-
(Mező)Gecse (Beregszászi járás)
Mezőgecse magyar falu, de ukrán/ruszin nemzetiségűek is élnek a községben. Beregszásztól 10 km-re fekszik, községi tanácsa helyben, közeli vasútállomása 5 km-re Borzsován van, Beregszászból induló autóbuszjárattal közelíthető meg. A település az Ungvár–Nagyszőlős–Rahó közúttól 5 km-re beljebb terül el. Itt kanyarog a Borzsából eredő Szipa csatorna, amelynek medre az év nagy részében száraz. A csatorna Tarpánál torkollik a Tiszába.
-
(Nagy)Bakta (Beregszászi járás)
Nagybakta - magyar, ukrán, ruszin település, amely három kilométerre terül el az Ungvár–Beregszász–Rahó közúttól, 8 km-re a járási központtól. A települést ketté szeli az itt még tiszta és eléggé bővizű Vérke-csatorna. A község közigazgatásilag 1996-ban vált önállóvá, addig Mezőgecséhez tartozott. Jelenleg külön polgármesteri hivatala van. Vasútállomása helyben.
-
(Tisza)Csoma (Beregszászi járás)
10 km-re van Beregszásztól. 1996-tól önálló település, községi tanácsa helyben. Megközelíthető autóbuszjárattal (a Beregszász – Muzsaly – Vári – Badaló – Csoma – Macsola – Beregszász körjáraton). Lakossága: 983 fő, ebből magyar 870. Testvértelepülés: Csaroda
-
Alsókerepec (Munkácsi járás)
A Kerepec helységnév szláv víznévi eredetű, a falu a Szernye folyóba jobb felől ömlő Kerepec patak mellett települt, és e patakról kapta a nevét (Кóропeць потік). A Kerepec víznévben a ruszin~ukrán кóроп ’ponty’ halnév szerepel. Az Alsó előtag a néhány kilométerrel északabbra fekvő Felsőkerepec nevének előtagjával van korrelációban, a helység déli fekvésére utal. A hivatalos ukrán Нижній Коропець párhuzamos névadással keletkezett.
-
Badaló (Beregszászi járás)
Badaló önálló önkormányzattal rendelkező, Tisza menti (itt határfolyó) magyarlakta település, 12 km-re fekszik Beregszásztól. A határ túloldalán terül el Tarpa község. Megközelíthető műúton körjáratos autóbusszal (Beregszász – Vári – Badaló – Macsola – Beregszász).
-
Bátyú (Beregszászi járás)
Bátyú (ukránul Батьово, Batyоvо, korábban Узловоє, Uzlovoye) városi jellegű település(селище міського типу) Ukrajnában, Kárpátalján, a Beregszászi járásban.
A település a Munácsi, az Ungvári és Beregszászi járás területének találkozásánál fekszik (Beregszásztól 36 km-re), a Szernye-patak partján. Önálló községi tanáccsal rendelkezik.
A község határában kanyarog a Bótrágy-patak.
Árpád-kori falu. A néphagyomány szerint a helység első alapítói pásztorok és fafaragók voltak. Nevének első említése az okiratok szerint a 12. századra tehető..jpg)
-
Bene (Beregszászi járás)
Bene (ukránul Бене (Bene), korábban Беня (Benya / Benia), oroszul Добросиля (Dobrosilja): falu Ukrajnában, Kárpátalján, a Beregszászi járásban.
Lakossága: túlnyomórészt magyar nemzetiségű.
Összlakossága 1910-ben 689, 2002-ben 1409, 2010-ben 1430 fő.
Fekvése: a Borzsa-folyó jobb partján fekszik, Beregszásztól 13 km-re délkeletre. Saját állomása van a Bátyú-Nagybocskó vasútvonalon.
Nevének eredete: neve valószínűleg a Benedek név rövidített változata. -
Beregdéda (Beregszászi járás)
Beregdéda (ukránul Дийда (Déda / Deyda) korábban Дідове (Gyidove / Didove), oroszul Дедoвo (Gyedovo)): falu Ukrajnában, Kárpátalján a Beregszászi járásban. Mezőhomok tartozik hozzá. Ma 1932 lakosából 1747 a magyar. Beregszásztól 5 km-re nyugatra fekszik. 1353-ban Deda néven említik először, neve személynévi eredetű. Területe ősidők óta lakott. Határában halomsírok találhatók.
-
Beregsom (Beregszászi járás)
Beregsom (ukr.: Шом) Beregszásztól 22 km-re, a Csap - Nagydobrony - Beregszász országút mentén fekszik. Vasútállomása a település központjától 2 km-re Zápszonyban található (Som - Kaszony). További szomszédos települések: nyugati irányban 1 km-re Csonkapapi, észak-nyugatra 8 km-re Bótrágy, a határátkelővel bíró Harangláb 7 km-re, s az ugyancsak az ukrán-magyar határ mentén fekvő határátkelővel rendelkező Mezőkaszony 4 km-re.
-
Beregszász (Beregszászi járás)
Beregszász (or.: Берегове) megyei jogú város, a beregszászi járás székhelye. Kárpátalja délnyugati részén fekszik, Ungvártól 72, Munkácstól 28, az ukrán-magyar határtól (Asztélynál) 6 kilométernyire. Magyarország felől gépkocsival a Nyíregyházából kivezető 41-es műúton közelíthető meg a Beregsurány - Asztély határátkelő állomáson át.
-
Beregszentmiklós (Munkácsi járás)
Beregszentmiklós község a Latorca völgyében, Munkácstól északkeletre fekszik, amelynek központjában ott található a nevezetes várkastély, amely korábban a Huszt – Szentmiklós – Ungvár védelmi vonal fontos láncszemét képezte. A várkastélyt kelet felől a Latorca medre védte, míg a többi oldalról földtöltésekkel és árkokkal vették körül. Szentmiklós a gyepűrendszer egyik fontos elemét képezte, mint pusztabirtok a XII. században egy bizonyos Beth birtoka, s mint a gyepűkön innen valónak említik.
-
Beregújfalu (Beregszászi járás)
-
Bilke (Ilosvai járás)
A közel nyolcezer lelkes település, Bilke (or. Белки) a Borzsa-folyóba torkolló Bilke patak mentén terül el. Nyolc kilométerre Ilosvától, a járási székhelytől. Az egyre inkább városiasodó településen halad keresztül az Ungvár-Munkács-Huszt országút. Az 1900-as évek elejétől, a vasút megépülésének kezdetétől egészen a század hetvenes évéig kisvonattal is meg lehetett közelíteni a községet, ugyanis a Beregszász-Kovácsrét (Kusnica) keskeny nyomtávú vasúti pálya itt halad el.
