-
Kárpátaljai és gyulai kézművesközösségek közös kiállítása Gyulán
Írta: | Forrás: karpataljainepfoiskola.hu | 2026. május 19.
Május 14-én nyílt meg a „Kapcsolatok a művészet útján – Gyulai és kárpátaljai kézművesmozaik” című kiállítás a gyulai Erkel Ferenc Művelődési Központban. A tárlaton a Nemzeti Művelődési Intézet „A Szakkör” programjához kapcsolódó gyulai és kárpátaljai alkotóközösségek mutatták be munkáikat.
-
Határok nélkül, élményekkel tele – Parasztolimpia és Európa-nap a BMG-ben
Írta: Hegedűs Csilla | Forrás: KISZó | 2026. május 18.
Egy igazán izgalmas és tartalmas napot tartottak a Beregszászi Bethlen Gábor Líceumban, melyen úgy a tanulók, mint a pedagógusok nagyszerűen érezték magukat. A BMG-nap keretében Pavljuk Erika igazgató szimbolikusan átadta az iskola kulcsát Huszár Noéminek, a Diákönkormányzat elnökének. A diáklány kihangsúlyozta, egy igazán különleges nappal készültek úgy kisebb társaik, mint a pedagógusok számára.
-
Gránitba faragott hit a breton Szentek Völgyében
Írta: CsA | Forrás: karpataljalap.net | 2026. május 17.
Matl Péter és fia monumentális szobra Bretagne-ban őrzi Szent Erzsébet emlékét
„Az a megtiszteltetés ért engem és kisebbik fiamat, Szilárdot, hogy Franciaországban, ebben a gyönyörű környezetben kifaraghattuk korai magyar kereszténységünk egyik legfontosabb szentjének, Szent Erzsébetnek a szobrát” – fogalmazott Matl Péter Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész a franciaországi Szentek Völgye (La Vallée des Saints) szoborparkban, ahol május elején ünnepélyes keretek között avatták fel Árpád-házi Szent Erzsébet monumentális gránitszobrát.
-
Az ungvári miniszobrok nyomában
Írta: Szabó Sándor | Forrás: KISZó | 2026. május 16.
Talán nincs is olyan lokálpatrióta, aki ne hallott volna az ungvári miniszobrokról. A bronzból készült miniatűrök hamar Kárpátalja megyeszékhelyének népszerű látványosságává váltak. Az első ilyen alkotás 2010-ben tűnt fel az Ung folyó partján. Az azóta eltelt 15 év alatt több mint 70 miniszobor készült és került ki a közterekre. Közülük néhányat azóta elloptak, pótolni kellett, de akadt olyan is, amit megrongáltak. Sorozatunkban a miniszobrokat és az alkotások történetét mutatjuk be.
-
Jubileumi kiállítás nyílik a Magyar Állami Népi Együttes fennállásának 75. évfordulója alkalmából
Írta: | Forrás: hagyomanyokhaza.hu | 2026. május 15.
A magyar néptáncművészet egyik legmeghatározóbb intézménye, a Magyar Állami Népi Együttes fennállásának 75. évfordulóját ünnepli. A jubileum alkalmából különleges, nagyszabású kiállítás nyílt Mint a forrásvíz – 75 éves a Magyar Állami Népi Együttes címmel a Hagyományok Háza épületében, amely nemcsak az együttes történetét mutatja be, hanem korszakai kulturális lenyomatát is feltárja a látogatók előtt. A tárlat eddig soha nem látott relikviákkal, archív felvételekkel, ikonikus viseletekkel és személyes történetekkel idézi meg az elmúlt háromnegyed évszázadot. A jubileumi kiállítás november 15-ig ingyenesen látogatható a Hagyományok Házában, ahol két emeleten keresztül vezeti végig a látogatókat a Magyar Állami Népi Együttes 75 éves történetén.
-
Műhelymunka a Na'Conxypan Galériában
Írta: | Forrás: TV21 Ungvár | 2026. május 14.
Alkotó fiatalokkal és gyerekzsivajjal telt meg május 8-án a Na'Conxypan Galéria, ahol a Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társasága (RIT) szervezett műhelymunkát. Az alkalom a Tavaszi tárlat keretein belül valósult meg a Vári II. Rákóczi Ferenc Líceum növendékei számára.
-
Átadták a Nagyberegi Kultúrház felújított dísztermét – Mozgalmas élet kezdődik a kistérség kulturális központjában
Írta: -ardai- | Forrás: Kárpátinfo.net | 2026. május 13.
Az utóbbi években úgy alakult, hogy a Beregszásztól alig kőhajtásnyira fekvő egykori mezőváros, Nagybereg ismét a térség szellemi-kulturális központjává vált. Köszönhető mindez a településen működő Nagyberegi Református Líceumnak és a Nagyberegi Tájháznak, amelyek programok sokaságával vonzzák a magyar kultúra iránt érdeklődőket és a népi hagyományok továbbéléséért elkötelezettek népes táborát. Ennek kíván új lendületet adni az a nemrég megvalósult nagyszabású projekt, amelynek révén sikerült felújítani a Nagyberegi Kultúrház dísztermét. A tervek szerint itt nem csupán a helyi és környékbeli, hanem a messzebbről érkező népzenészeknek, néptáncosoknak és énekegyütteseknek, valamint színházi előadásoknak, illetve számos más kulturális programnak is lehetőséget biztosítanak majd. Mindamellett a falu fiataljai számára kézműves foglalkozásokat szerveznek, hogy ily módon is segítsék a népi kismerterségekkel való ismerkedést, illetve azok továbbörökítését.
-
Bemutatták a Boldogok, akik nem látnak című misztériumjátékot
Írta: CsA | Forrás: karpataljalap.net | 2026. május 12.
Boldog Romzsa Tódor történetét dolgozza fel a beregszászi társulat új előadása
A budapesti Nemzeti Színházban mutatták be a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház legújabb előadását, a vértanúhalált halt, boldoggá avatott Romzsa Tódor püspök életét és a szovjet egyházüldözés éveit megidéző Boldogok, akik nem látnak című misztériumjátékot. A darabot Lukácsy György írta, rendezője Berettyán Nándor. Az előadás nem egyszerű történelmi dráma: a kárpátaljai magyarság megmaradásáról, hitről és kitartásról is szól – különösen időszerűen az országban dúló háború ötödik évében.
-
„Szülőföldem szép határa” – Szavalóverseny a Mezővári II. Rákóczi Ferenc Líceumban
Írta: | Forrás: KISZó | 2026. május 11.
A költészet és az Anyák napja különleges találkozásának lehettek tanúi mindazok, akik részt vettek a „Szülőföldem szép határa” szavalóversenyen, amelyet idén immár harmadik alkalommal rendeztek meg a Mezővári II. Rákóczi Ferenc Líceumban. A rendezvényen 29 tanuló vett részt, összesen 6 iskola képviseltette magát. Az esemény ezúttal is a magyar nyelv, a versek ereje és a közösség összetartozásának ünnepe volt.
-
Több mint háromezer diák látogatott már el Tiszacsomára – Honfoglalás kori őseink életével ismerkednek
Írta: | Forrás: TV21 Ungvár | 2026. május 10.
A Tiszacsomai Honfoglalási Emlékpark és Látogatóközpont a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) kezdeményezésére jött létre egy feltárt honfoglalás kori magyar temető helyén. Tiszacsoma egyre több turistát vonz, illetve meghatározó szerepet játszik a térség kulturális életében is. Az emlékpark eddig több mint háromezer diákot fogadott, ami a Széchenyi István Jótékonysági Alapítvány együttműködésének, valamint a Nemzeti Együttműködési Alap támogatásának köszönhetően valósulhatott meg.
