-
Kárpáti Magyar Krónika – XXVIII. (XXV.) évfolyam, 1. (375.) szám. 2024. január 1.
Írta: Zubánics László, Dupka György, Szemere Judit, Fuchs Andrea | A kiadás éve: 2024
Boldog, békés új esztendőt kívánunk!
Január – Fergeteg hava, Boldogasszony hava, Vízöntő hava
Január (régiesen Januárius) az év első 31 napos hónapja a Gergely naptárban. Nevét Ianusról kapta, aki a szerencsés kezdet, illetve a kapuk és átjárók istene volt az ókori római mitológiában. Ősi magyar nevén Fergeteg hava, mai népi elnevezése Boldogasszony hava. A 18. században a magyar nyelvújítók a Zúzoros nevet adták ennek a hónapnak.
A január és a február volt az utolsó két hónap, amit utólag hozzáadtak a római naptárhoz, mivel az ókori rómaiaknál ez a téli időszak eredetileg nem kapott hónapot. Bár egy ideig még március volt az év első hónapja, hamarosan a január vette át ezt a helyet, azelőtt a tizenegyedik hónapnak számított.
Népi kalendárium
Január 1. – Újév napja. A polgári év kezdőnapja. A pogány Rómában az évkezdetet Janus tiszteletére tartották, kicsapongással ünnepelték. Az emberek jókívánságokat mondtak, ajándékokat adtak egymásnak. A január eleji évkezdet a Gergely-féle naptárreform (1582) óta vált általánossá. Ez a nap jelentette az újévet, valamint a télközépi ünnepkört. Számos népszokás, hiedelem kapcsolódik ehhez a naphoz, amelyet napjainkban már csak kevesen ismernek, használnak. Egyik népszerű szokás volt az újévi jókívánságok elmondása házról-házra járva, amiért a háziak almával, dióval kínálták a köszöntőket. Újévkor az egész év sikerét igyekeztek biztosítani, nagyon fontos volt a jó cselekedet az év első napján, és sokféle tiltással is találkozhatunk.
Január 6. – Vízkereszt. A karácsonyi ünnepkör zárása, és a farsangi időszak kezdete. Az egyik legrégibb egyházi ünnep, a 4. századig Jézus születésnapját és az évkezdetet is ezen a napon ünnepelték. Az egyház ezen a napon emlékezik meg a napkeleti bölcsekről, és Jézus megkeresztelkedéséről. E naptól kezdve szenteli a vizet a keleti egyház, a középkortól pedig a nyugati egyház is. A víz megkereszteléséből (megszenteléséből) ered a magyar vízkereszt elnevezés. A liturgikus vízszentelést vízkereszt vigíliáján végezték a templomban, de haza is hordták meghinteni vele a házat, a gonosz szellemek ellen. Ezenkívül hittek gyógyító hatásában, mely mindenféle betegségre jó volt, de használták a mezőgazdaság és állattartás területein is. A víz és tömjén szenteléséből alakult ki a házszentelés, melyet ma már kevésbé használnak.
Január 13. – Veronika napja. Az évtizedes tapasztalatok alapján úgy tartják, hogy ez az év leghidegebb napja.
Január 17. – Remete Szent Antal napja. Remete Szent Antal (i. sz. 250) szerzetes volt, akit a háziállatok védszentjeként tiszteltek. A középkorban előfordultak járványszerű mérgezések, melynek tünetei hasonlítottak az orbáncéhoz. Szent Antal tüzének nevezik az orbáncot és az ehhez hasonló mérgezést. A betegeket imádságokkal, ráolvasással próbálták gyógyítani.
Január 18. – Piroska napja. Időjárásjóslás fűződik hozzá: „Ha Piroska napján fagy, negyven napig el nem hagy”.
Január 20. – Fábián és Sebestyén napja. Szent Fábián a 3. században élt, egy ideig pápa is volt. Szent Sebestyén ókeresztény vértanú, római császári testőrparancsnok volt, akit keresztény hite miatt 298-ban Diocletianus császár kivégeztetett. Ő a polgári lövészegyletek, a nyilasok és puskások védőszentje. A hagyomány szerint ez az első tavaszébresztő nap, ekkortájt kezdenek a fák mézgásodni, nedvet szívni. Az ország Sebestyén-kultusza a pestisjárványokkal, a jószágvésszel függ össze. Amikor a járványok kialakulnak, a nép hozzá imádkozik.
Január 21. – Ágnes napja. Időjárásjósló nap, a régiek megfigyelése szerint, ha ezen a napon derült az idő, akkor jó termés lesz az évben. E napon böjtölve, és néhány egyéb előírást követve a lányok megálmodhatják jövendőbelijüket.
Január 22. – Vince napja. A szőlősgazdák egyik védőszentjének napja. Népi megfigyelések szerint olvadás esetén jó bortermésre lehet számítani, ezt egy mondás is kifejezi: „Ha megcsordul Vince, tele lesz a pince”. A gazdák szerint ezen a napon sok bort kell inni, hogy bő legyen a termés.
Január 25. – Pál napja. Ezt a napot pálfordulónak is nevezik, arra a bibliai történetre utalva, mely szerint a Jézust üldöző Saul ezen a napon tért meg, és innentől Pál apostol néven emlegetik. Pál fordulása termésvarázsló, de főleg -jósló nap. A szép, derült idő sokfelé azt jelentette, hogy még hosszan tartó hidegre lehet számítani. Általános hiedelem szerint Pál fordulásakor a tél ellenkezőjére fordul, vagy jégtörő, vagy jégcsináló lesz. Termésjósló jelek is felfedezhetők e napon. Az egész napi jó idő pl. jó termést jelent. „Ha Pál napján fúj a szél, szűk szénatermés várható”. Ha ez a nap ködös, az a jószág pusztulására figyelmeztet. Ezen a napon pálpogácsával haláljóslást is tartottak. A családtagok számára készített pogácsákba libatollat tűztek, és akié sütés közben megperzselődött arra halál várt a következő évben.
-
Kárpáti Magyar Krónika – XXVII. (XXIV.) évfolyam, 24. (374.) szám. 2023. december 31.
Írta: Zubánics László, Dupka György, Szemere Judit, Fuchs Andrea | A kiadás éve: 2023
Elimerések
* Prima-díjat vehetett át Füzesi Magda József Attila-díjas költő, író az MMA irodalmi tagozatának tagja december elsején a Művészetek Palotájában.
* Nemzetszolgálata elismeréséül Magyar Örökség Díjat kapott a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház. A színházat Oberfrank Pál Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színművész méltatta. A díjat Budapesten, a Ráday-ház dísztermében adták át december 16-án Sin Edinának, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház igazgatójának.
* Dr. Tarpai József, a Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesületének (KMNE) elnöke nyerte el az egyik, a Hierotheosz Egyesület Családi, Esélyteremtő és Önkéntes Programja által meghirdetett „Vármegyei Családokért” díjat – számolt be az egyesület Facebook-oldalán. A KMNE közleménye szerint dr. Tarpai József tevékenységével a kárpátaljai magyar közösség megmaradását és gyarapodását igyekszik elősegíteni.
* Ünnepélyes keretek között adták át az idei Magyarság Háza-díjat december 15-én a Magyarság Háza Galériában. A 2023. évi kitüntetett a kárpátaljai születésű, Drezdában élő Baraté Ágnes festőművész, akinek legújabb alkotását, a Krisztus születésének misztériuma című 3×2 méteres olajfestményt a Magyarság Háza Galériában tekinthetik meg az érdeklődők. Az eddigi kárpátaljai díjazott: Ivaskovics József verséneklő (Ungvár).
* A közönség szavazata alapján Trill Zsolt kárpátaljai származású Jászai Mari-díjas színművész vehette át az Arany Medál díjat a 2023-as év legjobb színésze kategóriában. Az elismerést Bodrogi Gyula Kossuth-díjas színművész, a Nemzet Színésze adta át. Az Arany Medál díj kulturális közönségdíj, amelyet Navarrai Mészáros Márton kulturális újságíró, lap- és könyvszerkesztő alapított 2008-ban. A kitüntetésre minden évben egy-másfél hónapig lehet szavazni egyebek között online, a világhálón is.
* Gál Adél, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Filológia Tanszékének oktatója, a Nagyberegi Tájház koordinátora nyilvános vita keretében summa cum laude minősítéssel megvédte doktori disszertációját a Debreceni Egyetem Történelem és Néprajzi Doktori Iskolájában december 14-én. A disszertáció címe: „Elmúlik Istenünk…” A temetkezés és az énekdiktálás szokása és kéziratos emlékei az ugocsai református közösségekben. Az értekezés témavezetője prof. dr. Bartha Elek, opponensei dr. Kész Margit, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Filológia Tanszékének docense és dr. Sápy Szilvia, a Földesi Karácsony Sándor Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola zenetanára volt.
* Máté Réka, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Filológia Tanszék oktatója, a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont kutatója nyilvános online vita keretében megvédte disszertációját december 11-én a Pannon Egyetem Humántudományi Karának Többnyelvűségi Nyelvtudományi Doktori Iskolájában. A disszertáció címe: Individual varieties of language maintenance: The example of Transcarpathian Hungarians [Nyelvmegtartás egyéni szinten, kárpátaljai magyarok példáján]. Az értekezés témavezetője Prof. Ulrike Jessner-Schmid volt.
* Nagy Ferenc, a Nagydobronyi kistérség polgármestere nemrégiben három kivételes elismerést vehetett át. Az első oklevelet Viktor Mikita kormányzó nevében Vaszil Ivancso, a Kárpátaljai Megyei Katonai Közigazgatás helyettes vezetője adta át. A második kitüntetést Ihor Tiscsuk, a járási hadkiegészítő parancsnokság vezetője adta át az ungvári garnizon parancsnoka, Andrij Szavcsuk nevében. Végül, de nem utolsósorban, Nagy Ferenc a hazaszeretet és az Ukrajnai Fegyveres Erők támogatásáért kapott elismerést Valerij Zaluzsnijtól, az ukrán fegyveres erők főparancsnokától. Ez a kitüntetés kifejezi a polgármester elkötelezettségét és hűségét az ország védelméhez és a fegyveres erőkhöz való támogatásához, amelyet Ihor Tiscsuk, a járási hadkiegészítő parancsnokság vezetője adott át.
* A vidékünkről elszármazott, Nyíregyházán élő, a magyar kultúra kárpátaljai megőrzésén fáradhatatlanul ténykedő, misszióvállalásáért Dalamay Árpád, a Beregszászért Alapítvány Kuratóriumának elnöke újabb nívós elismerésben részesült. Ezúttal dr. Kovács Ferenctől, Nyíregyháza polgármesterétől vehette át a Bencs László Emlékérmet.
Gratulálunk az elismeréshez!
-
Kárpáti Magyar Krónika – XXVII. (XXIV.) évfolyam, 23. (373.) szám. 2023. december 1.
Írta: Zubánics László, Dupka György, Szemere Judit, Fuchs Andrea | A kiadás éve: 2023
December – Karácsony hava – télelő – álom hava
December az év tizenkettedik, 31 napos hónapja a Gergely-naptárban. Neve a latin decem („tíz”) szóból származik, utalva arra, hogy eredetileg ez volt a tízedik hónap a római naptárban, mielőtt a január és február hónapokat hozzáadták az évhez. A 18. századi nyelvújítók szerint a december: „fagyláros”.
Népi kalendárium
Advent. A karácsonyi ünnepkör advent első napjával veszi kezdetét, és vízkeresztig (január 6.) tart. Advent a karácsony (december 25.) előtti negyedik vasárnap előestéjén kezdődik. Az advent szó a latin adventus Domini kifejezésből származik, ami az Úr eljövetelét jelenti. Így tehát ez a várakozás időszaka, amelyben a keresztény emberek felkészülnek Jézus születésének ünnepére, ami a vallásos előírások szerint böjtöléssel és a hajnali szentmiséken (roráte) való részvétellel járó, csendes periódus. Régen ilyenkor nem tartottak lakodalmakat, zajos mulatságokat.
-
Kárpáti Magyar Krónika – XXVII. (XXIV.) évfolyam, 22. (372.) szám. 2023. december 1.
Írta: Zubánics László, Dupka György, Szemere Judit, Fuchs Andrea | A kiadás éve: 2023
Ez VOLT 2023 novemberében
Elismerések
* Prima díjas lett Füzesi Magda József Attila-díjas költő, az MMA tagja.
* Három évtizedes újságírói-szerkesztői munkássága elismeréseként br. Eötvös József Sajtódíjban részesült Kovácsné Marton Erzsébet, a Kárpátinfo felelős szerkesztője. A Magyar Páneurópa Unió által alapított elismerést évente egy hazai és egy külhoni személyiség kapja.
* A Bethlen Gábor Alapítvány Márton Áron-emlékéremmel tüntette ki a Beregszászi Járási Máltai Szeretetszolgálatot. A szervezet nevében a BJMSZ elnöke, Makuk János vette át az elismerést.
* A Bethlen Gábor Alapítvány Teleki Pál-érdemrendet adományozott Dupka György kárpátaljai történésznek.
* Az Emberi Méltóságért kitüntetésben részesítette Orosz Ildikót, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) elnökét az Emberi Méltóság Tanácsa.
* Popovics Béla helytörténész, a Munkácsi II Rákóczi Ferenc Középiskola és a Szent István Líceum magyar irodalom és művészettörténet tanára kapta idén a Hadik-díjat. Az átadóra november 25-én a 11. Hadik András hagyományőrző jótékonysági bál megnyitóján került sor Budapesten, az Egyetemi Katolikus Gimnáziumban. Az elismerést Makray Katalin, Schmitt Pál volt köztársasági elnök felesége adta át.
Gratulálunk a díjazottoknak!
-
Kárpáti Magyar Krónika – XXVII. (XXIV.) évfolyam, 21. (371.) szám. 2023. november 1.
Írta: Zubánics László, Dupka György, Szemere Judit, Fuchs Andrea | A kiadás éve: 2023
November – Szent András hava – őszutó – enyészet hava
November az év tizenegyedik hónapja a Gergely-naptárban, és 30 napos. Neve a latin novem szóból származik, amelynek jelentése kilenc, mivel eredetileg az év kilencedik hónapja volt a római naptárban, mielőtt a január és február hónapokat hozzáadták az évhez. A 18. századi nyelvújítók a novembernek a gémberes szót javasolták. A népi kalendárium Szent András havának nevezi.
Népi kalendárium
November 1. – Mindenszentek napja. A naptárban név szerint nem említett összes szentek emléknapja. A 9. század óta kötelező ünnep. A 20. században a halottak napjának előestéje, vigíliája lett. A katolikus hagyományok szerint e napon az élő és az elhalt hívek titokzatos közösséget alkotnak. A néphit úgy tartja, hogy ilyenkor hazalátogatnak a halottak, ezért sokfelé ismert volt az a szokás, hogy megterítettek számukra: kenyeret, sót, vizet téve az asztalra. Mindenszentek napja a népi táplálkozásban jeles napnak számított, ekkor gazdagon étkeztek: húsleves, töltött tyúk, diós-mákos kalács, rétes került a családtagok elé.
A mindenszentek utáni hetet halottak hetének nevezik, régen gyászruhát viseltek ezekben a napokban. Tilos volt mosni, mert úgy tartották, hogy a halottaknak vízben kellene feküdni.
A hónap első napjához időjárásjóslás is kapcsolódik: „Ha ez a nap nedves: lágy telet, ha tiszta: erős, havas telet mutat.”
November 2. – Halottak napja. A család halottaira való emlékezés napja. Újabban egy-egy közösség, falu vagy város, sőt a nemzet hősi halottairól is megemlékeznek. Napjainkban a két emléknap erősen összekapcsolódik, és az utódok temetőjárása jellemzi; az elődök sírjainál találkozik a rokonság, akik gyertyát, mécsest gyújtanak a halottaik lelki üdvéért. Akiknek a sírja, nyughelye ismeretlen, mert háborúban, idegenben haltak meg, azokért a temetők kőkeresztjeinél, vagy otthon, a lakóházak ablakában égnek a gyertyák.
A magyar nyelvterület sok vidékén szokásban volt, hogy halottak napján megvendégelték a szegényeket és a koldusokat. Úgynevezett kóduskalácsot sütöttek, amit a temető kapujában várakozó koldusoknak adtak, hogy ők is imádkozzanak egy-egy család halottaiért.
November 11. – Márton napja. Szent Márton Pannóniában, a mai Szombathely római kori elődjében, Savariában született 316/317-ben. Életútját csodák és gyógyulások kísérték, jóságáról legendák keringtek. Fontos hittérítő munkát végzett. A középkor egyik legnépszerűbb szentje volt, kultusza hazánkban is virágzott. Emlékét helynevek, templomok, oltárképek őrzik.
Szent Márton napjához számos hagyomány fűződik. A pásztorok vesszőt adtak ajándékba a gazdáknak, s úgy tartották, ahány ága van Szent Márton vesszejének, annyi malaca lesz a kocának. Általánosan ismert az a mondás is, hogy „Aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik.” A szólás eredete a szent legendájával függ össze: Szent Márton a ludak óljába bújt, hogy püspökké választása elől kitérjen, de a libák gágogása elárulta rejtekhelyét.
Márton-napon országszerte lakomákat rendeztek, hogy egész évben bővében legyenek az ételnek, italnak. A libasülthöz a bortermelő vidékeken újbort ittak, amit ekkor kóstoltak meg először, mondván: „A bornak Márton a bírája”.
Az időjárásra vonatkozó sok jóslás közül álljon itt egy kalendáriumi regula: „Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál.”
November 19. – Erzsébet napja. Árpád-házi Szent Erzsébet (1207–1231) a katolikus egyház egyik legnagyobb tiszteletnek örvendő női szentje. II. András király leánya vezeklő életmódot folytatott, gyakran böjtölt és virrasztott. Árvamenhelyet és kórházat alapított, részt vett a betegápolásban. Segítette a rászorulókat, sokat jótékonykodott. A legenda szerint a szegényeknek vitt alamizsna a kötényében rózsává változott, amikor sógora kérdőre vonta őt. Hazánkban az egyik legkedveltebb névünnep. Ha Erzsébet napon havazik, azt mondják: „Erzsébet megrázta a pendelyét.”
November 25. – Katalin napja. Szent Katalin a 3–4. században élt az egyiptomi Alexandriában. Keresztény hitéért halt mártírhalált. Legendája szerint szép és okos királylány volt, akinek egyik látomásában megjelent Jézus, és eljegyezte őt. Katalin vértanúságakor ismét megjelent, és megígérte, hogy meghallgatja azokat, akik menyasszonyához imádkoznak. Így lett Katalin a házasságra vágyó leányok védőszentje. Okossága miatt egyetemek, tudósok, diákok patrónájává is vált.
Napjához férjjósló hiedelmek és praktikák kapcsolódtak. Ha a vízbe tett gyümölcság, más néven katalingally karácsonyig kizöldül, a leány közeli házasságkötése várható. Ha a legény lopott női inget tett a párnája alá, éjjel megálmodta ki lesz a felesége.
A Katalin napi időjárásjóslás közismert: „Ha Katalin kopog, a karácsony locsog; ha Katalin potyogós, a karácsony ropogós.”
November 30. – András napja. Szent András apostol, a keleti egyház védőszentje az első században élt. András egyike azon két tanítványnak, akik először követték Jézust. Az apostolok szétválása után Kis-Ázsiában hirdette az evangéliumot. Hittérítő tevékenységéért keresztre feszítették. A hagyomány szerint keresztjének szárait nem derékszögben, hanem átlósan ácsolták, ezért nevezik az ilyen formájú keresztet andráskeresztnek.
Az András szó eredeti jelentése férfi, férfias. Névnapja az eladó lányok számára a legfontosabb férjjósló alkalom.
A nap időjárása a karácsonyival ellentétes: „Ha András fagyos, karácsony totyakos.”
-
Kárpáti Magyar Krónika – XXVII. (XXIV.) évfolyam, 20. (370.) szám. 2023. november 1.
Írta: Zubánics László, Dupka György, Szemere Judit, Fuchs Andrea | A kiadás éve: 2023
Ez volt 2023 októberében
ELISMERÉSEK
* Kihirdették a Prima Primissima díj idei jelöltjeit – írta az MTI. A jelöltek között van a kárpátaljai Füzesi Magda József Attila-díjas kárpátaljai magyar költő, író is.
* Magyarországi állami kitüntetéseket adtak át október 11-én a beregardói Perényi Kultúrkúriában. Az alkalmat Magyarország Ungvári Főkonzulátusa és Beregszászi Konzulátusa szervezte, amelyen átadták azokat a magas elismeréseket, amelyeket Novák Katalin magyar köztársasági elnök adományozott kárpátaljai személyeknek.
* Dobsa Arankát, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség Nagyszőlősi Járási Szervezetének elnökét, a Tiszakeresztúri Általános Iskola nyugalmazott igazgatóját a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével tüntették ki a kárpátaljai magyar nyelvű oktatásban végzett kimagasló szakmai munkája és elhivatott pedagógusi tevékenysége elismeréseként.
* Gerevich János, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet ukrajnai kirendeltségének vezetője a Magyar Arany Érdemkeresztet kapta meg az Ukrajnának nyújtott magyar támogatáspolitika és humanitárius segítségnyújtás gyakorlati megvalósításában betöltött szerepéért, valamint a nehéz helyzetben élő kárpátaljai emberek érdekében végzett odaadó munkája elismeréséért.
* Makuk János, a Beregszászi Járási Máltai Szeretetszolgálat elnöke szintén a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést vette át. A méltatása szerint a segélyezési, támogatási és humanitárius problémák megoldása, a rászoruló gyermekek pedagógiai fejlesztése, és a mozgásukban akadályozottak segítése terén egyaránt odaadó munkája elismeréseként kapta az érdemkeresztet.
* Sepa János helytörténész, a Beregvidéki Múzeum nyugalmazott alapító igazgatója a Magyar Arany Érdemkeresztben részesült helytörténeti gyűjtőmunkájáért, valamint a magyar hagyományok továbbélését szolgáló több évtizedes tevékenységéért.
* A Magyar Ezüst Érdemkereszt kitüntetését adományozták Egressy Miklós görökatolikus papnak, a Karácsfalvai Sztojka Sándor Görögkatolikus Líceum volt igazgatójának. Egressy atyát közel három évtizedes lelkipásztori szolgálatáért, a rendszerváltás után újjászülető Ung-vidéki közösségek szervezésében vállalt szerepéért, az odaadó és kitartó iskolaigazgatói munkásságáért és karitatív tevékenységéért ismerték el.
* Rajtuk kívül Czébely Lajos viski költő, helytörténész, nyugalmazott pedagógus, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Viski Alapszervezetének tagját tüntették ki Magyar Ezüst Érdemkereszttel, valamint Kallós Zoltán Díjjal, akinek egy későbbi időpontban Visken adják át az elismeréseket.
* A beregszászi Pásztor Ferenc Közösségi Házban kihirdették a Beregszászi Keresztény Értelmiségiek Szövetsége által 2017-ben alapított Linner-díj idei kitüntetettjeinek nevét. Emberségéért, szakmai hozzáértéséért, áldozatos munkájáért 2023-ban dr. Csík Adalbert-Ferenc, a Kárpátaljai Magyar Egyészségügyi Dolgozók Társaságának elnöke, fül-orr-gégész, a Técsői Járási Kórház, majd az Aknaszlatinai Allergológiai Kórház egykori vezetője részesült a díjban. Rajta kívül az idén elhunyt dr. Kertész Árpád beregszászi belgyógyász, gyermekgyógyász tevékenységét ismerték el a díjjal posztumusz. Ápoló kategóriában Nagy Zsuzsannát, a Beregszászi Linner-kórház gyermekosztályának ápolóját tüntették ki.
* A Kárpátaljai Magyar Tudományos Tanács (KMAT) 2023. évi díjazottjai:
– Hires-László Kornélia a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpontban végzett magas színvonalú kutatómunkája elismeréseként, illetve a nemzetközi kutatásmódszertani eljárások és normák szerinti empirikus szociológiai kutatásoknak a kárpátaljai magyar tudományosságban való meghonosításában betöltött kiemelkedő szerepéért;
– Nagy Natália, az Ungvár Nemzeti Egyetem Magyar Filológiai Tanszékének docense, a filológiai tudományok kandidátusa a kárpátaljai magyar tudományos életben betöltött kiemelkedő szerepéért, illetve tudományszervezői munkásságért;
– Tegza Antónia, az Ungvári Nemzeti Egyetem Ukrán‒Magyar Oktatási-Tudományos Intézete (UNE UMOTI) Fizika és Matematika Tanszékének másodállású docens oktatója eredményes kutatói tevékenységéért érdemelte ki a KMAT 2023. évi díját természettudományok kategóriában a kiemelkedő tudományos, illetve tudományszervezői munkásságért;
– Ferkó Oxána, az UNE UMOTI Magyar Történelem és Európai Integráció Tanszék munkatársa kiemelkedő tudományos, illetve tudományszervezői munkásságért;
– Kovács Attila, a Munkácsi Állami Egyetem Mérnöki, Technológiai és Szakmai Oktatási Tanszékének főelőadója, a Nagydobronyi Líceum biológiatanára, igazgatóhelyettese tudományos, kutatói tevékenységéért, eredményes munkásságáért;
– Dr. Dutko Sándor PhD, az Ungvári Nemzeti Egyetem Sebészeti Betegségek Tanszékének asszisztense szakorvosi, tudományos, kutatói tevékenységéért, eredményes tudományszervezői munkásságáért részesült a Kárpátaljai Magyar Akadémiai Tanács elismerésében.
* A Magyar Újságírók Közössége (MÚK) által alapított Petőfi Sándor Sajtószabadság-díjat kapott Kovácsné Marton Erzsébet újságíró, a Kárpátinfo hetilap felelős szerkesztője. Lengyel János újságíró, a MÚK elnökségi tagja laudálta.
* Majnek Antal nyugalmazott püspök Pásztor Ferenc-díjban részesült közel három évtizedes munkája elismeréséül.
* Idén is kiosztották a Kós Károly Testület által szervezett televíziós filmszemle díjait Palicson. A Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. által meghirdetett szemlén riport és tudósítás, portré és kisfilm, önálló dokumentumfilm, önálló ismeretterjesztő film és fikciós kategóriában osztottak díjakat. A TV21 Ungvár munkatársai közül Debreceni Kamilla szerkesztő-riporter és Balla Béla operatőr-vágó portré kategóriában második helyezést ért el a Várady Enikőről szóló, Az élet él című alkotással. Riport, tudósítás kategóriában második lett K. Debreceni Mihály és Vass Tamás A munkácsi turul meggyalázása című összeállítása. Rövidfilm, portré kategóriában különdíjban részesült K. Debreceni Mihály és Bereczky Tamás Akácfa a sziklában című alkotása, amely Pál István Szalonna gondolatait mutatja be a kárpátaljai magyarságról.
Szívből gratulálunk!
-
Kárpáti Magyar Krónika – XXVII. (XXIV.) évfolyam, 19. (369.) szám. 2023. október 1.
Írta: Zubánics László, Dupka György, Szemere Judit, Fuchs Andrea | A kiadás éve: 2023
OKTÓBER – MINDSZENT HAVA
Október az év tizedik hónapja a Gergely-naptárban. A latin octo szóból származik, melynek jelentése nyolc – utalva arra, hogy eredetileg ez volt a nyolcadik hónap a római naptárban, mielőtt a január és február hónapokat hozzáadták az évhez.
A katolikus egyház októbert a rózsafüzér hónapjának tekinti. A népi kalendárium Mindszent havának nevezi, a protestánsok pedig gyakran a reformáció hónapjának, mivel Magyarországon október 31-én tartják a reformáció ünnepét.
Népi megfigyelések:
- ha októberben a hónap elején sok csillag esik, úgy szép idő lesz;
- az októberi zivatar szeszélyes telet jelent;
- sok októberi eső, termékeny eső, vagy sok októberi eső, sok decemberi szél;
- ha meleg október hónapja, hideg lesz a február;
- ha októberben fagy és szél van, úgy január hónapja enyhe lesz.
-
Kárpáti Magyar Krónika – XXVII. (XXIV.) évfolyam, 18. (368.) szám. 2023. október 1.
Írta: Zubánics László, Dupka György, Szemere Judit, Fuchs Andrea | A kiadás éve: 2023
Ez volt 2023 szeptemberében
ELISMERÉSEK
* Ukrajna Oktatási és Tudományos Minisztériumának Minősítő Bizottsága 2023. augusztus 23-án döntött tudományos címek és fokozatok odaítéléséről. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola oktatóinak köre ezúttal egy docenssel bővült. Docensi címet szerzett dr. Pősze Andrea, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Filológia Tanszékének bázisán működő Ukrán Tanszéki Csoport oktatója.
* Rezes József, a Kárpátaljai Határmenti Önkormányzatok Társulásának (KHÖT) ügyvezető igazgatója a megyei közigazgatás tanácstermében vette át a Ruszlan Sztefancsuk, az ukrán parlament elnöke által aláírt elismerő oklevelet.
* Szeptember 18-án, a Magyar Írószövetség székházában tartotta meg éves közgyűlését a Magyar Pen Club. Ekkor szavaztak az új tagok felvételéről is. Mások mellett a Magyar Pen Club tagja lett dr. Dupka György történész is.
* Vidnyánszky Attilának, a budapesti Nemzeti Színház vezérigazgatójának Farkaslakán adták át az idei Tamási Áron-díjat. Mint A. Szabó Magda, a budapesti Tamási Áron Közalapítvány elnöke rámutatott, az író özvegyének végakarata szerint az elismeréseket Tamási Áron születésnapján adják át.
* 2023.szeptember 23-án Temesváron, a Szórvány Alapítvány működésének 30 éves évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen a tízévenként odaítélt Pro Minoritate-díjat 2023-ban a kárpátaljai dr. Dupka György történész, író kapta. A róla szóló laudációt Bakk Miklós politológus készítette.
-
Kárpáti Magyar Krónika – XXVII. (XXIV.) évfolyam, 17. (367.) szám. 2023. szeptember 1.
Írta: Zubánics László, Dupka György, Szemere Judit, Fuchs Andrea | A kiadás éve: 2023
Szeptember – őszelő, Szent Mihály hava
Szeptember (ősi magyar nevén Földanya hava) az év kilencedik hónapja a Gergely-naptárban, és 30 napos. Eredetileg, a római naptárban az év hetedik hónapja volt. Innen ered a neve is: a latin septem szóból, amelynek jelentése hét. A népi kalendárium Szent Mihály havának nevezi. A 18. századi nyelvújítók szerint a szeptember: gyümölcsönös.
Az őszi (a déli félgömbön a tavaszi) nap-éj egyenlőség és a csillagászati ősz (a déli félgömbön a csillagászati tavasz) kezdete: ezen a napon az éjjelek és a nappalok a Föld minden pontján egyforma hosszúak.
Népi kalendárium
Szeptember 1. A meteorológiai ősz kezdete, Egyed napja. E napon kezdték a búza, másutt a rozs vetését. Azt tartották, hogy aki Egyed napján veti el a búzát, bő termésre számíthat. Ilyenkor fogják hízóra a disznót, ha karácsony táján le akarják vágni. Az e napi esőből esős őszre jósoltak, ellenkező esetben szárazra. A népi időjóslás szerint Egyed névünnepén ha esik, enyhe tél lesz.
Szeptember 5. Lőrinc napja. Lőrinc napra már a déli fekvésű szőlőkben elkezdtek érni a kései érésű szőlőfajták is. Minden jel az időjárás fordulására, a lassan beálló őszre mutat. A nap időjárásából következtetni lehet az őszére: ha szépen süt a nap, hosszú, kellemes őszi napok várnak ránk. Lőrinc rontónap. Belepisil a szabad vizekbe, nem is lehet többé fürdeni a szabadban. Belepisil a dinnyébe is, ezért lucskos, íztelen lesz a nyári fajta dinnye.
Szeptember 8. Fecskehajtó Kisasszony napja, Mária napja. Kisasszony napja volt sokfelé a cselédek szolgálatba lépésének az ideje. Ilyenkor kezdték a dióverést. A népi hiedelem szerint Kisasszonynapkor búcsúznak a fecskék, de még nem indulnak útnak.
A népi időjóslás szerint amilyen az időjárása, annak az ellenkezője jellemzi az egész őszt. Hegyvidékeink parasztsága úgy véli, ha Kisasszony napján nem köszönt be az éjszakai fagy, akkor hosszú, meleg lesz az ősz. Ennek különösen a szőlészek szempontjából van nagy jelentősége, hiszen a régi mondás szerint is: „Szeptemberi meleg éjszakák finom bort érlelnek. Ha hidegre fordulnak Máriák, savanyúak lesznek.”
Szeptember 14. Lambert napja, amely ugyancsak időjárást jövendöl. Ha ezen a napon szép az idő, szép lesz majd a jövő év tavasza is.
Szeptember 18. Péter napja. A Muravidéken Péter időjárását is kíváncsian figyelik, hisz a nyakukon van a vetés, márpedig „40 napig olyan időt várj, mint Péterkor”. Ha esik, két ökörrel, de sokszor néggyel sem tudsz kievickélni a sárból, tapasztalták a muravidéki falvakban.
Szeptember 21. Máté napja. „Ha Máté napján tiszta idő vagyon, a bornak esztendőre nagy bőségét várják.” Sok vidéken ez a nap jelezte az őszi búza vetésének kezdetét.
Szeptember 29. Mihály napja. A katolikus hagyomány szerint Szent Mihály (Mihály arkangyal) egyike a 7 főangyalnak, ő a mennyei hadak nagy vezére és győztes harcosa. Jelképe hatalmas kardja, amellyel legyőz minden gonoszt, akaratereje hatalmas, Isten iránti hűsége megingathatatlan.
E napot a gazdasági év fordulójaként tartották számon az állattartók, és a Szent György-napkor legelőre hajtott állatokat ilyenkor hajtották vissza. A pásztorok elszámoltatásának, szegődtetésének időpontja volt. A Hortobágy környéki juhászokat Mihály-naptól Mihály-napig fogadták fel, így ez a nap volt számukra a legnagyobb ünnep, s mulatságokat, bálokat rendeztek. A cselédfogadás ideje is Szent Mihály volt. Szent Mihály-nap után kezdték a kukoricát törni.
Sokféle szólás, közmondás ismeretes Szent Mihály-napra vonatkozóan, például:
„Aki Szent Mihály napján gatyába öltözik, attól nem kell tanácsot kérni” vagy „Aki Szent Mihály nap után szalmakalapban jár, attól nem kérdenek tanácsot.”
Szeptember 29. után már nem nő a fű, mondják is:
„Szent Mihály nap után harapófogóval sem lehetne kihúzni a füvet.”
Időjárásjósló nap is. Ha dörög az ég, szép lesz az ősz, de nagy tél következik. Szent Mihálykor keleti szél, nagyon kemény telet ígér. Ha Szent Mihály lova deres, behozza a telet.
Ilyenkorra már kiforr az újbor, beindul a pálinkafőzés, kezdődhet az ún. kisfarsang ideje, a lakodalmak őszi időszaka, amely Katalin napjáig (november 25.) tartott.
E naphoz női munkatilalom is kapcsolódik: aki ilyenkor mos, kisebesedik a keze, aki pedig mángorol, annak egész évben dörögni fog a háza felett az ég.
-
Kárpáti Magyar Krónika – XXVII. (XXIV.) évfolyam, 16. (366.) szám. 2023. szeptember 1.
Írta: Zubánics László, Dupka György, Szemere Judit, Fuchs Andrea | A kiadás éve: 2023
Ez volt 2023 augusztusában
ELISMERÉSEK
* A budapesti ukrán nagyköveti poszt várományosa, a több mint tizenhat hónapja az ukrán hadsereg kötelékében szolgáló Fegyir Sándor részére Valerij Zaluzsnij, az ukrán hadsereg főparancsnoka az Arany Kereszt kitüntetést adományozta. Az őrmesteri rangban lévő, „lövészárok-professzorként” is emlegetett Fegyir Sándor Ungváron vette át a kitüntetést.
* Idén Czébely Lajos viski helytörténész, költő, pedagógus és zenész is megkapta a Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díjat. Az elismerést 10 külhoni magyarnak adta át Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár és Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes augusztus 18-án a Hagyományok Házában. „A díj a külhoni magyar közösségek érdekében a közéletben, az oktatásban, a kultúrában, a nemzet örökségének megőrzésében, az egyházi életben, a tudományban, a tömegtájékoztatásban, a gazdasági önszerveződésben kiemelkedő tevékenységet végző magyarországi és külföldi személyeknek és szervezeteknek adományozható”. Czébely Lajos a közeljövőben otthonában veszi át a kitüntetés.
* Gróf Széchenyi Imre-díjjal tüntették ki Molnár Zsoltot, a Verbőci Református Egyházközség lelkipásztorát, zsinati jegyzőt a magyar államalapítás ünnepe alkalmából tartott állami kitüntetések és szakmai elismerések átadóján Budapesten. A kitüntetést dr. Nagy István magyar agrárminiszter adta át. A kárpátaljai lelkész a Kárpát-medence magyar gazdatársadalmának megerősítése érdekében végzett kiemelkedő tevékenységéért kapta meg a rangos díjat.
* Novák Katalin magyar köztársasági elnök a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével tüntette ki Demkó Ferencet, a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye püspöki helynökét, kerületi esperest. Az elismerést augusztus 18-án Semjén Zsolt, Magyarország nemzet- és egyházpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettese adta át a Hagyományok Házában. Demkó Ferenc a kárpátaljai görögkatolikus közösség lelkipásztori ellátását és a magyar identitás megőrzését szolgáló tevékenységért, illetve a háború elől menekülőket felkaroló felelősségteljes szervezőmunkájáért kapta meg a rangos elismerést.
* A Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét kapta Dalmay Árpád nyugalmazott középiskolai tanár, újságíró, a Rákóczi Szövetség Nyíregyházi Szervezetének elnöke, a Beregszászért Alapítvány kuratóriumi elnöke. A magyar kultúra kárpátaljai megőrzését és továbbéltetését szolgáló munkájáért kapott elismerést Semjén Zsolt Magyarország nemzet- és egyházpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettese adta át augusztus 18-án délelőtt a Hagyományok Házában.
* Dr. Nagy István magyar agrárminiszter Miniszteri Elismerő Oklevélben részesítette id. Hidi Endre kárpátaljai iparművészt és keramikust augusztus 17-én Budapesten. Id. Hidi Endre a hagyományos fazekasság szellemiségének megőrzése érdekében végzett kivételes munkájáért kapta meg a minisztérium kitüntetését.
Gratulálunk!
