-
Kárpáti Magyar Krónika – XXVIII. (XXV.) évfolyam, 11. (385.) szám. 2024. június 1.
Írta: Zubánics László, Dupka György, Szemere Judit, Fuchs Andrea | A kiadás éve: 2024
Ez lesz 2024 júniusában
* Az ukrán parlament újabb 90 nappal meghosszabbította a hadiállapotot. Emellett a parlament támogatta az általános mozgósítás időtartamának meghosszabbítását is.
-
Kárpáti Magyar Krónika – XXVIII. (XXV.) évfolyam, 10. (384.) szám. 2024. június 1.
Írta: Zubánics László, Dupka György, Szemere Judit, Fuchs Andrea | A kiadás éve: 2024
Ez volt 2024 májusában
Elismerések
* Komló Város Önkormányzat képviselőtestületének határozata alapján Komló Város Nemzetközi Kapcsolatainak Fejlesztéséért kitüntetést adományozott Halász Lászlónak, Komló város kárpátaljai testvértelepülésének, a Beregszászi Közigazgatási Hivatal Művelődési és Turisztikai Osztálya egykori vezetőjének, Komló-Beregszászi Járás testvérkapcsolatának kiépítésében és koordinálásában végzett lelkiismeretes szerepvállalásáért.
* Schink Istvánt, a Munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskola igazgatóját Bonis Bona – A nemzet tehetségeiért díjjal tüntették ki a Nemzeti Tehetség Program keretében. Az elismerést a kiemelkedően eredményes és áldozatos tehetséggondozó tevekénységéért kapta.
* A Magyar Kórházszövetség (MKSZ) által 2010-ben alapította Dr. Ajkay Zoltán Emlékdíjat annak a kórházi vezetőnek ítélik oda, aki a legszínvonalasabb előadást tartja a szövetség kongresszusán. A szakmai bírálóbizottság véleménye alapján a díjat idén dr. Biró Erzsébet, a Kárpátaljai Megyei Gyermekkórház igazgatója érdemelte ki Egészségügyi ellátás a háború árnyékában Kárpátalján című előadásával, melyben körültekintő alapossággal, plasztikusan és az érzelmeket is megmozgatva mutatta be a háború sújtotta Ukrajna magyarok által is lakott megyéjében, Kárpátalján a sebesültellátás és gyermekegészségügy mindennapjait.
* A Civil Díj legígéretesebb új szervezet kategóriájában díjazták a Bona Fide Jótékonysági Alapítványt. A díjat a NIOK Alapítvány azzal a céllal hozta létre, hogy felhívja a figyelmet a kiemelkedő eredményeket elérő, innovatív és példamutató civil kezdeményezésekre. A kárpátaljai Kurtyák Szlobogyán Csilla vezette alapítvány az Ukrajnából Magyarországra menekülteket segíti, valamint a menekülteket befogadó közösségeket és hivatalokat. A szervezet információnyújtásban, koordinációban, oktatásban, továbbképzésben és ügyintézésben is segíti az érintetteket.
* Munkája elismeréseként Pro Natura Emlékplakettet kapott a nagydobronyi születésű dr. Szanyi Szabolcs, a PAPILIO – Természet- és Környezetvédelmi Egyesület elnöke. A szakmai elismerést azon személyeknek, illetve szervezeteknek adományozza az Agrárminisztérium, akik a természetvédelem területén különösen kiemelkedő tevékenységet folytatnak. Dr. Szanyi Szabolcs, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság, Élelmiszer- és Környezetgazdálkodási Kar Növényvédelmi Intézetének egyetemi adjunktusa Kárpátalja veszélyeztetett biológiai sokféleségének feltárásában, a természeti értékek megőrzését elősegítő környezetkímélő növényvédelmi módszerek kidolgozásában és alkalmazásában elért eredményeiért vehette át az elismerést.
Gratulálunk!
-
Kárpáti Magyar Krónika – XXVIII. (XXV.) évfolyam, 9. (383.) szám. 2024. május 1.
Írta: Zubánics László, Dupka György, Szemere Judit, Fuchs Andrea | A kiadás éve: 2024
Ez lesz 2024 májusában
* Az ukrán parlament újabb 90 nappal meghosszabbította a hadiállapotot. Emellett a parlament támogatta az általános mozgósítás időtartamának meghosszabbítását is.
-
Kárpáti Magyar Krónika – XXVIII. (XXV.) évfolyam, 8. (382.) szám. 2024. május 1.
Írta: Zubánics László, Dupka György, Szemere Judit, Fuchs Andrea | A kiadás éve: 2024
Ez volt 2024 áprilisában
ELISMERÉSEK
* Odaítélték a 2024-es Táncház-díjat és Táncház-érméket. Az elismeréseket a 43. Országos Táncháztalálkozó és Kirakodóvásár gálaműsorán adták át a Papp László Budapest Sportarénában. Kárpátaljáról Várady Enikőt, a Kárpátalja Néptáncegyüttes, a Beregszászi Rezeda Folkműhely, illetve a Sodró együttes vezetőjét Táncház-érmével díjazták.
* A KMKSZ XXXIV. közgyűlésén Milován Sándor tiszteletbeli elnök és Gulácsy Géza alelnök átadta a KMKSZ Hűség-díját Barta Ferencnek, aki 28 éve a Beregsomi Alapszervezet elnöke, 1996–2024 között, majd 2020-tól a KMKSZ Választmányának tagja.
Fodó Sándor-ösztöndíjat vehetett át Pallagi László, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola 6. évfolyamos földrajz mesterszakos diákja, a beregsomi iskola történelem-földrajz-ökológia tanára, szakszervezeti elnök.
Fodó Sándor-díjat kapott dr. Vizauer Zseltvay Magdolna beregszászi gyermekorvos, Schink István, a Munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskola igazgatója, fizikatanár és Sápi Zsolt, a badalói és a macsolai református gyülekezet lelkipásztora.
* A Péterfalvi Kölcsey Ferenc Alap- és Középfokú Oktatási Intézmény Emléklapban részesítette dr. Dupka Györgyöt, akinek a tanintézet köszönetét és elismerését fejezi ki az iskola iránti elkötelezettségéért, támogatásáért és odaadó munkájáért. Aláírók: Újfalusi Irénke igazgató és Makár Alexandra pedagógus.
-
Kárpáti Magyar Krónika – XXVIII. (XXV.) évfolyam, 7. (381.) szám. 2024. április 1.
Írta: Zubánics László, Dupka György, Szemere Judit, Fuchs Andrea | A kiadás éve: 2024
ÁPRILIS – SZENT GYÖRGY HAVA – TAVASZHÓ – SZELEK HAVA
Április az év negyedik, 30 napos hónapja a Gergely-naptárban. A hónapot Mars kedveséről, Venusról nevezték el, Venust ugyanis Aperirének is hívták. A név a latin aperire szóból származik, melynek jelentése „megnyitni” – ez valószínűleg utalás az ekkor kinyíló természetre. A 18. századi nyelvújítók szerint az április: nyilonos. A népi kalendárium Szent György havának nevezi.
Népi kalendárium
Április a „hét tél, hét nyár” időszaka, amikor az időjárásban szinte minden előfordulhat: a tikkasztó forróság, a virágszirmokat megdermesztő, hirtelen haragú hózápor, vagy a zsenge növényeket fenyegető, erősebb hajnali lehűlés. „Április esője elkergeti a fagyot” – mondogatták a gazdaemberek, és sokfelé a mennydörgésből is jó gabonatermésre következtettek.
Április 1. Az ugratás, tréfálkozás napja (bolondok napja)
Április első napján régen is ugratták egymást a felnőttek, de elsősorban a gyerekeket tréfálták meg. Például pénzt adtak a gyanútlan kisgyereknek, és elküldték a boltba „trombitahúrért”, „baltamagért”. A nagyobbak megtréfálták a kisebbeket, mondván: „eloldózott a cipőfűződ” vagy „leetted magad”. Ha sikerült a beugratás, akkor ilyenfajta mondókával csúfolták ki az illetőt: „Április bolondja, május szamara, fölnézett a toronyba, megnézte, hogy hány óra. Féltizenkettő, bolond mind a kettő!”
Április elsejéhez régebben több babonás hiedelem is kötődött. Úgy tartották, hogy ekkor akasztotta fel magát az áruló Júdás apostol, ezért ezt a napot a népi vallásosság hívei szerencsétlen napnak tartották. Nem volt tanácsos tyúkot ültetni, esküvőt tartani, útnak indulni, építkezést kezdeni, sőt eret vágatni sem. Az asszony- és lánynép feketébe öltözve ment templomba. Ha esett az eső abból rossz, a derült időből pedig jó és bőséges termést jósoltak. A hagyományos népi gazdálkodásban ezt a napot nem tartották alkalmasnak a vetésre, mert akkor nem számíthattak bő termésre.
Április 6. Vilmos napja
Vilmos napját sokfelé nagy figyelemmel követték a népi megfigyelők, és ha ezen a napon eső esett, akkor bizony a babonát sem nélkülözve, szűk esztendőt jósoltak.
Április 10. – Századik nap
Az esztendő századik napját főként az „aprómagvak” – hagyma, sárgarépa, mák, lóhere – vetésére tartották megfelelőnek, mert a hiedelem szerint, ha e napon kerülnek a földbe, akkor biztosan jó termést hoznak.
Április 12. Gyula napja
A tisztaság és a takarítás ideje. E napon kitakarították a házakat, ólakat, az emberek megfürödtek, az állatokat lemosdatták.
Április 14. – Tibor napja
Termésjósló megfigyelés fűződik e naphoz: úgy tartották, hogy ha ekkorra már virágzik a cseresznye, jó szőlőtermés várható.
Április 24. – Szent György napja
Sárkányölő Szent György ünnepe, aki évszázadokon keresztül a lovagok, a lovas katonák, a fegyverkovácsok, a szíjjártók és a vándorlegények patrónusa volt. Legendája szerint legyőzte a sárkányt, és kiszabadította a fogságból a királylányt. A néphagyomány e naptól számítja az igazi tavasz kezdetét. Ősi pásztorünnepként tartották számon, hiszen ekkor hajtották ki először az állatokat a legelőre. Éppen ezért sok hiedelem és szokás fűződött ehhez a dátumhoz, amelyekkel az állatok egészségét, szaporaságát, valamint a bőséges tejhozamot igyekeztek biztosítani. Például sokhelyütt a pásztorok zöld ággal megcsapkodták az állatokat, hogy egészségesek legyenek. Termékenységvarázsló és gonoszelhárító céllal a marhákat láncon, ekevason, tojáson vagy éppen a gazdaasszony kötényén hajtották keresztül. Országszerte nyírfaágakat tűztek a kerítésekre, kapukra, ajtókra, ablakokra annak érdekében, hogy távol tartsák a boszorkányokat. Jól ismert volt az a hiedelem is, hogy ha a Szent György-nap hajnalán szedett harmattal megmosakszanak a lányok, akkor nem keletkeznek szeplőik, hanem szépek és egészségek lesznek. Ez a nap jó az uborkavetésre, mert így nem válik kesernyéssé.
Április 25. Márk napja
Márk evangélista ünnepe. E nap jellegzetes szokása a búzaszentelés a római katolikusok körében. A délelőtti misét követően kereszttel, templomi zászlókkal kivonultak egy közeli búzatáblához, ahol a pap megszentelte a vetést. A hívek a bő termésért könyörögtek. A szertartás végén mindenki vitt magával a szentelt búzaszálakból, amit a következő év során megőriztek és nagy becsben tartottak. Általános szokás volt, hogy imakönyvbe tettek belőle, továbbá otthon szentkép fölé vagy a házi oltárra helyezték. A szentelt búzaszálnak gonoszűző, bajelhárító erőt tulajdonítottak.
Jeles napok áprilisban
Április 2. Az autizmussal élők világnapja, a gyermekkönyvek nemzetközi napjaÁprilis 7. Egészségügyi világnapÁprilis 8. Nemzetközi roma napÁprilis 11. A magyar költészet napjaÁprilis 12. Az űrhajózás világnapjaÁprilis 14. A könyvtárosok világnapjaÁprilis 16. A Holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapjaÁprilis 18. Műemlékvédelmi világnapÁprilis 21. Óvoda-nap, Friedrich Fröbel német pedagógus és óvodaalapító születésének (1782) emlékére tartjákÁprilis 22. A Föld napja, egyike a környezetvédelmi világnapoknakÁprilis 23. A könyv napja, a szerzői jogok napjaÁprilis 26. A szellemi tulajdon világnapjaÁprilis 29. A táncművészet világnapjaÁprilis 30. A magyar film napjaÁprilis utolsó vasárnapja: a testvérvárosok világnapja -
Kárpáti Magyar Krónika – XXVIII. (XXV.) évfolyam, 6. (380.) szám. 2024. április 1.
Írta: Zubánics László, Dupka György, Szemere Judit, Fuchs Andrea | A kiadás éve: 2024
Ez volt 2024 márciusában
ELISMERÉSEK
Március 15-e, az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc kitörésének 176. évfordulója alkalmából kitüntetéseket adtak át.
* Kossuth-díjat kapott Trill Zsolt Jászai Mari-díjas színművész, kiváló és érdemes művész, drámai és komikus karaktereket egyaránt példaadó hitelességgel megjelenítő szerepformálásai, kiemelkedően sikeres darabokban nyújtott felejthetetlen alakításai és értékes filmszínészi tevékenysége elismeréseként. A beregszászi színház egyik alapítója, színésze mellett ezzel Vidnyánszky Attilával együtt már kettőre bővült a társulat Kossuth-díjasainak száma.
* A kitüntettetek között van Pál István Szalonna Liszt Ferenc-díjas népzenész, érdemes művész, a Hagyományok Háza – Magyar Állami Népi Együttes főigazgató-helyettese, művészeti vezetője, a Szalonna és Bandája zenekar művészeti vezetője is, aki Magyarország Kiváló Művésze díjat vehetett át.
* A Karmelita Kolostor dísztermében Petneházy Gyula, a Magyarok Kijevi Egyesületének elnöke átvette a Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetést Semjén Zsolttól, Magyarország miniszterelnök-helyettesétől. A laudációban hangsúlyozták, hogy a mezőkaszonyi születésű mérnök a kijevi magyarság identitásának megőrzését szolgálja, a magyar kultúra és hagyományok továbbadása érdekében végzett több évtizedes tevékenysége elismeréseként érdemelte ki a magas kormánykitüntetést.
* A Magyar Érdemrend lovagkeresztjével tüntették ki Barbara Piazza-Georgit, a Magyar Máltai Lovagok Szövetsége és a Beregszászi Máltai Szeretetszolgálat (BJMSZ) kommunikációs vezetőjét. Barbara Piazza-Georgi „a szegények, elesettek és rászorulók érdekében különös érzékenységgel és odaadással végzett önzetlen karitatív tevékenysége elismeréseként” kapta a kitüntetést.
* A Rákóczi-napok keretében tartotta ünnepi ülését a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Tudományos Tanácsa, ahol átadták az intézmény által alapított elismeréseket. Az kitüntetéseket és okleveleket Orosz Ildikó elnök és Csernicskó István rektor nyújtották át.
Rákóczi-díjat Vaszil Roszul, a Kárpátaljai Megyei Közoktatási Főosztály egykori vezetője; Tomcsányi Hűség-díjat Huszti Ilona, a Filológia Tanszék Angol Tanszéki Csoportjának docense és Margitics Katalin, a Filológia Tanszék Ukrán Tanszéki Csoportjának docense; Rákóczi-főiskoláért emlékérmet Csatáry György, a Történelem- és Társadalomtudományi Tanszék vezetője és Bárány Erzsébet, a Filológia Tanszék Ukrán Tanszéki Csoportjának docense kapta.
Professor Emeritus/Emerita címmel Vass Ilona nyugalmazott rektorhelyettest és Kohut Attila nyugalmazott rektorhelyettest tüntették ki.
A Rákóczi-főiskola oktató közössége újabb docensekkel bővült Loszkorih Gabriella, a Számvitel és Auditálás Tanszék tanszékvezető helyettese, Margitics Katalin, a Filológia Tanszék Ukrán Tanszéki Csoportjának oktatója, Tyahur László, a Pedagógia, Pszichológia, Tanító, Óvodapedagógia, Oktatás- és Intézményvezetés Tanszék oktatója személyében.
Kulturális és művészeti elismerésben részesült Molnár Krisztina, a Fodó Sándor Kulturális Központ vezetője. Kiemelkedő szakmai sikereinek elismeréséül elismerő oklevélben részesült: Bocskor Andrea, a II. RF KMF 2002. évi végzőse, az Európai Parlament képviselője, Mester András, a II. RF KMF 2002. évi végzőse, Mezőgecse polgármestere, a Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács elnöke és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség gazdasági-önkormányzati titkára, Sztankovics Szilvia, a II. RF KMF 2005. évi végzőse, a P. Frangepán Katalin Gimnázium beregszászi bázisóvodájának vezetője.
Az adminisztratív és technikai munkakörben nyújtott kiváló munkájáért elismerő oklevélben részesült: Csizmár Iván, Gazdasági és oktatási rektorhelyettes, Molnár Ferenc, a Rákóczi-főiskola Felsőfokú Szakképzési Intézete kollégiumának igazgatója, Dudás János, az „IRIS” egységes digitális tanulmányi rendszer programfejlesztője.
Az eseményen oklevélben részesültek azok a külső érintettek, akik a főiskola képzéseinek fejlesztésében kiemelkedő szerepet vállaltak: Maruszinec Marianna, a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatás Oktatási és Tudományos főosztályának igazgatója, Babják Edit, a Beregszászi Városi Tanács Oktatási és Művelődési Osztályának vezetője, Tóth Edit, a Beregszászi Horváth Anna Gimnázium igazgatója, Géczi Tihamér, a Nagyberegi Dobrai Péter Középiskola igazgatója, Pályuh Gabriella, a Nagyszőlősi Szent József Magyar Nyelvű Óvoda vezetője.
Végezetül oklevélben részesültek a következő személyek az I. Jótékonysági Disznótor megvalósításának támogatásáért: Urszta János, a Nagyberegi Kistérségi Tanács vezetője, Nagybereg polgármestere, Géczi Tihamér, a Nagyberegi Dobrai Péter Középiskola igazgatója, Hudoján Sándor, a „Beregi Pék” Kft. tulajdonosa, valamint a TV21 Ungvár stábja.
-
Kárpáti Magyar Krónika – XXVIII. (XXV.) évfolyam, 5. (379.) szám. 2024. március 1.
Írta: Zubánics László, Dupka György, Szemere Judit, Fuchs Andrea | A kiadás éve: 2024
Március – Kikelet hava (Tavaszelő hava, Böjtmás hava)
A hónap elnevezése a latin Martius hónapnévből ered. Annyit tesz: Mars (isten) hava. Rómában az ősidőkben az év kezdő hónapja volt. Az ősi Róma a tavasz-újévet március Idusán, holdtöltekor ünnepelte. Március 14-én kergették ki a városból az elmúlt évet jelképező, agg Mamurius Veturiust (vö. „télkiverés”, „télkihordás”), és másnap köszöntötték az év megújulásának istennőjét, Perenna „anyát”. Anna Perenna ünnepe később amolyan „marciális” jellegű tavaszköszöntő népünnepéllyé vált.
Március régi magyar neve Böjtmás hava. Az elnevezés arra utal, hogy március a húsvét előtti nagyböjt második hónapja. A nagyböjt java többnyire valóban márciusra esik. Hónapunkat nevezték Kos havának is a március 21-ével kezdődő új csillagászati év első hónapjáról.
Népi kalendárium
Március 12. – Gergely napja.
Eredetileg a diákság ünnepe. A nap ünneplését IV. Gergely pápa rendelte el, ezen a napon emlékeztek I. Gergely pápára, az iskolák patrónusára. Eredete a XVI. századra nyúlik vissza, amikor a tanulók maguk és tanítóik számára adományokat gyűjtöttek. Tulajdonképpen az iskolaév lezárását jelentette, a szeptemberi tanévkezdést csak a XIX. századtól vezették be. A naphoz kapcsolódó legismertebb népszokás a gergelyjárás. Ezen a napon a gyerekek vidám jelmezes felvonulással, köszöntők éneklésével és dramatikus játékokkal emlékeztek Gergely pápára, bemutatták az iskolai életet, az új tanulókat iskolába hívogatták, kosarukba pedig adományokat gyűjtöttek.
Gergely napjához időjárás- és termésjóslás is kapcsolódott. Ismert szólás van arra, ha ezen a napon esik a hó: „Megrázza még szakállát Gergely”.
Március 18. – Sándor napja.
A néphit szerint az első meleghozó nap. Úgy tartották, hogy ezek a napok vetnek véget a hosszú, hideg télnek és ekkor veszi kezdetét a termékeny tavasz „Sándor, József, Benedek, zsákban hozzák a meleget.” „Ám ha üres ez a zsák, nem kapod csak a harmadát.”
Bizonyos vidékeken a zab és árpa vetésére legalkalmasabb napnak tartották.
Március 19. – József napja.
József, a názáreti ács, Jézus gondviselője. Az első meleg tavaszi napnak tartják falun. Erre a napra várják vissza a gólyákat, és a méheket is ekkor eresztik ki. A Mura vidéken a marhákat is kihajtják a legelőre. Számos termésjóslás is kötődik a naphoz. Azt tartják, amilyen az idő Józsefkor olyan lesz nyáron a szénahordáskor is. Ha az égen szivárvány látható, jó lesz a búzatermés.
Március 21. – Benedek napja.
A bencés rendet alapító Szent Benedek ünnepe. Egyes vidékeken fokhagymát szenteltek ezen a napon, amelynek aztán csodatévő, betegségűző erőt tulajdonítottak.
Március 21. – a „hivatalos” tavaszkezdés, azaz a tavaszi nap-éj egyenlőség napja.
Március 25. – Gyümölcsoltó Boldogasszony napja.
Jézus Szentlélektől való fogantatásának ünnepe. Egyike az év legjelentősebb Mária-ünnepeinek. Az évszázados megfigyelésekre alapuló népi bölcsesség szerint ezen a napon indul meg igazán a mezők növényeinek növekedése, ekkor érdemes gyümölcsfát oltani, szemezni. Gyimesben úgy hitték, ha ezen a napon rossz idő van, akkor rossz tavasz várható.
Jeles napok márciusban
Március 1. – a meteorológiai tavasz kezdete. A nukleáris fegyverek elleni harc világnapja. A polgári védelem világnapja.Március 1. – az ima világnapja (március első péntekje).Március 3. – a békéért küzdő írók világnapja. A vadvilág világnapja (World Wildlife Day).Március 6. – energiatakarékossági világnap.Március 8. – nemzetközi nőnap.Március 9. – a DJ-k (lemezlovasok) világnapja.Március 14. – Nemzetközi Pí-nap.Március 15. – az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emléknapja, a magyar sajtó napja. Fogyasztóvédelmi világnap. Az alvás világnapja.Március 16. – a magyar zászló és címer napja.Március 18. – újrahasznosítási világnap.Március 20. – a boldogság világnapja.Március 21. – a csillagászati tavasz kezdete. A költészet világnapja. A faji megkülönböztetés (apartheid) elleni küzdelem napja. A Down-kór világnapja. Az erdők nemzetközi napja.Március 22. – a fordítók és tolmácsolók napja. A víz világnapja.Március 23. – a magyar–lengyel barátság napja. Meteorológiai világnap.Március 24. – a tuberkulózis (TBC) elleni küzdelem világnapja.Március 25. – a magzatgyermek világnapja.Március 26. – a dokumentumszabadság világnapja.Március 27. – színházi világnap.Március 30. – a Föld órája (20.30–21.30). -
Kárpáti Magyar Krónika – XXVIII. (XXV.) évfolyam, 4. (378.) szám. 2024. március 1.
Írta: Zubánics László, Dupka György, Szemere Judit, Fuchs Andrea | A kiadás éve: 2024
Ez volt 2024 februárjában
Elismerések
* Ünnepélyes keretek között adták át 27 szervezet részére a Látópont címet Dabason. A díjazottak között volt a Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet is, amely a Nagyberegi Tájház működtetéséért vehetett át kitüntetést. Az ünnepélyes átadón Gál Adél, Mondik Márta és Orbán Viktória képviselte a szervezetet.
* A kárpátaljai származású Pecsora Sándor, a Debreceni Egyetem Informatika Karának oktatója nyilvános vita keretében summa cum laude minősítéssel megvédte doktori disszertációját a Debreceni Egyetem Informatikai Tudományok Doktori Iskolájában. Pecsora Sándor útja a tudományos világba Kárpátalján kezdődött. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán kezdte felsőoktatási tanulmányait matematika és informatika szakon. A Matematika és Informatika Tanszék oktatói lelkiismeretes és támogató munkájának köszönhetően több diákköri konferencián és tehetséggondozó programban is részt vett. 2012-ben az Ungvári Nemzeti Egyetemen szerzett MSc diplomát. 2013–2016 között a Debreceni Egyetem Informatika Kar, Informatikai Tudományok Doktori Iskola, Az információ technológia és a sztochasztikus rendszerek elméleti alapjai és alkalmazásai doktori program ösztöndíjasa, nappali tagozatos hallgatója volt. 2013–2015 között a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Matematika és Informatika Tanszékének oktatójaként tevékenykedett. Jelenleg a Debreceni Egyetem Alkalmazott Matematika és Valószínűségszámítás Tanszékének oktatója. Tollából több Scopus és WoS által indexált folyóiratban megjelent tanulmány származik.
* Az Ungvári Nemzeti Egyetem Bercsényi Miklós Könyvtárban tartotta nyilvános ülését az Oktatási és Tudományos Minisztérium által jóváhagyott eseti doktori tanács (elnök: Dr. Larisza Kapitány professzor), amelyen Rónay Lerry, a Magyar Történelem és Európai Integráció Tanszék asszisztense sikeresen megvédte Az állam és egyház viszonya Magyarországon Horthy Miklós kormányzósága idején (1920-1944) című ukrán nyelvű PhD-értekezését. Rónay Lerry az Ungvári Nemzeti Egyetemen működő Történelem és régészet Doktori Iskolát végezte el, ahol értekezését Szerhij Fedaka professzor vezetése mellett írta meg. Hivatalos opponensek: Olekszandr Szagan professzor, az Ukrán Tudományos Akadémia Szkovoroda Filozófiai Intézete vallástudományi osztályának vezetője és Olga Dobrodum professzor, az Állami Kereskedelmi-Közgazdasági Egyetem főmunkatársa.
* Huszonöt fiatal kutató vehette át idén a Magyar Tudományos Akadémia rangos elismerését, az Akadémiai Ifjúsági Díjat február 28-án. 2024-ben a bölcsészet- és társadalomtudományok területéről és az élettudományok területéről hét-hét, a matematikai és természettudományok területéről pedig tizenegy fiatal kutatót díjaztak. Az élettudományok kutatói közül díjat kapott a nagydobronyi születésű Szanyi Szabolcs is. A fiatal kutató jelenleg a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Növényvédelmi Intézet adjunktusa. A díjat az Új módszerek az agro-biodiverzitás monitorozásban, avagy mire jók a táplálkozási attraktánsokkal felszerelt csapdák? című pályamunkájáért ítélték meg számára.
* Olimpiai bronzérmes lett Pásztornyicki László, a szürtei Italia Snack & Pizza étterem tulajdonosa. Földink a 8 Régió Culinary Team tagjaként tíz társával utazott a németországi Stuttgartba, hogy részt vegyen a négyévente megrendezésre kerülő szakácsolimpián. Felkészítője Varga Károly többszörös világ- és olimpiai bajnok mesterszakács volt.
* Ukrajna elnökének egyik legutóbbi rendelete értelmében három nagycsaládos édesanyának ítélték oda a Hős anya címet a Munkácsi kistérségben. Kitüntetésben részesült Dzjamci Hanna – kilenc gyermek édesanyja, Kovács Szvitlana – öt gyermek édesanyja és Trohimcsuk Viktorija – szintén öt gyermek édesanyja. A Hős anya kitüntetést olyan nagycsaládos anyukák kaphatják meg, akik legalább öt nyolc évnél fiatalabb gyermeket nevelnek a megfelelő testi, szellemi és lelki fejlődéshez szükséges feltételek között.
-
Kárpáti Magyar Krónika – XXVIII. (XXV.) évfolyam, 3. (377.) szám. 2024. február 1.
Írta: Zubánics László, Dupka György, Szemere Judit, Fuchs Andrea | A kiadás éve: 2024
Február – Böjtelő hava – Télutó, Jégbontó hava
A hónap latin neve, Februarius a klasszikus szerzők szerint a szabin februm = „tisztulás” szóból ered. Való igaz, a február már az antik Rómában is a decemberi, januári vígságra következő testi-lelki purgálás idejének számított. Februa, azaz „Engesztelő” volt Mars isten anyjának, Junónak egyik mellékneve. Ahogy Februa adott életet Marsnak, úgy ad helyt február Mars havának, márciusnak.
Keresztény időkben a február a böjt első hava lett, mivel a nagyböjt kezdete rendszerint ebbe a hónapba esik. Erre utal a hónap régi magyar neve: Böjtelő hava. Nevezték Halak havának is, mivel február 21-e és március 20-a között a Nap a Halak jegyében jár.
Népi kalendárium
Február 2. – Gyertyaszentelő Boldogasszony
A régi rómaiaknál tavaszkezdő nap volt. Nagy ünnepséget rendeztek, a lupercaliát. A Plútótól, a sötétség istenétől elrabolt gabonaistennő, Ceres keresésére indultak a gyertyás-fáklyás körmenettel. A keresztény egyház azután gyertyaszentelő ünneppé szelídítette az ünnepet. A szentelt gyertya pedig egészség-, szerencsevarázsló eszközzé vált.
Ezen a napon a római katolikus egyház Szűz Mária megtisztulására emlékezik. A templomok körül körmenetet tartanak, és közben zsoltárokat énekelnek. Nagyon fontos dolog a gyertyaszentelés. A szentelt gyertya Krisztus jelképe: a gyertya méhviasza Jézus tiszta teste, a viasz alatt lévő bél az ő ártatlan, szent lelke, a tűz pedig a világosság, az ő istensége. A szentelt gyertya már az ókeresztény korban Krisztus jelképe: magát fölemészti, hogy másoknak szolgálhasson. Úgy tartották, a gyertya megvédi a gonosz szellemektől a csecsemőket, a betegeket, a halottakat. Nagyobb ünnepeken is meggyújtották a szentelt gyertyákat.
Ehhez a naphoz kapcsolódik az a hiedelem is, miszerint ha ezen a napon kisüt a nap, és a medve meglátja az árnyékát, akkor visszamegy, és még negyven napig tart a tél.
Február 3. – Balázs napja
Balázs napja az egészség- és termésvarázslás, gonoszűzés, madárűzés, időjárásjóslás és főként a gyermekek balázsjárásának napja.
Szent Balázs püspök és vértanú eredetileg orvoslással foglalkozott, nevéhez sok csodás beteggyógyítás fűződik. Legtöbbet emlegetett tette egy özvegyasszony halszálkától fulladozó gyermekének megmentése. Az asszony hálából ételt és gyertyát vitt a szent életű püspöknek. Ennek emlékére van a Balázs-áldás vagy balázsolás, amikor a pap két gyertyát tart a hívők álla alá, és e szavak kíséretében — „Szent Balázs püspök és vértanú közbenjárására szabadítson meg téged Isten a torokbajtól és minden más betegségtől” — megáldja őket.
Szent Balázs a középkorban a diákoknak egyik kedvelt védőszentje volt, napját fényesen megünnepelték. Innen ered a balázsjárás, az iskolás gyermekek házról házra járó, adománygyűjtő, iskolába toborzó, köszöntő szokása. A perselybe összegyűjtött pénzt az iskola vagy a templom céljaira fordították, az ajándékképpen kapott tojást eladták, a szalonnát megették.
Február 5. – Ágota napja
E naphoz általános vélemény szerint gonoszűző hagyomány tapad. Körülsöprik a házat, az ólakat, hogy kiűzzék a háziférgeket, bogarakat. Most van az ideje a tavaszi munkák megkezdése előtt, hogy megszabaduljon az ember, az állat a házban elszaporodott, bajt, betegséget terjesztő, kárt okozó férgektől, bogaraktól.
Február 6. – Dorottya napja
Időjárásjósló-nap: „Ha Dorottya szorítja, Julianna tágítja”; vagy „Ha Dorottya locsog, Julianna kopog”.
Február 10. – Skolasztika napja
Skolasztika vagy középkori alakjában Kolos napja termőnap. Általános szokás, hogy ezen a napon szedik, gyűjtik az oltóágat. A most szedett és gondosan eltett oltóággal oltják majd a gyümölcsfákat gyümölcsoltókor.
Február 14. – Bálint napja
Bálint napján, ha hideg, száraz az idő, akkor jó lesz a termés. Az ország különböző részein más-más hiedelem kötődik ehhez a naphoz. Bálintot főleg a nyavalyatörősök és a lelkibetegek tisztelik.
Az ünnep modern formája Angliából indult a XV. században, és a XIX. században már üdvözlőkártyákat is küldtek egymásnak az emberek ezen a napon. Belgiumban, Angliában, Észak-Amerikában a szerelmesek napja (Valentin), Németországban viszont szerencsétlen napnak számít.
Február 16. – Julianna napja
Julianna ókeresztény vértanú volt. A néphagyomány Júlia napjától az idő melegebbre fordulását várja. Ha mégis havazik aznap, akkor „bolondoznak a Julisok”, vagy megrázzák a dunyhájukat.
Február 19. – Zsuzsanna napja
A népi hiedelem szerint, ha ezen a napon megszólal a pacsirta, akkor közel a tavasz, már nem kell számítani nagy havazásokra. A pásztorok úgy tudják, hogy Zsuzsanna leginkább rápisil a hóra, és az elolvad.
Február 22. – Üszögös Szent Péter napja
Ezen a napon nem végeznek semmilyen munkát, mert a hiedelem szerint szerencsétlen nap, és minden, amibe belefognak üszkös lesz. Azt tartják, hogy amilyen ezen a napon az idő, olyan lesz József napkor is. A félreértés alapja az üszögös szó. Az ü székössége változott üszögössé. A név keletkezését Csefkó Gyula próbálta megfejteni. Az egyházi használatban lévő „Pétörnek ü székössége” = Péter székfoglalása, püspökké választása szószerkezetből vált a népnyelvben Üszögös Szent Péter. A Winkler-kódexben (1506) szerepel először Üszögös Szent Péter.
Február 24. – Mátyás napja
Február 24-én van Mátyás apostol ünnepe (mivel idén szökőév van, február 25-re esik). Érdekes az ehhez a névhez fűződő Jégtörő jelző magyarázata. A középkorban szokásos volt a szenteket jellemző tárgyakkal ábrázolni, hogy az egyszerű, írástudatlan hívek is rájuk ismerjenek. Így ábrázolták Szent Mátyást vértanúságának eszközével, a bárddal. (Az apostolt Jeruzsálemben lefejezték.) A néphit az idő lassú enyhülését, a hó olvadását kapcsolatba hozta az apostollal, aki megkönyörül az embereken, és bárdjával megtöri a jeget, elűzi a hideget. Közismert időjárási regula fűződik ehhez a naphoz: „Ha Mátyás jeget talál, akkor töri, ha nem talál, akkor csinál”.
Jeles napok februárban
Február 1. – a Tisza élővilágának emléknapja.
Február 2. – a szerzetesek világnapja; a vizes élőhelyek napja.Február 3. – a rejtvényfejtők napja.Február 4. – rákellenes világnap.Február 6. – a biztonságos internet napja (február első keddje).Február 11. – a betegek világnapja.Február második vasárnapja – a házasság világnapja.Február 20. – a társadalmi igazságosság világnapja.Február 21. – az anyanyelv nemzetközi napja.Február 25. – a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja.Február utolsó vasárnapja – az idegenvezetők világnapja.Február 29. – a ritka betegségek napja. -
Kárpáti Magyar Krónika – XXVIII. (XXV.) évfolyam, 2. (376.) szám. 2024. február 1.
Írta: Zubánics László, Dupka György, Szemere Judit, Fuchs Andrea | A kiadás éve: 2024
Ez volt 2024 januárjában
Elismerések
* Pál István Szalonna kapta a Dankó Rádió műfajoktól független előadói díját. A Liszt Ferenc-díjas népzenész, érdemes művész, a Pál István Szalonna és Bandája együttes, a Magyar Állami Népi Együttes és a Hagyományok Háza művészeti vezetője elsőként kapta meg a szakmai elismerést, kimagasló előadói tevékenységéért.
* Ukrajna Oktatási és Tudományos Minisztériumának Minősítő Bizottsága 2023. december 20-án tudományos címek és fokozatok odaítéléséről döntött. Ennek nyomán Dr. Szilágyi Iván, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Pedagógia, Pszichológia, Tanító, Óvodapedagógia, Oktatás- és Intézményvezetés Tanszékének docense professzori címet szerzett.
* Csizmár Iván, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola gazdasági és oktatási rektorhelyettese nyilvános vita keretében megvédte doktori disszertációját a Munkácsi Állami Egyetemen, gazdaságtudományok szakterületen. A disszertáció címe: Сучасна парадигма розвитку кіберспорту як нової сфери цифрової економіки України (A kibersport fejlődésének modern paradigmája, mint Ukrajna digitális gazdaságának új területe). Az értekezés témavezetője Prof. Dr. Hoblyk Volodymyr, a Munkácsi Állami Egyetem rektorhelyettese, opponensei Dr. Kostynets Yuliia, a Nemzeti Közigazgatási Akadémia professzora és Kulinich Tetiana, a Lvivi Műszaki Egyetem docense volt.
* A MÉKK felterjesztésére az Anyanyelvápolók Szövetsége nevében Juhász Judit elnök elismerésben részesítette a kárpátaljai magyar kultúra fejlesztésében végzett áldozatos munkájáért több honfitársunkat. Az okleveleket dr. Pomozi Péter nyelvtörténész, író, a Magyarságkutató Intézet Magyar Nyelvtörténeti Kutatóközpont igazgatója, az ELTE BTK docense nyújtotta át:
– a 30 éves Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház Társulatának (az elismerést Sin Edina, a színház igazgatója vette át);
– dr. Váradi Natáliának, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Történelem és Társadalomtudományi Tanszékének docensének, a „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány igazgatójának;
– Pfeifer Anitának, a Munkácsy Mihály Magyar Ház kulturális menedzserének;
– Kocsis Mariannának, a Beregszászi Bethlen Gábor Líceum magyar nyelv és irodalom szakos tanárának;
– Kovács Sándornak, a BorzsaVári Tehetséggondozó Művészeti és Hagyományőrző Civil Szervezet elnökének;
– Kutasi Csaba festőművész, grafikus, előadótanárnak, a Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társasága (RIT) tagjának;
– a 35 éves Ungvári Nemzeti Egyetem Ukrán–Magyar Oktatási Tudományos Intézet Hungarológiai Központjának (az elismerést dr. Zékány Krisztina nyelvész, az UMOTI Magyar Filológiai Tanszék vezetője vette át).
* Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége kiadásában megjelenő Együtt. Irodalom-művészet-humán tudományok-kultúra folyóirat nívódíját a szerkesztőbizottság döntése értelmében ebben az esztendőben dr. Ortutay Péter író, műfordító és Sz. Kárpáthy Kata prózaíró, költő vehette át. Laudációt mondott Vári Fábián László,József Attila- és Kossuth-díjas költő, az MMA irodalmi tagozatának vezetője, a szerkesztőbizottság elnöke.
* A Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet fennállásának 15. évfordulója alkalmából Zubánics László elnök és Dupka György igazgató jubileumi okleveleket adtak át az együttműködő magyarság-intézmények, szervezetek jeles képviselőinek a magyar közösség érdekében kifejtett önzetlen munkájuk elismeréseként:
– Matl Péter szobrászművész, a Pro Arte – Munkács civil szervezet elnöke;
– Marcsák Gergely, a Kovács Vilmos Irodalmi Társaság elnöke;
– Homoki Gábor festőművész, a Tiszapéterfalvai Művészeti Iskola korábbi igazgatója;
– Nagyné Szakadáti Rita, a Tiszaháti Tájmúzeum és a Tiszapéterfalvai Képtár igazgatója;
– Ötvös Ida, a Viski Falusi Zöld Turizmus Szövetség elnöke;
– Popovics Nikoletta, a Beregsomi Könyvtár és a Somi Irodalmárok Emlékmúzeumának vezetője;
– Kovály Csilla, a Tisza Csillag kórus és a tiszabökényi kultúrház vezetője;
– Ráti Éva, a Nagydobronyi Református Líceum korábbi igazgatója;
– Sepa János, a Beregvidéki Múzeum nyugalmazott igazgatója;
– Shrek Tímea pedagógus, író, a Kovács Vilmos Irodalmi Társaság alelnöke;
– Szabó Árpád, a Beregszászi Bethlen Gábor Líceum igazgatója;
– Szabó Tibor, az eszenyi könyvtár igazgatója, a Ritmus Néptáncegyüttes vezetője;
– Szemere Judit, a KMMI programmenedzsere, a Kárpátaljai Hírmondó főszerkesztője;
– Varga Éva, a Kárpátaljai Magyar Könyvtárosok Egyesülete elnöke;
– Vári Fábián László, a KMMI részlegvezetője, az Együtt című lap főszerkesztője;
– dr. Zékány Krisztina nyelvész, docens, az Ungvári Nemzeti Egyetem Ukrán–Magyar Oktatási-Tudományos Intézete Magyar Filológiai Tanszékének vezetője;
– Ambrus Pál, a Técsői Református Líceum nyugalmazott igazgatója;
– Bartos József, a Kalhan-A Alapítvány elnöke, a beregszentmiklósi vármúzeum igazgatója;
– Bíró Tibor, a Hotel Helikon igazgatója;
– Fuchs Andrea, a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közösségének alelnöke, kulturális menedzser;
– Kovács András, a Nagyberegi Református Líceum igazgatója;
– Lőrincz P. Gabriella, a KMMI tehetséggondozási részlegének vezetője, a Magyar Írószövetség elnökségi tagja;
– Prófusz Marianna, a népművészet mestere;
– Páva István és Páva Erika tiszabökényi aktivisták;
– Rusznák György, az ungvári Váralja múzeum-kávézó tulajdonosa.
* Lévai Aliz Mária bótrágyi költő is bekerült a Móricz Zsigmond irodalmi alkotói ösztöndíj 2024. évi díjazottjainak névsorába. Lévai Aliz Mária 2002-ben született a beregszászi járási Bótrágyon. 2017-től a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Szakgimnáziumában tanult óvodapedagógia szakon, majd a főiskola magyar nyelv és irodalom szakára jelentkezett. Közben az Előretolt Helyőrség Íróakadémiájára is járt. Az Együtt irodalmi folyóiratban 2021 óta közöl verseket.
* Örökbeadó anyákról és szétszakított kárpátaljai családokról szólnak a Média a Családért díj 2023-as győztes pályamunkái A Külhoni Média a Családért díjat Szabó Sándor a kárpátaljai családok sorsát bemutató írásáért nyerte el, amely a Kárpáti Igaz Szó című lapban jelent meg „Apa, nagyon hiányzol! Mikor jössz végre haza?” címmel. A Média a Családért Alapítvány idén tizenhetedik alkalommal díjazta a legjobb családdal kapcsolatos cikkeket, rádió- és televízióműsorokat, az elismeréseket az Eiffel Műhelyházban adták át.
* Újabb elismerést kapott a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Nagyberegi Tájháza. A Magyar Közösségépítők Értékközössége Egyesület érdemesnek találta az intézményt arra, hogy felvegye a jó gyakorlatok közé. Így a tájház kiérdemelte a Látópont címet. A tájházat működtető Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet pályázata eredményeként az intézmény ezáltal bekapcsolódott egy újabb kárpát-medencei programba, hálózatba.
