Akadémia 2023-ban újonnan megválasztott levelező tagja lett mások mellett az ungvári Szarvas Péter elismert építész.
* A Magyar Művészeti Akadémia nem akadémikus köztestületi tagjainak száma 8 kárpátaljai alkotóval bővült. Az eddigi nyilvántartás szerint felvételt nyert: Dupka György, Finta Éva, Marcsák Gergely (Irodalmi tagozat), Hidi Endre, Kopriva Attila, Matl Péter (Képzőművészeti tagozat), Pál István, Pál Lajos (Népművészeti tagozat).
* Ratkó József-díjat adományoztak Dupka György írónak, szerkesztőnek, történésznek a kárpátaljai magyarság megmaradásáért kifejtett sokrétű kulturális és irodalmi tevékenységéért, különös tekintettel a II. világháború idején elhurcolt magyarok sorsának dokumentatív feltárására, a rájuk vonatkozó vagy tőlük származó iratok közzétételére, valamint irodalomszervező, írói és a magyar nyelvet s identitást társadalmi szervezetekben védő vezetői munkásságára. A díjat a nyíregyházi Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtárban Seszták Oszkár, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Közgyűlés elnöke és dr. Jánosi Zoltán irodalomtörténész adták át.
* A Matl Péter szobrászművész munkásságát bemutató album (Sárba Katalin szerkesztésében) a Szép Magyar Könyv 2022. versenyen kiérdemelte Orbán Viktor miniszterelnök különdíját, amelyet 2023. június 8-án, az Ünnepi Könyvhét nyitó rendezvényén (Budapest, Vörösmarty tér) vesz át a művész és a szerkesztő. A Matl Péter-album – amely a Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány, a Méry Ratio Kiadó gondozásában jelent meg – magas színvonalú munkájáért részesült megtisztelő kitüntetésben.
Ezúton is gratulálunk az elismeréshez!
-
Kárpáti Magyar Krónika – XXVII. (XXIV.) évfolyam, 9. (359.) szám. 2023. május 1.
Írta: Zubánics László, Dupka György, Szemere Judit, Fuchs Andrea | A kiadás éve: 2023
Május – Tavaszutó, Ígéret hava, Pünkösd hava
Nevét Maiaról kapta, aki ősi termékenység istennő volt a római mitológiában.
Népi kalendárium
Május 4. – Szent Flórián napja, a magyar tűzoltók napja;
Május 12–14. Fagosszentek: Pongrác, Szervác, Bonifác;
Május 16. Nepomuki Szent János
Május 21. Konstantin napja
Május 25. Orbán napja
Pünkösdi ünnepkör
Áldozócsütörtök: Jézus mennybemenetelének ünnepe, a húsvétot követő negyvenedik nap. Nevét onnan kaphatta, hogy az Egyház a húsvét környéki, évi egyszeri kötelező áldozás határidejéül valamikor ezt a napot adta meg. Sok templom búcsúnapja.
Pünkösd: a húsvétot követő ötvenedik nap. Pünkösd az egyház születésnapja.
Pünkösd a tavaszi időszak és az egyházi év harmadik fő ünnepe. Az ószövetség idején aratási ünnep és a sínai-hegyi szövetségkötés emléknapja volt. Elnevezése a görög pentekoszté, az ötvenedik szóból származik, mivel húsvét után az ötvenedik napon van a helye a naptárban. A húsvéthoz alkalmazkodó pünkösd is tehát mozgó ünnep a niceai zsinat (Kr. u. 325) határozata óta.
A pünkösdhöz fűződő legarchaikusabb szokás a pünkösdi királyválasztás. A pünkösdi királyt – akit versenyjátékokkal, főleg lóversennyel, bothúzással választottak ki – egy évig a legények vezetője, bírája volt, hivatalos minden lakodalomba és összejövetelre, mulatságra. Minden kocsmában „ingyen rovása” volt (vagyis a község fizette a fogyasztását), lovát, marháját társai őrizték, apróbb vétségeiért pedig testi fenyítéssel nem illették. A legények engedelmességgel tartoztak neki. (Európa jelentős részében a középkor óta választanak pünkösdi királyt.)
A pünkösdi királynéjárás a Dunántúlon még napjainkban is élő népszokás, ha nem is eredeti tartalmában és formájában. A lényege a kislányok termékenységvarázslással egybekötött köszöntése. A köszöntés négy fő mozzanatból áll: négy kislány vezet egy ötödiket, majd egy házhoz érve, az udvaron megállva a kiskirályné feje felett kendőt feszítenek ki. Énekelve körbe járják a királynét és végül termékenységvarázsló mondóka kíséretében felemelik.
Az ünnephez énekes, táncos, dramatikus gyermekjátékok is kapcsolódhatnak, amelyek egyik legismertebb szövegmotívumát szinte minden magyar gyermek ismeri még napjainkban is. Ez a Bújj, bújj zöld ág című dalocska.
A legszebb kislányt választották meg kiskirálynénak, ami nagy tisztesség volt. Mise után házról házra jártak jókívánságokkal, versekkel, énekekkel köszöntve a háziakat, virággal szórták be a szobát. A játék végén a háziak megkérdezték a lányokat: Hadd látom a királynétokat, édes-e vagy savanyú? Fellebentve a díszes kendőt megcsiklandozzák a kislány állát. Ha a királyné mosolyog, de a fogát a világért sem villanthatja ki, megnyugszanak a háziak, mert jó lesz a termés. Ekkor a háziak almát, tojást, kolbászt, pénzt ajándékoztak a jókívánóknak.
Pünkösdölés: Ez a szokás hasonló a pünkösdi királynéjáráshoz, de ez elsősorban adomány-gyűjtésre szolgált. Az Alföldön és Észak-Magyarországon volt jellemző, s nem csak lányok voltak a szereplői. Volt, ahol király és királyné párost jelenítettek meg, de volt, ahol lakodalmi menetet menyasszonnyal és vőlegénnyel.
A kis leánykák fejökre pünkösdi rózsából kötött koszorút téve, fehérbe felöltözve házról-házra járnak, minden ház előtt körbe állva körülfogják a pünkösdi királynét, s midőn valahová bemennek, Dicsértessék az Úr Jézus Krisztus-sal beköszöntenek és kérdezik: Szabad-e pünkösdő'nyi? Ha nem szabad, szépen tovább mennek, ellenkező estben pedig éneklik: Meghozta az isten piros pünkösd napját, mi is meghordozzuk királynéasszonykát vagy Mi van ma, mi van ma, piros pünkösd napja vagy A pünkösdnek jeles napján Szen'lélek Isten kű'dötte erősítse meg szívünket.
Szentháromság napja: Pünkösd utáni vasárnap. Kultusza a barokk korban teljesedett ki. Számos szobrot állítottak tiszteletére, sok helyen pedig a templom búcsúnapja. Úrnapja: Az Oltáriszentség ünnepe, pünkösd utáni második csütörtök, körmenet.
Úrnapja: mozgó ünnep, a Szentháromság vasárnapját követő csütörtök. Ezen a napon az egyház újra megünnepli az Utolsó vacsora misztériumát, minthogy erre a nagyheti gyász miatt nem volt igazi alkalom. Az Úrnapját (Corpus Domini) a 13. század óta ülik meg. Az egyház szándéka szerint ez az ünnep azt hangsúlyozza, hogy Jézus mennybemenetele után is a hívek között maradt az Oltáriszentség képében. Mindenütt körmeneteket tartanak. Körbehordozzák az Oltáriszentséget, a négy égtáj szerinti, zöld ágakkal, virágokkal díszített alkalmi oltároknál megállnak, imát mondanak. A vallásos körmeneteket – különösen a középkorban - nagy vigasságok követték. Krónikások jegyezték fel, hogy 1501-ben, a budavári úrnapi ünnepségen a főtér díszes szökőkútjából bor folyt, s mindenki ihatott belőle kedve szerint. A népi hitvilág a Szentség körülhordozásának a gonoszt, a betegséget, a természeti csapásokat elűző varázserőt tulajdonít.
A magyar nyelvterület katolikus vidékein e napon koszorút fonnak virágokból, elviszik a templomba, megszenteltetik. A tornácra, az ajtó fölé akasztják az úrnapi koszorút. Ha jön „a nagy idő”, három szál virágot kihúznak a koszorúból, és egyesek tűzben, mások szentelt gyertya lángjában égetik el, a hamuját a védendő termény földjébe, a szőlő négy sarkába elássák. A Balaton-felvidéken az úrnapi körmenet sátrának növényeit hazavitték és kis kereszt alakba összekötve a szőlőterület négy sarkára szúrta a szőlősgazda, ezzel is bekertelve, védve a szentelmény erejével a szőlőterületét és a szőlőtermését.
-
Kárpáti Magyar Krónika – XXVII. (XXIV.) évfolyam, 8. (358.) szám. 2023. május 1.
Írta: Zubánics László, Dupka György, Szemere Judit, Fuchs Andrea | A kiadás éve: 2023
EZ VOLT 2023 ÁPRILISÁBAN
Elismerések
* Magyar állami kitüntetéseket adtak át április 12-én Kárpátalján. A Novák Katalin, Magyarország köztársasági elnöke által odaítélt elismeréseket Íjgyártó István, Magyarország kijevi nagykövete és Bacskai József, Magyarország Ungvári Főkonzulátusának főkonzulja adta át a beregardói Perényi Kultúrkúriában.
Magyar Ezüst Érdemkeresztet kapott:
Babják Edit, a Beregszászi Városi Tanács Oktatási és Művészeti Osztályának vezetője a kárpátaljai magyar nyelvű oktatás fenntartása és színvonalának megőrzése, valamint az anyanyelv ápolása érdekében végzett odaadó munkája elismeréseként;
Bátori József, az Ungi Református Egyházmegye főgondnoka a kárpátaljai magyar közösség életkörülményeinek javítása érdekében végzett odaadó munkája elismeréseként;
Bakancsos László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnökségi tagja a kárpátaljai magyarság politikai, gazdasági és szociális érdekek képviseletében betöltött szerepe, valamint a helyi magyar közösségek kulturális és sportéletének fejlesztése, illetve a fiatal generációk nevelése érdekében végzett példaértékű tevékenysége elismeréseként.
Magyar Arany Érdemkeresztet kapott:
Györke Róbert, a Nagygejőci Gimnázium igazgatója, a KMKSZ helyi alapszervezetének elnöke a kárpátaljai magyarság megmaradása, illetve anyanyelvű oktatásának biztosítása iránti elkötelezett munkája elismeréseként;
Marosi István, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Görögkatolikus Lelkészségének vezetője és az Ortutay Elemér Görögkatolikus Szakkollégium vezetője tudományos és ismeretterjesztő munkája, valamint a kárpátaljai közép- és felsőfokú oktatás intézményrendszerének fejlesztésében vállalt szerepe elismeréseként;
Sipos Géza, a Sámuel Alapítvány elnöke a Kárpátalján élő árva, illetve nehéz sorsú gyermekek felkarolása érdekében a kárpátaljai nevelőszülői hálózat kiépítése és fejlesztése terén végzett lelkiismeretes szolgálata, illetve a család típusú gyermekotthonok megalapításában betöltött szerepe elismeréséül;
Szarvas Gábor, a Lvivi Nemzeti Művészeti Akadémia tanára, a Lembergi Magyarok Kulturális Szövetségének alapítója és elnöke a Lembergben élő magyar közösség szolgálatában és kulturális értékeinek megőrzésében, illetve a magyar−ukrán kapcsolatok előmozdításában vállalt szerepe, valamint a Lemberg megye területén található magyar emlékhelyek létrehozása és gondozása érdekében végzett több évtizedes tevékenysége elismeréseként.
* Kazinczy-díjat vehetett át Katona-Mironova Berta. A tanárnő meghatározó szerepet tölt be Kárpátalja kulturális-oktatási életében, tevékenysége, kitartása, rendíthetetlen hite példaértékű a honi és az elszakított területek tanár-társadalma előtt. 2003 óta szervezi a Szép Magyar beszéd verseny kárpátaljai döntőjét, növendékeivel rendszeresen eredményesen részt vesz az anyanyelvi versenyek döntőin, jól felkészített tanulói Kárpát-medencei összevetésben is megállják a helyüket.
Gratulálunk!
