• (Mező)Gecse (Beregszászi járás)

    (Mező)Gecse

    Mezőgecse magyar falu, de ukrán/ruszin nemzetiségűek is élnek a községben.  Beregszásztól 10 km-re fekszik, községi tanácsa helyben, közeli vasútállomása 5 km-re Borzsován van, Beregszászból induló autóbuszjárattal közelíthető meg. A település az Ungvár–Nagyszőlős–Rahó közúttól 5 km-re beljebb terül el. Itt kanyarog a Borzsából eredő Szipa csatorna, amelynek medre az év nagy részében száraz. A csatorna Tarpánál torkollik a Tiszába.

  • (Nagy)Bakta (Beregszászi járás)

    (Nagy)Bakta

    Nagybakta - magyar, ukrán, ruszin település, amely három kilométerre terül el az Ungvár–Beregszász–Rahó közúttól, 8 km-re a járási központtól. A települést ketté szeli az itt még tiszta és eléggé bővizű Vérke-csatorna. A község közigazgatásilag 1996-ban vált önállóvá, addig Mezőgecséhez tartozott. Jelenleg külön polgármesteri hivatala van. Vasútállomása helyben. 

  • (Tisza)Csoma (Beregszászi járás)

    (Tisza)Csoma

    10 km-re van Beregszásztól. 1996-tól önálló település, községi tanácsa helyben.  Megközelíthető autóbuszjárattal (a Beregszász – Muzsaly – Vári – Badaló – Csoma – Macsola – Beregszász körjáraton). Lakossága: 983 fő, ebből magyar 870. Testvértelepülés: Csaroda

  • Alsókerepec (Munkácsi járás)

    Alsókerepec

    A Kerepec helységnév szláv víznévi eredetű, a falu a Szernye folyóba jobb felől ömlő Kerepec patak mellett települt, és e patakról kapta a nevét (Кóропeць потік). A Kerepec víznévben a ruszin~ukrán кóроп ’ponty’ halnév szerepel. Az Alsó előtag a néhány kilométerrel északabbra fekvő Felsőkerepec nevének előtagjával van korrelációban, a helység déli fekvésére utal. A hivatalos ukrán Нижній Коропець párhuzamos névadással keletkezett.

  • Badaló (Beregszászi járás)

    Badaló

    Badaló önálló önkormányzattal rendelkező, Tisza menti (itt határfolyó) magyarlakta település, 12 km-re fekszik Beregszásztól. A határ túloldalán terül el Tarpa község. Megközelíthető műúton körjáratos autóbusszal (Beregszász – Vári – Badaló – Macsola – Beregszász).

  • Bátyú (Beregszászi járás)

    Bátyú

    Bátyú (ukránul Батьово, Batyоvо, korábban Узловоє, Uzlovoye) városi jellegű település(селище міського типу) Ukrajnában, Kárpátalján, a Beregszászi járásban.

    A település a Munácsi, az Ungvári és Beregszászi járás területének találkozásánál fekszik (Beregszásztól 36 km-re), a Szernye-patak partján. Önálló községi tanáccsal rendelkezik.
    A község határában kanyarog a Bótrágy-patak.
    Árpád-kori falu. A néphagyomány szerint a helység első alapítói pásztorok és fafaragók voltak. Nevének első említése az okiratok szerint a 12. századra tehető.

  • Bene (Beregszászi járás)

    Bene

    Bene (ukránul Бене (Bene), korábban Беня (Benya / Benia), oroszul Добросиля (Dobrosilja): falu Ukrajnában, Kárpátalján, a Beregszászi járásban.
    Lakossága: túlnyomórészt magyar nemzetiségű.
    Összlakossága 1910-ben 689, 2002-ben 1409, 2010-ben 1430 fő.
    Fekvése: a Borzsa-folyó jobb partján fekszik, Beregszásztól 13 km-re délkeletre. Saját állomása van a Bátyú-Nagybocskó vasútvonalon.
    Nevének eredete: neve valószínűleg a Benedek név rövidített változata.

  • Beregdéda (Beregszászi járás)

    Beregdéda

    Beregdéda (ukránul Дийда (Déda / Deyda) korábban Дідове (Gyidove / Didove), oroszul Дедoвo (Gyedovo)): falu Ukrajnában, Kárpátalján a Beregszászi járásban. Mezőhomok tartozik hozzá. Ma 1932 lakosából 1747 a magyar. Beregszásztól 5 km-re nyugatra fekszik. 1353-ban Deda néven említik először, neve személynévi eredetű. Területe ősidők óta lakott. Határában halomsírok találhatók.

  • Beregsom (Beregszászi járás)

    Beregsom

    Beregsom (ukr.: Шом) Beregszásztól 22 km-re, a Csap - Nagydobrony - Beregszász országút mentén fekszik. Vasútállomása a település központjától 2 km-re Zápszonyban található (Som - Kaszony). További szomszédos települések: nyugati irányban 1 km-re Csonkapapi, észak-nyugatra 8 km-re Bótrágy, a határátkelővel bíró Harangláb 7 km-re, s az ugyancsak az ukrán-magyar határ mentén fekvő határátkelővel rendelkező Mezőkaszony 4 km-re.

  • Beregszász (Beregszászi járás)

    Beregszász

    Beregszász (or.: Берегове) megyei jogú város, a beregszászi járás székhelye. Kárpátalja délnyugati részén fekszik, Ungvártól 72, Munkácstól 28, az ukrán-magyar határtól (Asztélynál) 6 kilométernyire. Magyarország felől gépkocsival a Nyíregyházából kivezető 41-es műúton közelíthető meg a Beregsurány - Asztély határátkelő állomáson át.

  • Beregszentmiklós (Munkácsi járás)

    Beregszentmiklós

    Beregszentmiklós község a Latorca völgyében, Munkácstól északkeletre fekszik, amelynek központjában ott található a nevezetes várkastély, amely korábban a Huszt – Szentmiklós – Ungvár védelmi vonal fontos láncszemét képezte. A várkastélyt kelet felől a Latorca medre védte, míg a többi oldalról földtöltésekkel és árkokkal vették körül. Szentmiklós a gyepűrendszer egyik fontos elemét képezte, mint pusztabirtok a XII. században egy bizonyos Beth birtoka, s mint a gyepűkön innen valónak említik.

  • Beregújfalu (Beregszászi járás)

  • Bilke (Ilosvai járás)

    Bilke

    A közel nyolcezer lelkes település, Bilke (or. Белки) a Borzsa-folyóba torkolló Bilke patak mentén terül el. Nyolc kilométerre Ilosvától, a járási székhelytől. Az egyre inkább városiasodó településen halad keresztül az Ungvár-Munkács-Huszt országút. Az 1900-as évek elejétől, a vasút megépülésének kezdetétől egészen a század hetvenes évéig kisvonattal is meg lehetett közelíteni a községet, ugyanis a Beregszász-Kovácsrét (Kusnica) keskeny nyomtávú vasúti pálya itt halad el. 

Hírek

  • Felhangolva: Búzavirág együttes

    Egy csokor friss virág, egy új reményt adó hajtás, egy csepp forrásvíz. Ilyen hatással van a közönségre és a kárpátaljai magyar közösségre a fél éve alakult Búzavirág citeraegyüttes. Markó Veronika citeratanár nagy lelkesedéssel és türelemmel gondozza a kis „palántákat”: Orosz Tamást, Pércsi Annát, ...

  • A versvándor ismét Beregszászon: Petőfi és Arany barátsága - Tóth Péter Lóránt előadóestje az Ortutay Görögkatolikus Központban

    Együtt a tűz és a víz. A XIX. század legnagyobb önbizalmával bíró férfiújának találkozása egy önbizalomhiánnyal küszködő szerény emberrel. Hogyan lesz ebből szép, igaz és mély barátság? Hogy párosul mindez feltétlen hittel és bizalommal? És vajon ki hozta össze a két költőt? Ezekre a kérdésekre kere...

  • Kárpátalja anno: a nagybaktai kastély

    „A muzsalyi határban gyönyörű ligetszerű tölgyerdők közt fekszik az Erdő-baktának is nevezett puszta, csinos kastélylyal és jól berendezett gazdasággal. Határában néhány év előtt árokásás alkalmával igen régi vaskardokat, sarkantyúkat s egyéb lovas szerelvényt találtak. Hajdan falu volt, mely a XIV....

  • Gabóda Éva: „… a legszebb szín a világon az, amelyik jól mutat a viselőjén”

    Gabóda Éva, a Rákóczi-főiskola Pedagógia Pszichológia Tanító Óvodapedagógia Oktatási Intézményvezetés Tanszékének adjunktusa, oktatója évtizedek óta foglalkozik kézműveskedéssel, mint mondta, ez a színes és igazán kellemes tevékenység az élete része.

Események

Copyright © 2025 KMMI