-
Kárpáti Magyar Krónika – XXVIII. (XXV.) évfolyam, 7. (381.) szám. 2024. április 1.
Írta: Zubánics László, Dupka György, Szemere Judit, Fuchs Andrea | A kiadás éve: 2024
ÁPRILIS – SZENT GYÖRGY HAVA – TAVASZHÓ – SZELEK HAVA
Április az év negyedik, 30 napos hónapja a Gergely-naptárban. A hónapot Mars kedveséről, Venusról nevezték el, Venust ugyanis Aperirének is hívták. A név a latin aperire szóból származik, melynek jelentése „megnyitni” – ez valószínűleg utalás az ekkor kinyíló természetre. A 18. századi nyelvújítók szerint az április: nyilonos. A népi kalendárium Szent György havának nevezi.
Népi kalendárium
Április a „hét tél, hét nyár” időszaka, amikor az időjárásban szinte minden előfordulhat: a tikkasztó forróság, a virágszirmokat megdermesztő, hirtelen haragú hózápor, vagy a zsenge növényeket fenyegető, erősebb hajnali lehűlés. „Április esője elkergeti a fagyot” – mondogatták a gazdaemberek, és sokfelé a mennydörgésből is jó gabonatermésre következtettek.
Április 1. Az ugratás, tréfálkozás napja (bolondok napja)
Április első napján régen is ugratták egymást a felnőttek, de elsősorban a gyerekeket tréfálták meg. Például pénzt adtak a gyanútlan kisgyereknek, és elküldték a boltba „trombitahúrért”, „baltamagért”. A nagyobbak megtréfálták a kisebbeket, mondván: „eloldózott a cipőfűződ” vagy „leetted magad”. Ha sikerült a beugratás, akkor ilyenfajta mondókával csúfolták ki az illetőt: „Április bolondja, május szamara, fölnézett a toronyba, megnézte, hogy hány óra. Féltizenkettő, bolond mind a kettő!”
Április elsejéhez régebben több babonás hiedelem is kötődött. Úgy tartották, hogy ekkor akasztotta fel magát az áruló Júdás apostol, ezért ezt a napot a népi vallásosság hívei szerencsétlen napnak tartották. Nem volt tanácsos tyúkot ültetni, esküvőt tartani, útnak indulni, építkezést kezdeni, sőt eret vágatni sem. Az asszony- és lánynép feketébe öltözve ment templomba. Ha esett az eső abból rossz, a derült időből pedig jó és bőséges termést jósoltak. A hagyományos népi gazdálkodásban ezt a napot nem tartották alkalmasnak a vetésre, mert akkor nem számíthattak bő termésre.
Április 6. Vilmos napja
Vilmos napját sokfelé nagy figyelemmel követték a népi megfigyelők, és ha ezen a napon eső esett, akkor bizony a babonát sem nélkülözve, szűk esztendőt jósoltak.
Április 10. – Századik nap
Az esztendő századik napját főként az „aprómagvak” – hagyma, sárgarépa, mák, lóhere – vetésére tartották megfelelőnek, mert a hiedelem szerint, ha e napon kerülnek a földbe, akkor biztosan jó termést hoznak.
Április 12. Gyula napja
A tisztaság és a takarítás ideje. E napon kitakarították a házakat, ólakat, az emberek megfürödtek, az állatokat lemosdatták.
Április 14. – Tibor napja
Termésjósló megfigyelés fűződik e naphoz: úgy tartották, hogy ha ekkorra már virágzik a cseresznye, jó szőlőtermés várható.
Április 24. – Szent György napja
Sárkányölő Szent György ünnepe, aki évszázadokon keresztül a lovagok, a lovas katonák, a fegyverkovácsok, a szíjjártók és a vándorlegények patrónusa volt. Legendája szerint legyőzte a sárkányt, és kiszabadította a fogságból a királylányt. A néphagyomány e naptól számítja az igazi tavasz kezdetét. Ősi pásztorünnepként tartották számon, hiszen ekkor hajtották ki először az állatokat a legelőre. Éppen ezért sok hiedelem és szokás fűződött ehhez a dátumhoz, amelyekkel az állatok egészségét, szaporaságát, valamint a bőséges tejhozamot igyekeztek biztosítani. Például sokhelyütt a pásztorok zöld ággal megcsapkodták az állatokat, hogy egészségesek legyenek. Termékenységvarázsló és gonoszelhárító céllal a marhákat láncon, ekevason, tojáson vagy éppen a gazdaasszony kötényén hajtották keresztül. Országszerte nyírfaágakat tűztek a kerítésekre, kapukra, ajtókra, ablakokra annak érdekében, hogy távol tartsák a boszorkányokat. Jól ismert volt az a hiedelem is, hogy ha a Szent György-nap hajnalán szedett harmattal megmosakszanak a lányok, akkor nem keletkeznek szeplőik, hanem szépek és egészségek lesznek. Ez a nap jó az uborkavetésre, mert így nem válik kesernyéssé.
Április 25. Márk napja
Márk evangélista ünnepe. E nap jellegzetes szokása a búzaszentelés a római katolikusok körében. A délelőtti misét követően kereszttel, templomi zászlókkal kivonultak egy közeli búzatáblához, ahol a pap megszentelte a vetést. A hívek a bő termésért könyörögtek. A szertartás végén mindenki vitt magával a szentelt búzaszálakból, amit a következő év során megőriztek és nagy becsben tartottak. Általános szokás volt, hogy imakönyvbe tettek belőle, továbbá otthon szentkép fölé vagy a házi oltárra helyezték. A szentelt búzaszálnak gonoszűző, bajelhárító erőt tulajdonítottak.
Jeles napok áprilisban
Április 2. Az autizmussal élők világnapja, a gyermekkönyvek nemzetközi napjaÁprilis 7. Egészségügyi világnapÁprilis 8. Nemzetközi roma napÁprilis 11. A magyar költészet napjaÁprilis 12. Az űrhajózás világnapjaÁprilis 14. A könyvtárosok világnapjaÁprilis 16. A Holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapjaÁprilis 18. Műemlékvédelmi világnapÁprilis 21. Óvoda-nap, Friedrich Fröbel német pedagógus és óvodaalapító születésének (1782) emlékére tartjákÁprilis 22. A Föld napja, egyike a környezetvédelmi világnapoknakÁprilis 23. A könyv napja, a szerzői jogok napjaÁprilis 26. A szellemi tulajdon világnapjaÁprilis 29. A táncművészet világnapjaÁprilis 30. A magyar film napjaÁprilis utolsó vasárnapja: a testvérvárosok világnapja -
Kárpáti Magyar Krónika – XXVIII. (XXV.) évfolyam, 6. (380.) szám. 2024. április 1.
Írta: Zubánics László, Dupka György, Szemere Judit, Fuchs Andrea | A kiadás éve: 2024
Ez volt 2024 márciusában
ELISMERÉSEK
Március 15-e, az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc kitörésének 176. évfordulója alkalmából kitüntetéseket adtak át.
* Kossuth-díjat kapott Trill Zsolt Jászai Mari-díjas színművész, kiváló és érdemes művész, drámai és komikus karaktereket egyaránt példaadó hitelességgel megjelenítő szerepformálásai, kiemelkedően sikeres darabokban nyújtott felejthetetlen alakításai és értékes filmszínészi tevékenysége elismeréseként. A beregszászi színház egyik alapítója, színésze mellett ezzel Vidnyánszky Attilával együtt már kettőre bővült a társulat Kossuth-díjasainak száma.
* A kitüntettetek között van Pál István Szalonna Liszt Ferenc-díjas népzenész, érdemes művész, a Hagyományok Háza – Magyar Állami Népi Együttes főigazgató-helyettese, művészeti vezetője, a Szalonna és Bandája zenekar művészeti vezetője is, aki Magyarország Kiváló Művésze díjat vehetett át.
* A Karmelita Kolostor dísztermében Petneházy Gyula, a Magyarok Kijevi Egyesületének elnöke átvette a Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetést Semjén Zsolttól, Magyarország miniszterelnök-helyettesétől. A laudációban hangsúlyozták, hogy a mezőkaszonyi születésű mérnök a kijevi magyarság identitásának megőrzését szolgálja, a magyar kultúra és hagyományok továbbadása érdekében végzett több évtizedes tevékenysége elismeréseként érdemelte ki a magas kormánykitüntetést.
* A Magyar Érdemrend lovagkeresztjével tüntették ki Barbara Piazza-Georgit, a Magyar Máltai Lovagok Szövetsége és a Beregszászi Máltai Szeretetszolgálat (BJMSZ) kommunikációs vezetőjét. Barbara Piazza-Georgi „a szegények, elesettek és rászorulók érdekében különös érzékenységgel és odaadással végzett önzetlen karitatív tevékenysége elismeréseként” kapta a kitüntetést.
* A Rákóczi-napok keretében tartotta ünnepi ülését a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Tudományos Tanácsa, ahol átadták az intézmény által alapított elismeréseket. Az kitüntetéseket és okleveleket Orosz Ildikó elnök és Csernicskó István rektor nyújtották át.
Rákóczi-díjat Vaszil Roszul, a Kárpátaljai Megyei Közoktatási Főosztály egykori vezetője; Tomcsányi Hűség-díjat Huszti Ilona, a Filológia Tanszék Angol Tanszéki Csoportjának docense és Margitics Katalin, a Filológia Tanszék Ukrán Tanszéki Csoportjának docense; Rákóczi-főiskoláért emlékérmet Csatáry György, a Történelem- és Társadalomtudományi Tanszék vezetője és Bárány Erzsébet, a Filológia Tanszék Ukrán Tanszéki Csoportjának docense kapta.
Professor Emeritus/Emerita címmel Vass Ilona nyugalmazott rektorhelyettest és Kohut Attila nyugalmazott rektorhelyettest tüntették ki.
A Rákóczi-főiskola oktató közössége újabb docensekkel bővült Loszkorih Gabriella, a Számvitel és Auditálás Tanszék tanszékvezető helyettese, Margitics Katalin, a Filológia Tanszék Ukrán Tanszéki Csoportjának oktatója, Tyahur László, a Pedagógia, Pszichológia, Tanító, Óvodapedagógia, Oktatás- és Intézményvezetés Tanszék oktatója személyében.
Kulturális és művészeti elismerésben részesült Molnár Krisztina, a Fodó Sándor Kulturális Központ vezetője. Kiemelkedő szakmai sikereinek elismeréséül elismerő oklevélben részesült: Bocskor Andrea, a II. RF KMF 2002. évi végzőse, az Európai Parlament képviselője, Mester András, a II. RF KMF 2002. évi végzőse, Mezőgecse polgármestere, a Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács elnöke és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség gazdasági-önkormányzati titkára, Sztankovics Szilvia, a II. RF KMF 2005. évi végzőse, a P. Frangepán Katalin Gimnázium beregszászi bázisóvodájának vezetője.
Az adminisztratív és technikai munkakörben nyújtott kiváló munkájáért elismerő oklevélben részesült: Csizmár Iván, Gazdasági és oktatási rektorhelyettes, Molnár Ferenc, a Rákóczi-főiskola Felsőfokú Szakképzési Intézete kollégiumának igazgatója, Dudás János, az „IRIS” egységes digitális tanulmányi rendszer programfejlesztője.
Az eseményen oklevélben részesültek azok a külső érintettek, akik a főiskola képzéseinek fejlesztésében kiemelkedő szerepet vállaltak: Maruszinec Marianna, a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatás Oktatási és Tudományos főosztályának igazgatója, Babják Edit, a Beregszászi Városi Tanács Oktatási és Művelődési Osztályának vezetője, Tóth Edit, a Beregszászi Horváth Anna Gimnázium igazgatója, Géczi Tihamér, a Nagyberegi Dobrai Péter Középiskola igazgatója, Pályuh Gabriella, a Nagyszőlősi Szent József Magyar Nyelvű Óvoda vezetője.
Végezetül oklevélben részesültek a következő személyek az I. Jótékonysági Disznótor megvalósításának támogatásáért: Urszta János, a Nagyberegi Kistérségi Tanács vezetője, Nagybereg polgármestere, Géczi Tihamér, a Nagyberegi Dobrai Péter Középiskola igazgatója, Hudoján Sándor, a „Beregi Pék” Kft. tulajdonosa, valamint a TV21 Ungvár stábja.
-
Kárpáti Magyar Krónika – XXVIII. (XXV.) évfolyam, 5. (379.) szám. 2024. március 1.
Írta: Zubánics László, Dupka György, Szemere Judit, Fuchs Andrea | A kiadás éve: 2024
Március – Kikelet hava (Tavaszelő hava, Böjtmás hava)
A hónap elnevezése a latin Martius hónapnévből ered. Annyit tesz: Mars (isten) hava. Rómában az ősidőkben az év kezdő hónapja volt. Az ősi Róma a tavasz-újévet március Idusán, holdtöltekor ünnepelte. Március 14-én kergették ki a városból az elmúlt évet jelképező, agg Mamurius Veturiust (vö. „télkiverés”, „télkihordás”), és másnap köszöntötték az év megújulásának istennőjét, Perenna „anyát”. Anna Perenna ünnepe később amolyan „marciális” jellegű tavaszköszöntő népünnepéllyé vált.
Március régi magyar neve Böjtmás hava. Az elnevezés arra utal, hogy március a húsvét előtti nagyböjt második hónapja. A nagyböjt java többnyire valóban márciusra esik. Hónapunkat nevezték Kos havának is a március 21-ével kezdődő új csillagászati év első hónapjáról.
Népi kalendárium
Március 12. – Gergely napja.
Eredetileg a diákság ünnepe. A nap ünneplését IV. Gergely pápa rendelte el, ezen a napon emlékeztek I. Gergely pápára, az iskolák patrónusára. Eredete a XVI. századra nyúlik vissza, amikor a tanulók maguk és tanítóik számára adományokat gyűjtöttek. Tulajdonképpen az iskolaév lezárását jelentette, a szeptemberi tanévkezdést csak a XIX. századtól vezették be. A naphoz kapcsolódó legismertebb népszokás a gergelyjárás. Ezen a napon a gyerekek vidám jelmezes felvonulással, köszöntők éneklésével és dramatikus játékokkal emlékeztek Gergely pápára, bemutatták az iskolai életet, az új tanulókat iskolába hívogatták, kosarukba pedig adományokat gyűjtöttek.
Gergely napjához időjárás- és termésjóslás is kapcsolódott. Ismert szólás van arra, ha ezen a napon esik a hó: „Megrázza még szakállát Gergely”.
Március 18. – Sándor napja.
A néphit szerint az első meleghozó nap. Úgy tartották, hogy ezek a napok vetnek véget a hosszú, hideg télnek és ekkor veszi kezdetét a termékeny tavasz „Sándor, József, Benedek, zsákban hozzák a meleget.” „Ám ha üres ez a zsák, nem kapod csak a harmadát.”
Bizonyos vidékeken a zab és árpa vetésére legalkalmasabb napnak tartották.
Március 19. – József napja.
József, a názáreti ács, Jézus gondviselője. Az első meleg tavaszi napnak tartják falun. Erre a napra várják vissza a gólyákat, és a méheket is ekkor eresztik ki. A Mura vidéken a marhákat is kihajtják a legelőre. Számos termésjóslás is kötődik a naphoz. Azt tartják, amilyen az idő Józsefkor olyan lesz nyáron a szénahordáskor is. Ha az égen szivárvány látható, jó lesz a búzatermés.
Március 21. – Benedek napja.
A bencés rendet alapító Szent Benedek ünnepe. Egyes vidékeken fokhagymát szenteltek ezen a napon, amelynek aztán csodatévő, betegségűző erőt tulajdonítottak.
Március 21. – a „hivatalos” tavaszkezdés, azaz a tavaszi nap-éj egyenlőség napja.
Március 25. – Gyümölcsoltó Boldogasszony napja.
Jézus Szentlélektől való fogantatásának ünnepe. Egyike az év legjelentősebb Mária-ünnepeinek. Az évszázados megfigyelésekre alapuló népi bölcsesség szerint ezen a napon indul meg igazán a mezők növényeinek növekedése, ekkor érdemes gyümölcsfát oltani, szemezni. Gyimesben úgy hitték, ha ezen a napon rossz idő van, akkor rossz tavasz várható.
Jeles napok márciusban
Március 1. – a meteorológiai tavasz kezdete. A nukleáris fegyverek elleni harc világnapja. A polgári védelem világnapja.Március 1. – az ima világnapja (március első péntekje).Március 3. – a békéért küzdő írók világnapja. A vadvilág világnapja (World Wildlife Day).Március 6. – energiatakarékossági világnap.Március 8. – nemzetközi nőnap.Március 9. – a DJ-k (lemezlovasok) világnapja.Március 14. – Nemzetközi Pí-nap.Március 15. – az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emléknapja, a magyar sajtó napja. Fogyasztóvédelmi világnap. Az alvás világnapja.Március 16. – a magyar zászló és címer napja.Március 18. – újrahasznosítási világnap.Március 20. – a boldogság világnapja.Március 21. – a csillagászati tavasz kezdete. A költészet világnapja. A faji megkülönböztetés (apartheid) elleni küzdelem napja. A Down-kór világnapja. Az erdők nemzetközi napja.Március 22. – a fordítók és tolmácsolók napja. A víz világnapja.Március 23. – a magyar–lengyel barátság napja. Meteorológiai világnap.Március 24. – a tuberkulózis (TBC) elleni küzdelem világnapja.Március 25. – a magzatgyermek világnapja.Március 26. – a dokumentumszabadság világnapja.Március 27. – színházi világnap.Március 30. – a Föld órája (20.30–21.30). -
Kárpáti Magyar Krónika – XXVIII. (XXV.) évfolyam, 4. (378.) szám. 2024. március 1.
Írta: Zubánics László, Dupka György, Szemere Judit, Fuchs Andrea | A kiadás éve: 2024
Ez volt 2024 februárjában
Elismerések
* Ünnepélyes keretek között adták át 27 szervezet részére a Látópont címet Dabason. A díjazottak között volt a Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet is, amely a Nagyberegi Tájház működtetéséért vehetett át kitüntetést. Az ünnepélyes átadón Gál Adél, Mondik Márta és Orbán Viktória képviselte a szervezetet.
* A kárpátaljai származású Pecsora Sándor, a Debreceni Egyetem Informatika Karának oktatója nyilvános vita keretében summa cum laude minősítéssel megvédte doktori disszertációját a Debreceni Egyetem Informatikai Tudományok Doktori Iskolájában. Pecsora Sándor útja a tudományos világba Kárpátalján kezdődött. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán kezdte felsőoktatási tanulmányait matematika és informatika szakon. A Matematika és Informatika Tanszék oktatói lelkiismeretes és támogató munkájának köszönhetően több diákköri konferencián és tehetséggondozó programban is részt vett. 2012-ben az Ungvári Nemzeti Egyetemen szerzett MSc diplomát. 2013–2016 között a Debreceni Egyetem Informatika Kar, Informatikai Tudományok Doktori Iskola, Az információ technológia és a sztochasztikus rendszerek elméleti alapjai és alkalmazásai doktori program ösztöndíjasa, nappali tagozatos hallgatója volt. 2013–2015 között a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Matematika és Informatika Tanszékének oktatójaként tevékenykedett. Jelenleg a Debreceni Egyetem Alkalmazott Matematika és Valószínűségszámítás Tanszékének oktatója. Tollából több Scopus és WoS által indexált folyóiratban megjelent tanulmány származik.
* Az Ungvári Nemzeti Egyetem Bercsényi Miklós Könyvtárban tartotta nyilvános ülését az Oktatási és Tudományos Minisztérium által jóváhagyott eseti doktori tanács (elnök: Dr. Larisza Kapitány professzor), amelyen Rónay Lerry, a Magyar Történelem és Európai Integráció Tanszék asszisztense sikeresen megvédte Az állam és egyház viszonya Magyarországon Horthy Miklós kormányzósága idején (1920-1944) című ukrán nyelvű PhD-értekezését. Rónay Lerry az Ungvári Nemzeti Egyetemen működő Történelem és régészet Doktori Iskolát végezte el, ahol értekezését Szerhij Fedaka professzor vezetése mellett írta meg. Hivatalos opponensek: Olekszandr Szagan professzor, az Ukrán Tudományos Akadémia Szkovoroda Filozófiai Intézete vallástudományi osztályának vezetője és Olga Dobrodum professzor, az Állami Kereskedelmi-Közgazdasági Egyetem főmunkatársa.
* Huszonöt fiatal kutató vehette át idén a Magyar Tudományos Akadémia rangos elismerését, az Akadémiai Ifjúsági Díjat február 28-án. 2024-ben a bölcsészet- és társadalomtudományok területéről és az élettudományok területéről hét-hét, a matematikai és természettudományok területéről pedig tizenegy fiatal kutatót díjaztak. Az élettudományok kutatói közül díjat kapott a nagydobronyi születésű Szanyi Szabolcs is. A fiatal kutató jelenleg a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Növényvédelmi Intézet adjunktusa. A díjat az Új módszerek az agro-biodiverzitás monitorozásban, avagy mire jók a táplálkozási attraktánsokkal felszerelt csapdák? című pályamunkájáért ítélték meg számára.
* Olimpiai bronzérmes lett Pásztornyicki László, a szürtei Italia Snack & Pizza étterem tulajdonosa. Földink a 8 Régió Culinary Team tagjaként tíz társával utazott a németországi Stuttgartba, hogy részt vegyen a négyévente megrendezésre kerülő szakácsolimpián. Felkészítője Varga Károly többszörös világ- és olimpiai bajnok mesterszakács volt.
* Ukrajna elnökének egyik legutóbbi rendelete értelmében három nagycsaládos édesanyának ítélték oda a Hős anya címet a Munkácsi kistérségben. Kitüntetésben részesült Dzjamci Hanna – kilenc gyermek édesanyja, Kovács Szvitlana – öt gyermek édesanyja és Trohimcsuk Viktorija – szintén öt gyermek édesanyja. A Hős anya kitüntetést olyan nagycsaládos anyukák kaphatják meg, akik legalább öt nyolc évnél fiatalabb gyermeket nevelnek a megfelelő testi, szellemi és lelki fejlődéshez szükséges feltételek között.
-
Kárpáti Magyar Krónika – XXVIII. (XXV.) évfolyam, 3. (377.) szám. 2024. február 1.
Írta: Zubánics László, Dupka György, Szemere Judit, Fuchs Andrea | A kiadás éve: 2024
Február – Böjtelő hava – Télutó, Jégbontó hava
A hónap latin neve, Februarius a klasszikus szerzők szerint a szabin februm = „tisztulás” szóból ered. Való igaz, a február már az antik Rómában is a decemberi, januári vígságra következő testi-lelki purgálás idejének számított. Februa, azaz „Engesztelő” volt Mars isten anyjának, Junónak egyik mellékneve. Ahogy Februa adott életet Marsnak, úgy ad helyt február Mars havának, márciusnak.
Keresztény időkben a február a böjt első hava lett, mivel a nagyböjt kezdete rendszerint ebbe a hónapba esik. Erre utal a hónap régi magyar neve: Böjtelő hava. Nevezték Halak havának is, mivel február 21-e és március 20-a között a Nap a Halak jegyében jár.
Népi kalendárium
Február 2. – Gyertyaszentelő Boldogasszony
A régi rómaiaknál tavaszkezdő nap volt. Nagy ünnepséget rendeztek, a lupercaliát. A Plútótól, a sötétség istenétől elrabolt gabonaistennő, Ceres keresésére indultak a gyertyás-fáklyás körmenettel. A keresztény egyház azután gyertyaszentelő ünneppé szelídítette az ünnepet. A szentelt gyertya pedig egészség-, szerencsevarázsló eszközzé vált.
Ezen a napon a római katolikus egyház Szűz Mária megtisztulására emlékezik. A templomok körül körmenetet tartanak, és közben zsoltárokat énekelnek. Nagyon fontos dolog a gyertyaszentelés. A szentelt gyertya Krisztus jelképe: a gyertya méhviasza Jézus tiszta teste, a viasz alatt lévő bél az ő ártatlan, szent lelke, a tűz pedig a világosság, az ő istensége. A szentelt gyertya már az ókeresztény korban Krisztus jelképe: magát fölemészti, hogy másoknak szolgálhasson. Úgy tartották, a gyertya megvédi a gonosz szellemektől a csecsemőket, a betegeket, a halottakat. Nagyobb ünnepeken is meggyújtották a szentelt gyertyákat.
Ehhez a naphoz kapcsolódik az a hiedelem is, miszerint ha ezen a napon kisüt a nap, és a medve meglátja az árnyékát, akkor visszamegy, és még negyven napig tart a tél.
Február 3. – Balázs napja
Balázs napja az egészség- és termésvarázslás, gonoszűzés, madárűzés, időjárásjóslás és főként a gyermekek balázsjárásának napja.
Szent Balázs püspök és vértanú eredetileg orvoslással foglalkozott, nevéhez sok csodás beteggyógyítás fűződik. Legtöbbet emlegetett tette egy özvegyasszony halszálkától fulladozó gyermekének megmentése. Az asszony hálából ételt és gyertyát vitt a szent életű püspöknek. Ennek emlékére van a Balázs-áldás vagy balázsolás, amikor a pap két gyertyát tart a hívők álla alá, és e szavak kíséretében — „Szent Balázs püspök és vértanú közbenjárására szabadítson meg téged Isten a torokbajtól és minden más betegségtől” — megáldja őket.
Szent Balázs a középkorban a diákoknak egyik kedvelt védőszentje volt, napját fényesen megünnepelték. Innen ered a balázsjárás, az iskolás gyermekek házról házra járó, adománygyűjtő, iskolába toborzó, köszöntő szokása. A perselybe összegyűjtött pénzt az iskola vagy a templom céljaira fordították, az ajándékképpen kapott tojást eladták, a szalonnát megették.
Február 5. – Ágota napja
E naphoz általános vélemény szerint gonoszűző hagyomány tapad. Körülsöprik a házat, az ólakat, hogy kiűzzék a háziférgeket, bogarakat. Most van az ideje a tavaszi munkák megkezdése előtt, hogy megszabaduljon az ember, az állat a házban elszaporodott, bajt, betegséget terjesztő, kárt okozó férgektől, bogaraktól.
Február 6. – Dorottya napja
Időjárásjósló-nap: „Ha Dorottya szorítja, Julianna tágítja”; vagy „Ha Dorottya locsog, Julianna kopog”.
Február 10. – Skolasztika napja
Skolasztika vagy középkori alakjában Kolos napja termőnap. Általános szokás, hogy ezen a napon szedik, gyűjtik az oltóágat. A most szedett és gondosan eltett oltóággal oltják majd a gyümölcsfákat gyümölcsoltókor.
Február 14. – Bálint napja
Bálint napján, ha hideg, száraz az idő, akkor jó lesz a termés. Az ország különböző részein más-más hiedelem kötődik ehhez a naphoz. Bálintot főleg a nyavalyatörősök és a lelkibetegek tisztelik.
Az ünnep modern formája Angliából indult a XV. században, és a XIX. században már üdvözlőkártyákat is küldtek egymásnak az emberek ezen a napon. Belgiumban, Angliában, Észak-Amerikában a szerelmesek napja (Valentin), Németországban viszont szerencsétlen napnak számít.
Február 16. – Julianna napja
Julianna ókeresztény vértanú volt. A néphagyomány Júlia napjától az idő melegebbre fordulását várja. Ha mégis havazik aznap, akkor „bolondoznak a Julisok”, vagy megrázzák a dunyhájukat.
Február 19. – Zsuzsanna napja
A népi hiedelem szerint, ha ezen a napon megszólal a pacsirta, akkor közel a tavasz, már nem kell számítani nagy havazásokra. A pásztorok úgy tudják, hogy Zsuzsanna leginkább rápisil a hóra, és az elolvad.
Február 22. – Üszögös Szent Péter napja
Ezen a napon nem végeznek semmilyen munkát, mert a hiedelem szerint szerencsétlen nap, és minden, amibe belefognak üszkös lesz. Azt tartják, hogy amilyen ezen a napon az idő, olyan lesz József napkor is. A félreértés alapja az üszögös szó. Az ü székössége változott üszögössé. A név keletkezését Csefkó Gyula próbálta megfejteni. Az egyházi használatban lévő „Pétörnek ü székössége” = Péter székfoglalása, püspökké választása szószerkezetből vált a népnyelvben Üszögös Szent Péter. A Winkler-kódexben (1506) szerepel először Üszögös Szent Péter.
Február 24. – Mátyás napja
Február 24-én van Mátyás apostol ünnepe (mivel idén szökőév van, február 25-re esik). Érdekes az ehhez a névhez fűződő Jégtörő jelző magyarázata. A középkorban szokásos volt a szenteket jellemző tárgyakkal ábrázolni, hogy az egyszerű, írástudatlan hívek is rájuk ismerjenek. Így ábrázolták Szent Mátyást vértanúságának eszközével, a bárddal. (Az apostolt Jeruzsálemben lefejezték.) A néphit az idő lassú enyhülését, a hó olvadását kapcsolatba hozta az apostollal, aki megkönyörül az embereken, és bárdjával megtöri a jeget, elűzi a hideget. Közismert időjárási regula fűződik ehhez a naphoz: „Ha Mátyás jeget talál, akkor töri, ha nem talál, akkor csinál”.
Jeles napok februárban
Február 1. – a Tisza élővilágának emléknapja.
Február 2. – a szerzetesek világnapja; a vizes élőhelyek napja.Február 3. – a rejtvényfejtők napja.Február 4. – rákellenes világnap.Február 6. – a biztonságos internet napja (február első keddje).Február 11. – a betegek világnapja.Február második vasárnapja – a házasság világnapja.Február 20. – a társadalmi igazságosság világnapja.Február 21. – az anyanyelv nemzetközi napja.Február 25. – a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja.Február utolsó vasárnapja – az idegenvezetők világnapja.Február 29. – a ritka betegségek napja. -
Kárpáti Magyar Krónika – XXVIII. (XXV.) évfolyam, 2. (376.) szám. 2024. február 1.
Írta: Zubánics László, Dupka György, Szemere Judit, Fuchs Andrea | A kiadás éve: 2024
Ez volt 2024 januárjában
Elismerések
* Pál István Szalonna kapta a Dankó Rádió műfajoktól független előadói díját. A Liszt Ferenc-díjas népzenész, érdemes művész, a Pál István Szalonna és Bandája együttes, a Magyar Állami Népi Együttes és a Hagyományok Háza művészeti vezetője elsőként kapta meg a szakmai elismerést, kimagasló előadói tevékenységéért.
* Ukrajna Oktatási és Tudományos Minisztériumának Minősítő Bizottsága 2023. december 20-án tudományos címek és fokozatok odaítéléséről döntött. Ennek nyomán Dr. Szilágyi Iván, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Pedagógia, Pszichológia, Tanító, Óvodapedagógia, Oktatás- és Intézményvezetés Tanszékének docense professzori címet szerzett.
* Csizmár Iván, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola gazdasági és oktatási rektorhelyettese nyilvános vita keretében megvédte doktori disszertációját a Munkácsi Állami Egyetemen, gazdaságtudományok szakterületen. A disszertáció címe: Сучасна парадигма розвитку кіберспорту як нової сфери цифрової економіки України (A kibersport fejlődésének modern paradigmája, mint Ukrajna digitális gazdaságának új területe). Az értekezés témavezetője Prof. Dr. Hoblyk Volodymyr, a Munkácsi Állami Egyetem rektorhelyettese, opponensei Dr. Kostynets Yuliia, a Nemzeti Közigazgatási Akadémia professzora és Kulinich Tetiana, a Lvivi Műszaki Egyetem docense volt.
* A MÉKK felterjesztésére az Anyanyelvápolók Szövetsége nevében Juhász Judit elnök elismerésben részesítette a kárpátaljai magyar kultúra fejlesztésében végzett áldozatos munkájáért több honfitársunkat. Az okleveleket dr. Pomozi Péter nyelvtörténész, író, a Magyarságkutató Intézet Magyar Nyelvtörténeti Kutatóközpont igazgatója, az ELTE BTK docense nyújtotta át:
– a 30 éves Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház Társulatának (az elismerést Sin Edina, a színház igazgatója vette át);
– dr. Váradi Natáliának, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Történelem és Társadalomtudományi Tanszékének docensének, a „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány igazgatójának;
– Pfeifer Anitának, a Munkácsy Mihály Magyar Ház kulturális menedzserének;
– Kocsis Mariannának, a Beregszászi Bethlen Gábor Líceum magyar nyelv és irodalom szakos tanárának;
– Kovács Sándornak, a BorzsaVári Tehetséggondozó Művészeti és Hagyományőrző Civil Szervezet elnökének;
– Kutasi Csaba festőművész, grafikus, előadótanárnak, a Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társasága (RIT) tagjának;
– a 35 éves Ungvári Nemzeti Egyetem Ukrán–Magyar Oktatási Tudományos Intézet Hungarológiai Központjának (az elismerést dr. Zékány Krisztina nyelvész, az UMOTI Magyar Filológiai Tanszék vezetője vette át).
* Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége kiadásában megjelenő Együtt. Irodalom-művészet-humán tudományok-kultúra folyóirat nívódíját a szerkesztőbizottság döntése értelmében ebben az esztendőben dr. Ortutay Péter író, műfordító és Sz. Kárpáthy Kata prózaíró, költő vehette át. Laudációt mondott Vári Fábián László,József Attila- és Kossuth-díjas költő, az MMA irodalmi tagozatának vezetője, a szerkesztőbizottság elnöke.
* A Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet fennállásának 15. évfordulója alkalmából Zubánics László elnök és Dupka György igazgató jubileumi okleveleket adtak át az együttműködő magyarság-intézmények, szervezetek jeles képviselőinek a magyar közösség érdekében kifejtett önzetlen munkájuk elismeréseként:
– Matl Péter szobrászművész, a Pro Arte – Munkács civil szervezet elnöke;
– Marcsák Gergely, a Kovács Vilmos Irodalmi Társaság elnöke;
– Homoki Gábor festőművész, a Tiszapéterfalvai Művészeti Iskola korábbi igazgatója;
– Nagyné Szakadáti Rita, a Tiszaháti Tájmúzeum és a Tiszapéterfalvai Képtár igazgatója;
– Ötvös Ida, a Viski Falusi Zöld Turizmus Szövetség elnöke;
– Popovics Nikoletta, a Beregsomi Könyvtár és a Somi Irodalmárok Emlékmúzeumának vezetője;
– Kovály Csilla, a Tisza Csillag kórus és a tiszabökényi kultúrház vezetője;
– Ráti Éva, a Nagydobronyi Református Líceum korábbi igazgatója;
– Sepa János, a Beregvidéki Múzeum nyugalmazott igazgatója;
– Shrek Tímea pedagógus, író, a Kovács Vilmos Irodalmi Társaság alelnöke;
– Szabó Árpád, a Beregszászi Bethlen Gábor Líceum igazgatója;
– Szabó Tibor, az eszenyi könyvtár igazgatója, a Ritmus Néptáncegyüttes vezetője;
– Szemere Judit, a KMMI programmenedzsere, a Kárpátaljai Hírmondó főszerkesztője;
– Varga Éva, a Kárpátaljai Magyar Könyvtárosok Egyesülete elnöke;
– Vári Fábián László, a KMMI részlegvezetője, az Együtt című lap főszerkesztője;
– dr. Zékány Krisztina nyelvész, docens, az Ungvári Nemzeti Egyetem Ukrán–Magyar Oktatási-Tudományos Intézete Magyar Filológiai Tanszékének vezetője;
– Ambrus Pál, a Técsői Református Líceum nyugalmazott igazgatója;
– Bartos József, a Kalhan-A Alapítvány elnöke, a beregszentmiklósi vármúzeum igazgatója;
– Bíró Tibor, a Hotel Helikon igazgatója;
– Fuchs Andrea, a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közösségének alelnöke, kulturális menedzser;
– Kovács András, a Nagyberegi Református Líceum igazgatója;
– Lőrincz P. Gabriella, a KMMI tehetséggondozási részlegének vezetője, a Magyar Írószövetség elnökségi tagja;
– Prófusz Marianna, a népművészet mestere;
– Páva István és Páva Erika tiszabökényi aktivisták;
– Rusznák György, az ungvári Váralja múzeum-kávézó tulajdonosa.
* Lévai Aliz Mária bótrágyi költő is bekerült a Móricz Zsigmond irodalmi alkotói ösztöndíj 2024. évi díjazottjainak névsorába. Lévai Aliz Mária 2002-ben született a beregszászi járási Bótrágyon. 2017-től a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Szakgimnáziumában tanult óvodapedagógia szakon, majd a főiskola magyar nyelv és irodalom szakára jelentkezett. Közben az Előretolt Helyőrség Íróakadémiájára is járt. Az Együtt irodalmi folyóiratban 2021 óta közöl verseket.
* Örökbeadó anyákról és szétszakított kárpátaljai családokról szólnak a Média a Családért díj 2023-as győztes pályamunkái A Külhoni Média a Családért díjat Szabó Sándor a kárpátaljai családok sorsát bemutató írásáért nyerte el, amely a Kárpáti Igaz Szó című lapban jelent meg „Apa, nagyon hiányzol! Mikor jössz végre haza?” címmel. A Média a Családért Alapítvány idén tizenhetedik alkalommal díjazta a legjobb családdal kapcsolatos cikkeket, rádió- és televízióműsorokat, az elismeréseket az Eiffel Műhelyházban adták át.
* Újabb elismerést kapott a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Nagyberegi Tájháza. A Magyar Közösségépítők Értékközössége Egyesület érdemesnek találta az intézményt arra, hogy felvegye a jó gyakorlatok közé. Így a tájház kiérdemelte a Látópont címet. A tájházat működtető Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet pályázata eredményeként az intézmény ezáltal bekapcsolódott egy újabb kárpát-medencei programba, hálózatba.
-
Kárpáti Magyar Krónika – XXVIII. (XXV.) évfolyam, 1. (375.) szám. 2024. január 1.
Írta: Zubánics László, Dupka György, Szemere Judit, Fuchs Andrea | A kiadás éve: 2024
Boldog, békés új esztendőt kívánunk!
Január – Fergeteg hava, Boldogasszony hava, Vízöntő hava
Január (régiesen Januárius) az év első 31 napos hónapja a Gergely naptárban. Nevét Ianusról kapta, aki a szerencsés kezdet, illetve a kapuk és átjárók istene volt az ókori római mitológiában. Ősi magyar nevén Fergeteg hava, mai népi elnevezése Boldogasszony hava. A 18. században a magyar nyelvújítók a Zúzoros nevet adták ennek a hónapnak.
A január és a február volt az utolsó két hónap, amit utólag hozzáadtak a római naptárhoz, mivel az ókori rómaiaknál ez a téli időszak eredetileg nem kapott hónapot. Bár egy ideig még március volt az év első hónapja, hamarosan a január vette át ezt a helyet, azelőtt a tizenegyedik hónapnak számított.
Népi kalendárium
Január 1. – Újév napja. A polgári év kezdőnapja. A pogány Rómában az évkezdetet Janus tiszteletére tartották, kicsapongással ünnepelték. Az emberek jókívánságokat mondtak, ajándékokat adtak egymásnak. A január eleji évkezdet a Gergely-féle naptárreform (1582) óta vált általánossá. Ez a nap jelentette az újévet, valamint a télközépi ünnepkört. Számos népszokás, hiedelem kapcsolódik ehhez a naphoz, amelyet napjainkban már csak kevesen ismernek, használnak. Egyik népszerű szokás volt az újévi jókívánságok elmondása házról-házra járva, amiért a háziak almával, dióval kínálták a köszöntőket. Újévkor az egész év sikerét igyekeztek biztosítani, nagyon fontos volt a jó cselekedet az év első napján, és sokféle tiltással is találkozhatunk.
Január 6. – Vízkereszt. A karácsonyi ünnepkör zárása, és a farsangi időszak kezdete. Az egyik legrégibb egyházi ünnep, a 4. századig Jézus születésnapját és az évkezdetet is ezen a napon ünnepelték. Az egyház ezen a napon emlékezik meg a napkeleti bölcsekről, és Jézus megkeresztelkedéséről. E naptól kezdve szenteli a vizet a keleti egyház, a középkortól pedig a nyugati egyház is. A víz megkereszteléséből (megszenteléséből) ered a magyar vízkereszt elnevezés. A liturgikus vízszentelést vízkereszt vigíliáján végezték a templomban, de haza is hordták meghinteni vele a házat, a gonosz szellemek ellen. Ezenkívül hittek gyógyító hatásában, mely mindenféle betegségre jó volt, de használták a mezőgazdaság és állattartás területein is. A víz és tömjén szenteléséből alakult ki a házszentelés, melyet ma már kevésbé használnak.
Január 13. – Veronika napja. Az évtizedes tapasztalatok alapján úgy tartják, hogy ez az év leghidegebb napja.
Január 17. – Remete Szent Antal napja. Remete Szent Antal (i. sz. 250) szerzetes volt, akit a háziállatok védszentjeként tiszteltek. A középkorban előfordultak járványszerű mérgezések, melynek tünetei hasonlítottak az orbáncéhoz. Szent Antal tüzének nevezik az orbáncot és az ehhez hasonló mérgezést. A betegeket imádságokkal, ráolvasással próbálták gyógyítani.
Január 18. – Piroska napja. Időjárásjóslás fűződik hozzá: „Ha Piroska napján fagy, negyven napig el nem hagy”.
Január 20. – Fábián és Sebestyén napja. Szent Fábián a 3. században élt, egy ideig pápa is volt. Szent Sebestyén ókeresztény vértanú, római császári testőrparancsnok volt, akit keresztény hite miatt 298-ban Diocletianus császár kivégeztetett. Ő a polgári lövészegyletek, a nyilasok és puskások védőszentje. A hagyomány szerint ez az első tavaszébresztő nap, ekkortájt kezdenek a fák mézgásodni, nedvet szívni. Az ország Sebestyén-kultusza a pestisjárványokkal, a jószágvésszel függ össze. Amikor a járványok kialakulnak, a nép hozzá imádkozik.
Január 21. – Ágnes napja. Időjárásjósló nap, a régiek megfigyelése szerint, ha ezen a napon derült az idő, akkor jó termés lesz az évben. E napon böjtölve, és néhány egyéb előírást követve a lányok megálmodhatják jövendőbelijüket.
Január 22. – Vince napja. A szőlősgazdák egyik védőszentjének napja. Népi megfigyelések szerint olvadás esetén jó bortermésre lehet számítani, ezt egy mondás is kifejezi: „Ha megcsordul Vince, tele lesz a pince”. A gazdák szerint ezen a napon sok bort kell inni, hogy bő legyen a termés.
Január 25. – Pál napja. Ezt a napot pálfordulónak is nevezik, arra a bibliai történetre utalva, mely szerint a Jézust üldöző Saul ezen a napon tért meg, és innentől Pál apostol néven emlegetik. Pál fordulása termésvarázsló, de főleg -jósló nap. A szép, derült idő sokfelé azt jelentette, hogy még hosszan tartó hidegre lehet számítani. Általános hiedelem szerint Pál fordulásakor a tél ellenkezőjére fordul, vagy jégtörő, vagy jégcsináló lesz. Termésjósló jelek is felfedezhetők e napon. Az egész napi jó idő pl. jó termést jelent. „Ha Pál napján fúj a szél, szűk szénatermés várható”. Ha ez a nap ködös, az a jószág pusztulására figyelmeztet. Ezen a napon pálpogácsával haláljóslást is tartottak. A családtagok számára készített pogácsákba libatollat tűztek, és akié sütés közben megperzselődött arra halál várt a következő évben.
-
Kárpáti Magyar Krónika – XXVII. (XXIV.) évfolyam, 24. (374.) szám. 2023. december 31.
Írta: Zubánics László, Dupka György, Szemere Judit, Fuchs Andrea | A kiadás éve: 2023
Elimerések
* Prima-díjat vehetett át Füzesi Magda József Attila-díjas költő, író az MMA irodalmi tagozatának tagja december elsején a Művészetek Palotájában.
* Nemzetszolgálata elismeréséül Magyar Örökség Díjat kapott a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház. A színházat Oberfrank Pál Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színművész méltatta. A díjat Budapesten, a Ráday-ház dísztermében adták át december 16-án Sin Edinának, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház igazgatójának.
* Dr. Tarpai József, a Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesületének (KMNE) elnöke nyerte el az egyik, a Hierotheosz Egyesület Családi, Esélyteremtő és Önkéntes Programja által meghirdetett „Vármegyei Családokért” díjat – számolt be az egyesület Facebook-oldalán. A KMNE közleménye szerint dr. Tarpai József tevékenységével a kárpátaljai magyar közösség megmaradását és gyarapodását igyekszik elősegíteni.
* Ünnepélyes keretek között adták át az idei Magyarság Háza-díjat december 15-én a Magyarság Háza Galériában. A 2023. évi kitüntetett a kárpátaljai születésű, Drezdában élő Baraté Ágnes festőművész, akinek legújabb alkotását, a Krisztus születésének misztériuma című 3×2 méteres olajfestményt a Magyarság Háza Galériában tekinthetik meg az érdeklődők. Az eddigi kárpátaljai díjazott: Ivaskovics József verséneklő (Ungvár).
* A közönség szavazata alapján Trill Zsolt kárpátaljai származású Jászai Mari-díjas színművész vehette át az Arany Medál díjat a 2023-as év legjobb színésze kategóriában. Az elismerést Bodrogi Gyula Kossuth-díjas színművész, a Nemzet Színésze adta át. Az Arany Medál díj kulturális közönségdíj, amelyet Navarrai Mészáros Márton kulturális újságíró, lap- és könyvszerkesztő alapított 2008-ban. A kitüntetésre minden évben egy-másfél hónapig lehet szavazni egyebek között online, a világhálón is.
* Gál Adél, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Filológia Tanszékének oktatója, a Nagyberegi Tájház koordinátora nyilvános vita keretében summa cum laude minősítéssel megvédte doktori disszertációját a Debreceni Egyetem Történelem és Néprajzi Doktori Iskolájában december 14-én. A disszertáció címe: „Elmúlik Istenünk…” A temetkezés és az énekdiktálás szokása és kéziratos emlékei az ugocsai református közösségekben. Az értekezés témavezetője prof. dr. Bartha Elek, opponensei dr. Kész Margit, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Filológia Tanszékének docense és dr. Sápy Szilvia, a Földesi Karácsony Sándor Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola zenetanára volt.
* Máté Réka, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Filológia Tanszék oktatója, a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont kutatója nyilvános online vita keretében megvédte disszertációját december 11-én a Pannon Egyetem Humántudományi Karának Többnyelvűségi Nyelvtudományi Doktori Iskolájában. A disszertáció címe: Individual varieties of language maintenance: The example of Transcarpathian Hungarians [Nyelvmegtartás egyéni szinten, kárpátaljai magyarok példáján]. Az értekezés témavezetője Prof. Ulrike Jessner-Schmid volt.
* Nagy Ferenc, a Nagydobronyi kistérség polgármestere nemrégiben három kivételes elismerést vehetett át. Az első oklevelet Viktor Mikita kormányzó nevében Vaszil Ivancso, a Kárpátaljai Megyei Katonai Közigazgatás helyettes vezetője adta át. A második kitüntetést Ihor Tiscsuk, a járási hadkiegészítő parancsnokság vezetője adta át az ungvári garnizon parancsnoka, Andrij Szavcsuk nevében. Végül, de nem utolsósorban, Nagy Ferenc a hazaszeretet és az Ukrajnai Fegyveres Erők támogatásáért kapott elismerést Valerij Zaluzsnijtól, az ukrán fegyveres erők főparancsnokától. Ez a kitüntetés kifejezi a polgármester elkötelezettségét és hűségét az ország védelméhez és a fegyveres erőkhöz való támogatásához, amelyet Ihor Tiscsuk, a járási hadkiegészítő parancsnokság vezetője adott át.
* A vidékünkről elszármazott, Nyíregyházán élő, a magyar kultúra kárpátaljai megőrzésén fáradhatatlanul ténykedő, misszióvállalásáért Dalamay Árpád, a Beregszászért Alapítvány Kuratóriumának elnöke újabb nívós elismerésben részesült. Ezúttal dr. Kovács Ferenctől, Nyíregyháza polgármesterétől vehette át a Bencs László Emlékérmet.
Gratulálunk az elismeréshez!
-
Kárpáti Magyar Krónika – XXVII. (XXIV.) évfolyam, 23. (373.) szám. 2023. december 1.
Írta: Zubánics László, Dupka György, Szemere Judit, Fuchs Andrea | A kiadás éve: 2023
December – Karácsony hava – télelő – álom hava
December az év tizenkettedik, 31 napos hónapja a Gergely-naptárban. Neve a latin decem („tíz”) szóból származik, utalva arra, hogy eredetileg ez volt a tízedik hónap a római naptárban, mielőtt a január és február hónapokat hozzáadták az évhez. A 18. századi nyelvújítók szerint a december: „fagyláros”.
Népi kalendárium
Advent. A karácsonyi ünnepkör advent első napjával veszi kezdetét, és vízkeresztig (január 6.) tart. Advent a karácsony (december 25.) előtti negyedik vasárnap előestéjén kezdődik. Az advent szó a latin adventus Domini kifejezésből származik, ami az Úr eljövetelét jelenti. Így tehát ez a várakozás időszaka, amelyben a keresztény emberek felkészülnek Jézus születésének ünnepére, ami a vallásos előírások szerint böjtöléssel és a hajnali szentmiséken (roráte) való részvétellel járó, csendes periódus. Régen ilyenkor nem tartottak lakodalmakat, zajos mulatságokat.
-
Kárpáti Magyar Krónika – XXVII. (XXIV.) évfolyam, 22. (372.) szám. 2023. december 1.
Írta: Zubánics László, Dupka György, Szemere Judit, Fuchs Andrea | A kiadás éve: 2023
Ez VOLT 2023 novemberében
Elismerések
* Prima díjas lett Füzesi Magda József Attila-díjas költő, az MMA tagja.
* Három évtizedes újságírói-szerkesztői munkássága elismeréseként br. Eötvös József Sajtódíjban részesült Kovácsné Marton Erzsébet, a Kárpátinfo felelős szerkesztője. A Magyar Páneurópa Unió által alapított elismerést évente egy hazai és egy külhoni személyiség kapja.
* A Bethlen Gábor Alapítvány Márton Áron-emlékéremmel tüntette ki a Beregszászi Járási Máltai Szeretetszolgálatot. A szervezet nevében a BJMSZ elnöke, Makuk János vette át az elismerést.
* A Bethlen Gábor Alapítvány Teleki Pál-érdemrendet adományozott Dupka György kárpátaljai történésznek.
* Az Emberi Méltóságért kitüntetésben részesítette Orosz Ildikót, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) elnökét az Emberi Méltóság Tanácsa.
* Popovics Béla helytörténész, a Munkácsi II Rákóczi Ferenc Középiskola és a Szent István Líceum magyar irodalom és művészettörténet tanára kapta idén a Hadik-díjat. Az átadóra november 25-én a 11. Hadik András hagyományőrző jótékonysági bál megnyitóján került sor Budapesten, az Egyetemi Katolikus Gimnáziumban. Az elismerést Makray Katalin, Schmitt Pál volt köztársasági elnök felesége adta át.
Gratulálunk a díjazottoknak!
