• Ámorth Angelika

    Kapcsolódó település: Nagyszőlős

    Pályakezdő író, blogger
    (Nagyszőlős, 1995. november 22.)
    Tanulmányait 2001-ben kezdte a Nagyszőlősi Perényi Zsigmond Középiskolában. 2012 májusában itt érettségizett és ugyanebben az évben felvételt nyert az Ungvári Nemzeti Egyetem Magyar Tannyelvű Humán- és Természettudományi Kar magyar filológiai szakára. 

    Írásai eddig az Együtt és a Kárpáti Magyar Krónika hasábjain jelentek meg. Társzerzője a pályakezdő fiatalok Szárnypróba című antológiájának (Összeállította, az előszót írta: Csordás László. Intermix Kiadó, Ungvár-Budapest, 2013., 88. old.)

  • Antonenkó Miklós

    Kapcsolódó település: Ungvár

    Adjunktus, műfordító

    (Ungvár, 1960. november 29.).
    Iskolái: Ungvári 1. Számú Középiskola (1976). 1980-ban az Ungvári Zeneművészeti Szakközépiskola zongora szakán szerzett diplomát. 1985-ben az Ungvári Állami Egyetem Filológiai Karának magyar tagozatán filológus, magyar nyelv és irodalom szakos tanári oklevelet kapott. 1996–1999 PhD-hallgató a budapesti ELTE-n. 2000-től az ungvári magyar tanszék asszisztense, majd adjunktusa, XX. századi magyar irodalmat és észt nyelvet tanít. Átültette ukrán és magyar nyelvre Arvo Valton, az észt irodalom klasszikusának számító írótól A napforduló éji látogatás című könyvét, amely prózai műveit, verseit és aforizmáit tartalmazza. Az ukrán változatnál Petróci Iván a társfordító. A magyarra lefordított gyűjtemény címe: Arrvo Valton: Felismerés.

  • Bagu Balázs

    Kapcsolódó település: Bátyú

    Tankönyvíró, helytörténész

    (Bátyú, 1932. december 28. – Bátyú, 2011. július 9.)
    1943-ban az elemi iskolát szülőfalujában végezte, 1944–1945 között a beregszászi gimnáziumban, majd 1945 után újra Bátyúban tanult a hétosztályos iskolában. 1952-ben elvégezte a Munkácsi Tanítóképzőt. 1953-ig Badalón tanított, az Ungvári Állami Egyetemen 1958-ban szerzett orosz tanári diplomát, majd 1979-ben magánúton elvégezte a magyar szakot. 1958–1960 között tanítóskodott Csonkapapiban, 1960–1964 között magyartanár az esti iskolában, 1964 óta pedig Bátyúban tanít magyar nyelv- és irodalmat, szakkört vezet és vetélkedőket szervez.

  • Bakos Kiss Károly

    Kapcsolódó település: Beregújfalu

    Költő

    (Beregújfalu, 1977. május 9.)
    Földműves családban született. A középiskolai érettségi megszerzése után, különböző alkalmi munkákat vállalt. Már korán megmutatkozott tehetsége és kiemelkedő intellektusa. Gyerekfejjel Punykó Mária tanárnő szárnyai alatt népmeséket, verseket adott elő, vers- és prózamondó versenyeket nyert, előadóként szerepelt az Ungvári TV magyar nyelvű adásában is. Első versét 12 évesen írta, amit később követte a többi, de ezeket még nem szánta publikusnak. 17 évesen határozta el, hogy költő lesz. Verseit először a Füzesi Magda által szerkesztett Beregi Hírlap irodalmi rovata közölte le.

  • Balla D. Károly

    Kapcsolódó település: Ungvár

    József Attila-díjas költő, író, szerkesztő, virtualizátor, blogger, imaginátor

    (Ungvár, 1957. január 17.)
    1974-ben, szülővárosában érettségizett. 1974–1987-ben esti, majd levelező tagozaton tanulmányokat folytatott az Ungvári Állami Egyetem fizikai és bölcsészeti karán megszakításokkal. Munkahelyek: laboráns az egyetem fizikai karának különböző technológiai laborjaiban (1975–1977), segédszerkesztő az ukrán tankönyvkiadó ungvári magyar szerkesztőségében (1979–1984), ugyanott kiadói szerkesztő (1984–1988), félállású főmunkatárs a Kárpáti Igaz Szónál – az Új Hajtás irodalmi publikációit szerkeszti (1988–1989). 1989-től szabadfoglalkozású, munkaviszony nélkül működik.

  • Balla László

    Kapcsolódó település: Ungvár

    (1956-ig Bakó László)

    Költő, író, műfordító, újságíró

    (Pálóc /Pavlovce nad Uhom, Szlovákia/, 1927. július. 23. – Ungvár, 2010. október 28. )
    1938–1945 között Kassán, majd az Ungvári Drugeth Gimnáziumban és a Kisvárdai Gimnáziumban végezte tanulmányait. Ezt követően szobrászatot tanult az Ungvári Képzőművészeti Főiskolán (1945–1946), a Pécsi Tudományegyetemen pedig tanári vizsgát tett 1946-ban. Később szobrászként dolgozott. 1946–1947 között vezette a Kárpátaljai Szépművészeti Szalont is. 1947–1951 között a Kárpáti Igaz Szó olvasószerkesztője, 1951–1953 között pedig a Kárpátontúli Területi Kiadó szerkesztője volt. 1953–1960 között a Ragyanszka Skola Tankönyvkiadó magyar és lengyel szerkesztőségének főszerkesztői posztját töltötte be.

  • Balla Teréz

    Kapcsolódó település: Tiszapéterfalva

    Költő, pedagógus

    (Nagypalád, 1951. december 25.)
    Földműves családban született. Általános iskolába szülőfalujában végezte, majd Tiszapéterfalván érettségizett. Az Ungvári Állami Egyetem magyar nyelv és irodalom szakán tanult. Friss diplomával a kezében Joskár-Olába utazott, ahol a Mari Tudományos Kutatóintézet nyelvészeti osztályának munkatársa lett. A finnugor-kutatásokat abbahagyta, visszatért szülőföldjére. 1978-tól a Nagyberegi Középiskola magyar nyelv és irodalom szakos tanára. 1968 óta publikál. Aktív tagja volt a Kovács Vilmos védnöksége alatt működő Forrás Ifjúsági Stúdiónak, szűkebb pátriájában részt vállalt a folklórgyűjtésben.

  • Balogh Balázs

    Kapcsolódó település: Beregszász

    Költő, újságíró

    (Beregsom, 1941. október 4. – Pécs, 2012. április 27.)
    Parasztcsaládban született. A középiskolát 1958-ban Mezőkaszonyban végezte el. Volt úttörővezető (Gut község), rövid ideig komszomol-funkcionárius. Majd 1960–61-ben történelmet és földrajzot tanított Beregújfaluban. 1961–1964-ben katonai szolgálatát végezte. Leszerelés után 1964 és 1965 között történelemtanár a mezőkaszonyi középiskolában. 1965 júniusától a Kárpáti Igaz Szó munkatársa, később a mezőgazdasági rovat vezetője. 1967-ben történelemből tanári diplomát szerzett az ungvári egyetem levelező tagozatán. Első versét 1955-ben közölték a Tavaszi napsütés című gyermekverskötetben.

  • Balogh Edgár

    Kapcsolódó település: Kolozsvár

    (Családi nevén Kessler)

    Publicista, szerkesztő

    (Temesvár, 1906. szept. 7. – Kolozsvár, 1996. jún. 19.)
    Apai ágon nagyszebeni szász családból származik. 1926-ban fölvette anyja családnevét. A gimnáziumot Pozsonyban végezte, majd a prágai német egyetem filozófiai karának hallgatója. EtnogŹráfusnak készült. Újságírói pályáját a Prágai Magyar Hírlapnál kezdte. A Sarló-mozgalom elindítója és egyik szervezője volt. 1931-ben Fábry Zoltánnal az Út című prágai folyóirat szerkesztője. A 30-as évek elején a felvidéki Sarlósok kárpátaljai falujárásainak egyik aktív szervezője és résztvevője volt. Élénk kapcsolatban állt a munkácsi Sáfáry László költővel Bertók János főiskolai hallgatóval, és Lőrincz Gyula képzőművésszel, akik elkísérték kárpátaljai nyári vándorlásaira is.

  • Balogh Irén

    Kapcsolódó település: Beregszász

    Újságíró

    (Beregsom, 1944. december 7. )
    Földműves családban Beregsomban született, Balogh Balázs költő huga. Az általános iskola elvégzése után a helyi mezőgazdaságban dolgozott hét éven keresztül, majd a péküzemben vállalt munkát. Könyvtárosként is dolgozott. Esti középiskolában érettségizett 1964-ben, majd 1965-1970 között az Ungvári Állami Egyetem magyar nyelv és irodalom tagozatának diákja, itt szerzi meg a magyar nyelv- és irodalomtanári diplomát. 1970-től 2003-ig a Beregi Hírlap /korábban: Vörös Zászló/ főmunkatársa. Évekig a beregszászi irodalmi kör vezetője volt. Az 1993-ban megalakult Beregszászi Járási Mozgáskorlátozottak Egyesületének alapítója, később elnöke.

Hírek

  • „Merj élni, meghalni bárki tud!” – Frida Kahlo Csapon

    A címben idézett mondat volt Frida Kahlo mexikói festőművész mottója, aki önéletrajzi ihletésű, szimbolikus elemekkel átszőtt festményeiről ismert. Életét súlyos betegségek, egy fatális baleset és maradandó sérülések árnyékolták be, amelyek alkotásai központi témái lettek, de ő volt az első fes...

  • Kiscsőszi szőttes – Konferencia az értékőrzés jegyében

    A Hagyományok Háza Hálózat a Petőfi Kulturális Program keretében szervezte meg a Közösségi Szőttes Konferenciasorozat második eseményét. A találkozónak az Élő Forrás Hagyományőrző Egyesület – Hunyor Népfőiskola adott otthont. A nagy érdeklődés mellett megtartott szimpóziumon egy fontos bejelentés is...

  • Sohasem egyedül – A Kiss Kata Zenekar újra Kárpátalján

    Május 3-án különleges zenei élményben lehetett része azoknak, akik ellátogattak a Nagyszőlősi Szelíd Lovas Népfőiskolához. A Kiss Kata Zenekar ugyanis turnéja egyik utolsó állomásaként ismét Kárpátaljára látogatott, hogy egy felemelő koncerttel örvendeztesse meg a helyieket. Az esemény a Szelíd Lova...

Események

Copyright © 2025 KMMI