-
Kárpáti Magyar Krónika – XXVII. (XXIV.) évfolyam, 15. (365.) szám. 2023. augusztus 1.
Írta: Zubánics László, Dupka György, Szemere Judit, Fuchs Andrea | A kiadás éve: 2023
Augusztus – Nyárutó, Újkenyér hava
Augusztus az év nyolcadik hónapja a Gergely-naptárban, és 31 napos. Nevét a híres római császárról, Augustus Octavianusról kapta. Az, hogy ez a hónap – különös módon – a július után szintén 31 napos, annak köszönhető, hogy Augustus császár ugyanannyi napot akart a naptárban, mint amennyi a Caesarról elnevezett júliusban van. Mielőtt Augustus átnevezte ezt a hónapot, latinul Sextilis („hatos”) volt a neve, utalva arra, hogy eredetileg ez volt a hatodik hónap a római naptárban, amely kezdetben még a márciussal kezdődött. A 18. századi nyelvújítók szerint az augusztus: Hévenes. A népi kalendárium Kisasszony havának nevezi.
Népi kalendárium
Augusztus 1. – Vasas Szent Péter napja
Szent Péter ünnepe annak emlékére, hogy egy angyal kiszabadította Heródes börtönéből, ahol láncra verve őrizték. A vasas elnevezés széttört bilincseire utal. Vasas Szent Péter a testi és lelki betegek gyógyítója, de az ő segítségét kérhetik a rossz szokások rabjai is.
Ezen a napon a gondos szőlősgazda nem dolgozott, még csak a szőlőbe sem mehetett ki, mert ellenkező esetben a szemek a fürtről mind lehullottak volna. A kukoricára vonatkozó termésjóslás szerint, ha ekkor esős az idő, akkor jó termés várható, de később már hiába esik, nem lesz kukorica.
Augusztus 4. – Domokos napja
Időjárásjelző nap, amelyen a téli időt jövendölték meg: „Domokos, ha forró, követi a sok hó.” A népi megfigyelések szerint a hosszú kánikula elhúzódó telet jelez.
Augusztus 5. – Krisztina napja
E nap időjárásából a szüret idejére, a várható termésre jósoltak: „Ha Krisztina szontyoru, a szüretnek beborult.” Ám a szép, tiszta idő bőséges szőlőtermést ígért.
Augusztus 10. – Lőrinc napja
A nap időjárása az ősz jellegére utal: ha szép, tiszta az idő, napfényes ősz, jó bortermés várható. Lőrinc-nap után a szúnyogok csípősebbekké válnak. A közhiedelem szerint a dinnye e naptól kezdve már nem olyan finom, úgy mondták, lőrinces, lucskos lesz.
Tűzoltók, cukrászok, pékek fordulnak Szent Lőrinchez égési sérülések esetén.
Augusztus 15. – Nagyboldogasszony napja
A legrégebbi Mária-ünnep, Mária mennybemenetelének ünnepe, sokfelé búcsúnap. A magyarok számára különleges jelentőséggel bír, hiszen Szent István hazánkat Szűz Mária oltalmába ajánlotta.
Virágokat és gyógynövényeket szentelnek, s a megszentelt növények füstjével gyógyították a betegeket. Úgy tartják, hogy a Nagyboldogasszony és Kisboldogasszony (augusztus 15. – szeptember 8.) között ültetett tyúkok sok tojást tojnak.
Augusztus 16. – Rókus napja
Az orvosok, kórházak és betegek, valamint a ridegen tartott szarvasmarhák védőszentjének a névnapja. Szent Rókus vagyonát felosztotta a szegények között, és elzarándokolt Itáliába, ahol akkor pestisjárvány tombolt. Életét a pestises betegek ápolására, gyógyítására tette fel, állítólag érintésével meggyógyított rengeteg embert. Itáliában maga is megkapta a pestist, és hogy másokat ne fertőzzön meg, a város melletti erdőben húzódott meg. A legenda szerint egy kutya látta el élelemmel, és nyalogatta a sebeit, ennek köszönhetően gyógyult meg. Így lett a kutya Szent Rókus ábrázolásainak állandó szereplője.
Augusztus 20. – Szent István napja
Államalapító királyunk ünnepe, amelyet Mária Terézia 1774-ben országos ünnepnappá nyilvánított. Első alkalommal 1818-ban rendeztek díszes körmenetet Szent István jobbjának tiszteletére. A paraszti gazdálkodásban határnapnak számított, erre az időpontra a cséplést be kellett fejezni. A népi megfigyelések szerint augusztus huszadika körül már gyülekeznek a gólyák, s indulnak déli vándorútjukra. Az István napi szép idő jó gyümölcstermést jelez.
Augusztus 24. – Bertalan napja
Bertalan apostol napja, aki a csizmadiák és a szűcsök védőszentje.
Sokfelé ezt a napot tartják őszkezdő napnak, ugyanis amilyen ennek a napnak az időjárása, olyan lesz az őszi időjárás. Az ezen a napon köpült vajról pedig azt mondják, hogy gyógyító hatású, s úgy vélték, ha egy kanállal a búzába tesznek, nem esik bele a féreg.
-
Kárpáti Magyar Krónika – XXVII. (XXIV.) évfolyam, 14. (364.) szám. 2023. augusztus 1.
Írta: Zubánics László, Dupka György, Szemere Judit, Fuchs Andrea | A kiadás éve: 2023
Ez volt 2023 júliusában
* Az ukrán parlament újabb 90 nappal meghosszabbította a hadiállapotot. Emellett a parlament támogatta az általános mozgósítás időtartamának meghosszabbítását is.
ELISMERÉSEK
* Több mint egy évvel az elismeréséről szóló hivatalos bejelentés után, 2023. július 24-én vette át a Magyar Tudományos Akadémia székházában az MTA Arany János Fiatal Kutatói Díját dr. Traski Viktor kárpátaljai magyar matematikus. Az ungvári egyetem díjnyertes kutatójának Kollár László, az MTA főtitkára adta át a kitüntetést. Traski Viktor eredetileg az MTA 195. közgyűlésén, a Külső Tagok Fórumán vehette volna át a díjat, de akkor csupán videoüzenetet tudott küldeni, mivel az ukrán hadsereg katonájaként harcolt a kelet-ukrajnai fronton.
* A Márton Áron Szakkollégium a 2022–2023-as tanévben Márton Áron Emlékérmet adományoz a salánki születésű Kész Rékának, a Bölcsészettudományi műhely tagjának. Kész Réka a Debreceni Egyetem Néprajzi Doktori Iskolájának végzős hallgatója.
-
Kárpáti Magyar Krónika – XXVII. (XXIV.) évfolyam, 13. (363.) szám. 2023. július 1.
Írta: Zubánics László, Dupka György, Szemere Judit, Fuchs Andrea | A kiadás éve: 2023
Július – Nyárhó, Áldás hava
Július az év hetedik hónapja a Gergely-naptárban, és 31 napos. A római naptárban eredetileg Quintilis („ötödik”) volt a hónap neve, mivel az egykori márciusi évkezdéstől számítva az ötödik hónap volt. I. e. 44-ben Marcus Antonius javaslatára nevezték el júliusra Julius Caesarról, aki e hónap 12. napján született. A 18. századi nyelvújítók szerint a július: kalászonos. A népi kalendárium Szent Jakab havának nevezi.
Népi kalendárium
Július 2. – Sarlós Boldogasszony napja: a búza beérése, az aratás kezdetét jelző nap.
Július 5. – Sarolta napja: termésjósló nap. Ha e napon esik az eső, rossz lesz a diótermés.
Július 13. – Margit napja. Ha esőt, zivatart hoz, „mérges Margit”-nak nevezik. Ha ezen a napon jó idő van, a hagyomány szerint elkezdődhet a szabadban való főrdőzés.
Július 15. – Henrik napja: az új kenyér sütésének napja.
Július 20. – Illés napja: bármilyen szárazság volt e napig, Illés meghozza az esőt.
Július 25. – Jakab napja: ha e nap délelőttjén sok felhő gomolyog az égen, karácsonykor sok és nagy hóra lehet számítani.
Kristóf napja: Szent Kristóf a hajósok és utasaik védőszentje, a tizennégy segítő szent egyike, a népies vallásosság talán legnépszerűbb alakja, akinek képét ma is sok autós és motoros magával hordja.
Július 26. – Anna napja: úgy tartották, ha ezen a napon esik az eső, jó kukoricatermés várható, ám ha szép az idő, lehet szedni a babot és a gyenge kukoricából is lehet már főzni.
(Forrás: Penavin Olga: Népi kalendárium)
-
Kárpáti Magyar Krónika – XXVII. (XXIV.) évfolyam, 12. (362.) szám. 2023. július 1.
Írta: Zubánics László, Dupka György, Szemere Judit, Fuchs Andrea | A kiadás éve: 2023
Ez volt 2023 júniusában
Elismerések
* A Magyar Művészeti Akadémia 2023-ban újonnan megválasztott levelező tagja lett mások mellett az ungvári Szarvas Péter elismert építész. 1962. január 25-én született Ungváron. Felsőfokú tanulmányait 1979 és 1984 között a Lembergi Műszaki Egyetem Építész Karán végezte. Több mint harmincesztendős alkotói és közéleti tevékenysége meghatározóan szülővárosához, Ungvárhoz kötődik. Ennek egyik fontos dokumentuma a 2018-ban megjelent Ungvár épített öröksége című könyve, valamint a nevéhez fűződik Ungvár örökségvédelmi szabályzatának elfogadása is. 2021-ben a Bacsinszky András Érdemrend ezüst fokozatában, 2022-ben a Magyar Művészeti Akadémia Építőművészeti-díjában részesült.
* A Matl Péter szobrászművész munkásságát bemutató album (Sárba Katalin szerkesztésében) a Szép Magyar Könyv 2022. versenyen kiérdemelte Orbán Viktor miniszterelnök különdíját, amelyet 2023. június 8-án, az Ünnepi Könyvhét nyitó rendezvényén (Budapest, Vörösmarty tér) vett át a művész és a szerkesztő. A Matl Péter-album – amely a Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány, a Méry Ratio Kiadó gondozásában jelent meg – magas színvonalú munkájáért részesült megtisztelő kitüntetésben.
* Váradi Natáliát, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) Történelem- és Társadalomtudományi Tanszékének docensét, a „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány irodaigazgatóját tüntették ki idén a Lőrincz Csaba Díjjal. A díjat Németh Zsolt, a Magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke és Tárnok Mária, a Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány elnöke adta át Budapesten, a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány által 2009-ben alapított Lőrincz Csaba Díj Lőrincz Csaba emlékét őrzi és szellemiségét ápolja, amely tudósok, szakértők, írók, újságírók kiemelkedő külpolitikai, nemzetpolitikai tevékenységét jutalmazza. A díjátadó ünnepségen beszédet mondott Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója, Varga Judit igazságügyi miniszter, Németh Zsolt, a Magyar Országgyűlés külügyi bizottságának, Bocskor Andrea, az Európai Parlament képviselője, Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke. A díjazott, Váradi Natália a rendkívüli kitüntetést három szóval jellemezte: tisztelet, köszönet és hála. A gálaest ünnepi hangulatát a viski Szalonna és Bandája kárpátaljai népdalcsokra biztosította.
* A Deszkavízió szerkesztősége idén nyolc kategóriában választotta ki az évad legjobbjait. A legjobb férfi főszereplőnek választották Trill Zsoltot, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház tagját is. Trill Zsolt színművész A kaukázusi krétakörben nyújtott alakításáért kapott elismerést.
* Első helyezést ért el Kosztyu Emília, a Munkácsi 3. Számú II. Rákóczi Ferenc Középiskola 7. osztályos diákja a Magyar szemmel fotó- és rajzpályázat rajz kategóriájában, valamint a Magyar Nyelv Múzeuma által meghirdetett rajzpályázaton is. A Magyar szemmel fotó- és rajzpályázat idei felhívásának középpontjában egyik legszebb magyar szavunk, az ANYA állt. A pályázatra a Kárpát-medencéből és a diaszpórából is egyaránt lehetett jelentkezni. A Magyar Nyelv Múzeuma által meghirdetett rajzpályázatra 315 beérkezett pályaműből választották ki Kosztyu Emília művét.
* Ukrajna Oktatási és Tudományos Minisztériumának Minősítő Bizottsága 2023. június 20-án tudományos címek és fokozatok odaítéléséről döntött. Ennek következtében a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola oktatóinak köre egy professzorral és két docenssel bővült. Prof. Dr. Lőrincz Marianna, a Rákóczi-főiskola Filológia Tanszékének docense professzori címet szerzett. Dr. Lechner Ilona, a Filológia Tanszék oktatója és dr. Csatáry György, a Történelem- és Társadalomtudományi Tanszék oktatója docensi címet kapott.
Gratulálunk a díjazottoknak!
-
Kárpáti Magyar Krónika – XXVII. (XXIV.) évfolyam, 11. (361.) szám. 2023. június 1.
Írta: Zubánics László, Dupka György, Szemere Judit, Fuchs Andrea | A kiadás éve: 2023
Június – Nyárelő hava, Szent Iván hava, Napisten hava
Nevét Júnóról (római istennő) kapta, aki Jupiter felesége volt.
Népi kalendárium
Június 8. – Medárd napja. Közismert időjárásjósló nap, az erre vonatkozó regulát egész Európában ismerik. A népi megfigyelések szerint ekkor lehűlésre lehet számítani, és „ha esik az eső Medárd napján, akkor negyven napig esni fog”.
Június 10. – Margit napja. Szent Margit vértanú ünnepe. A népi tapasztalatok alapján sokfelé a retek-, a káposzta-, a lenvetés ideje. E nap táján már gyakran előfordul a zivatar, erre utal az alábbi rigmus is: „Margit felhőtől fél, égiháborút vél.”
Június 13. – Páduai Szent Antal napja. A római katolikus egyház fő „alamizsnásmesterének”, Páduai Szent Antal ferences rendi szerzetesnek az ünnepe. Hazánk újkori templomaiban szinte elmaradhatatlan a szobra, amely előtt pénzgyűjtő persely kap helyet. Ennek tartalma a szegényeket hivatott segíteni. Sok állattartással kapcsolatos hiedelem és szokás fűződik ehhez a naphoz. Az egyik leggyakoribb sertésbetegséget, az orbáncot másképpen „Szent Antal tüze” megnevezéssel is illették, amit imádságos ráolvasással, acél és kovakő rácsiholásával próbáltak gyógyítani. Somogyban e nap összekapcsolódott a szőlőhegyi munkák tilalmával is.
Június 24. – Szent Iván napja. Keresztelő Szent Jánost a magyar néphagyományban – a honfoglalás utáni bizánci kapcsolatainkból eredően – Szent Ivánnak nevezik. A névnapja előtti éjszaka az esztendő legrövidebb éjjele. A napfordulókat a kereszténység előtti időkben is megünnepelték, ilyenkor a Nap évenkénti megújulását kívánták mágikus úton elősegíteni. A keresztény egyház Szent Jánost tette a nap védőszentjévé, a nyári napforduló ünnepe az 5. században lett Keresztelő Szent János ünnepe. A keresztény ünnepnap magába olvasztotta a régi hiedelmeket és rítusokat, így a Szent Iván-éji tűzgyújtás szokását is. Erről a tűzről azt tartották, hogy megvéd a köd, a jégeső, a dögvész ellen, és elősegíti a jó termést.
Június 27. – László napja. Szent László király az egyik legnépszerűbb Árpád-házi magyar szent. Az e naphoz fűződő termésjósló regula azt tartja, hogy „ha villámlik László napja, üres marad az abrakostarisznya”, vagyis gyenge zabtermés várható.
Június 29. – Péter és Pál napja. A hagyomány szerint Szent Péter és Szent Pál apostolok ezen a napon szenvedtek vértanúhalált. A magyar nyelvterületen úgy tartották, hogy a búza töve ekkor megszakad, kezdődhet az aratás. Rossz idő esetén is kimentek a határba, és jó időjárásért fohászkodva mindenki levágott egy keresztnyi gabonát. Amint a mesztegnyőiek mondták, ez volt a „pálkereszt”.
-
Kárpáti Magyar Krónika – XXVII. (XXIV.) évfolyam, 10. (360.) szám. 2023. június 1.
Írta: Zubánics László, Dupka György, Szemere Judit, Fuchs Andrea | A kiadás éve: 2023
Ez volt 2023 májusában
ELISMERÉSEK
* A Magyar Művészeti Akadémia 2023-ban újonnan megválasztott levelező tagja lett mások mellett az ungvári Szarvas Péter elismert építész.
* A Magyar Művészeti Akadémia nem akadémikus köztestületi tagjainak száma 8 kárpátaljai alkotóval bővült. Az eddigi nyilvántartás szerint felvételt nyert: Dupka György, Finta Éva, Marcsák Gergely (Irodalmi tagozat), Hidi Endre, Kopriva Attila, Matl Péter (Képzőművészeti tagozat), Pál István, Pál Lajos (Népművészeti tagozat).
* Ratkó József-díjat adományoztak Dupka György írónak, szerkesztőnek, történésznek a kárpátaljai magyarság megmaradásáért kifejtett sokrétű kulturális és irodalmi tevékenységéért, különös tekintettel a II. világháború idején elhurcolt magyarok sorsának dokumentatív feltárására, a rájuk vonatkozó vagy tőlük származó iratok közzétételére, valamint irodalomszervező, írói és a magyar nyelvet s identitást társadalmi szervezetekben védő vezetői munkásságára. A díjat a nyíregyházi Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtárban Seszták Oszkár, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Közgyűlés elnöke és dr. Jánosi Zoltán irodalomtörténész adták át.
* A Matl Péter szobrászművész munkásságát bemutató album (Sárba Katalin szerkesztésében) a Szép Magyar Könyv 2022. versenyen kiérdemelte Orbán Viktor miniszterelnök különdíját, amelyet 2023. június 8-án, az Ünnepi Könyvhét nyitó rendezvényén (Budapest, Vörösmarty tér) vesz át a művész és a szerkesztő. A Matl Péter-album – amely a Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány, a Méry Ratio Kiadó gondozásában jelent meg – magas színvonalú munkájáért részesült megtisztelő kitüntetésben.
Ezúton is gratulálunk az elismeréshez!
-
Kárpáti Magyar Krónika – XXVII. (XXIV.) évfolyam, 9. (359.) szám. 2023. május 1.
Írta: Zubánics László, Dupka György, Szemere Judit, Fuchs Andrea | A kiadás éve: 2023
Május – Tavaszutó, Ígéret hava, Pünkösd hava
Nevét Maiaról kapta, aki ősi termékenység istennő volt a római mitológiában.
Népi kalendárium
Május 4. – Szent Flórián napja, a magyar tűzoltók napja;
Május 12–14. Fagosszentek: Pongrác, Szervác, Bonifác;
Május 16. Nepomuki Szent János
Május 21. Konstantin napja
Május 25. Orbán napja
Pünkösdi ünnepkör
Áldozócsütörtök: Jézus mennybemenetelének ünnepe, a húsvétot követő negyvenedik nap. Nevét onnan kaphatta, hogy az Egyház a húsvét környéki, évi egyszeri kötelező áldozás határidejéül valamikor ezt a napot adta meg. Sok templom búcsúnapja.
Pünkösd: a húsvétot követő ötvenedik nap. Pünkösd az egyház születésnapja.
Pünkösd a tavaszi időszak és az egyházi év harmadik fő ünnepe. Az ószövetség idején aratási ünnep és a sínai-hegyi szövetségkötés emléknapja volt. Elnevezése a görög pentekoszté, az ötvenedik szóból származik, mivel húsvét után az ötvenedik napon van a helye a naptárban. A húsvéthoz alkalmazkodó pünkösd is tehát mozgó ünnep a niceai zsinat (Kr. u. 325) határozata óta.
A pünkösdhöz fűződő legarchaikusabb szokás a pünkösdi királyválasztás. A pünkösdi királyt – akit versenyjátékokkal, főleg lóversennyel, bothúzással választottak ki – egy évig a legények vezetője, bírája volt, hivatalos minden lakodalomba és összejövetelre, mulatságra. Minden kocsmában „ingyen rovása” volt (vagyis a község fizette a fogyasztását), lovát, marháját társai őrizték, apróbb vétségeiért pedig testi fenyítéssel nem illették. A legények engedelmességgel tartoztak neki. (Európa jelentős részében a középkor óta választanak pünkösdi királyt.)
A pünkösdi királynéjárás a Dunántúlon még napjainkban is élő népszokás, ha nem is eredeti tartalmában és formájában. A lényege a kislányok termékenységvarázslással egybekötött köszöntése. A köszöntés négy fő mozzanatból áll: négy kislány vezet egy ötödiket, majd egy házhoz érve, az udvaron megállva a kiskirályné feje felett kendőt feszítenek ki. Énekelve körbe járják a királynét és végül termékenységvarázsló mondóka kíséretében felemelik.
Az ünnephez énekes, táncos, dramatikus gyermekjátékok is kapcsolódhatnak, amelyek egyik legismertebb szövegmotívumát szinte minden magyar gyermek ismeri még napjainkban is. Ez a Bújj, bújj zöld ág című dalocska.
A legszebb kislányt választották meg kiskirálynénak, ami nagy tisztesség volt. Mise után házról házra jártak jókívánságokkal, versekkel, énekekkel köszöntve a háziakat, virággal szórták be a szobát. A játék végén a háziak megkérdezték a lányokat: Hadd látom a királynétokat, édes-e vagy savanyú? Fellebentve a díszes kendőt megcsiklandozzák a kislány állát. Ha a királyné mosolyog, de a fogát a világért sem villanthatja ki, megnyugszanak a háziak, mert jó lesz a termés. Ekkor a háziak almát, tojást, kolbászt, pénzt ajándékoztak a jókívánóknak.
Pünkösdölés: Ez a szokás hasonló a pünkösdi királynéjáráshoz, de ez elsősorban adomány-gyűjtésre szolgált. Az Alföldön és Észak-Magyarországon volt jellemző, s nem csak lányok voltak a szereplői. Volt, ahol király és királyné párost jelenítettek meg, de volt, ahol lakodalmi menetet menyasszonnyal és vőlegénnyel.
A kis leánykák fejökre pünkösdi rózsából kötött koszorút téve, fehérbe felöltözve házról-házra járnak, minden ház előtt körbe állva körülfogják a pünkösdi királynét, s midőn valahová bemennek, Dicsértessék az Úr Jézus Krisztus-sal beköszöntenek és kérdezik: Szabad-e pünkösdő'nyi? Ha nem szabad, szépen tovább mennek, ellenkező estben pedig éneklik: Meghozta az isten piros pünkösd napját, mi is meghordozzuk királynéasszonykát vagy Mi van ma, mi van ma, piros pünkösd napja vagy A pünkösdnek jeles napján Szen'lélek Isten kű'dötte erősítse meg szívünket.
Szentháromság napja: Pünkösd utáni vasárnap. Kultusza a barokk korban teljesedett ki. Számos szobrot állítottak tiszteletére, sok helyen pedig a templom búcsúnapja. Úrnapja: Az Oltáriszentség ünnepe, pünkösd utáni második csütörtök, körmenet.
Úrnapja: mozgó ünnep, a Szentháromság vasárnapját követő csütörtök. Ezen a napon az egyház újra megünnepli az Utolsó vacsora misztériumát, minthogy erre a nagyheti gyász miatt nem volt igazi alkalom. Az Úrnapját (Corpus Domini) a 13. század óta ülik meg. Az egyház szándéka szerint ez az ünnep azt hangsúlyozza, hogy Jézus mennybemenetele után is a hívek között maradt az Oltáriszentség képében. Mindenütt körmeneteket tartanak. Körbehordozzák az Oltáriszentséget, a négy égtáj szerinti, zöld ágakkal, virágokkal díszített alkalmi oltároknál megállnak, imát mondanak. A vallásos körmeneteket – különösen a középkorban - nagy vigasságok követték. Krónikások jegyezték fel, hogy 1501-ben, a budavári úrnapi ünnepségen a főtér díszes szökőkútjából bor folyt, s mindenki ihatott belőle kedve szerint. A népi hitvilág a Szentség körülhordozásának a gonoszt, a betegséget, a természeti csapásokat elűző varázserőt tulajdonít.
A magyar nyelvterület katolikus vidékein e napon koszorút fonnak virágokból, elviszik a templomba, megszenteltetik. A tornácra, az ajtó fölé akasztják az úrnapi koszorút. Ha jön „a nagy idő”, három szál virágot kihúznak a koszorúból, és egyesek tűzben, mások szentelt gyertya lángjában égetik el, a hamuját a védendő termény földjébe, a szőlő négy sarkába elássák. A Balaton-felvidéken az úrnapi körmenet sátrának növényeit hazavitték és kis kereszt alakba összekötve a szőlőterület négy sarkára szúrta a szőlősgazda, ezzel is bekertelve, védve a szentelmény erejével a szőlőterületét és a szőlőtermését.
-
Kárpáti Magyar Krónika – XXVII. (XXIV.) évfolyam, 8. (358.) szám. 2023. május 1.
Írta: Zubánics László, Dupka György, Szemere Judit, Fuchs Andrea | A kiadás éve: 2023
EZ VOLT 2023 ÁPRILISÁBAN
Elismerések
* Magyar állami kitüntetéseket adtak át április 12-én Kárpátalján. A Novák Katalin, Magyarország köztársasági elnöke által odaítélt elismeréseket Íjgyártó István, Magyarország kijevi nagykövete és Bacskai József, Magyarország Ungvári Főkonzulátusának főkonzulja adta át a beregardói Perényi Kultúrkúriában.
Magyar Ezüst Érdemkeresztet kapott:
Babják Edit, a Beregszászi Városi Tanács Oktatási és Művészeti Osztályának vezetője a kárpátaljai magyar nyelvű oktatás fenntartása és színvonalának megőrzése, valamint az anyanyelv ápolása érdekében végzett odaadó munkája elismeréseként;
Bátori József, az Ungi Református Egyházmegye főgondnoka a kárpátaljai magyar közösség életkörülményeinek javítása érdekében végzett odaadó munkája elismeréseként;
Bakancsos László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnökségi tagja a kárpátaljai magyarság politikai, gazdasági és szociális érdekek képviseletében betöltött szerepe, valamint a helyi magyar közösségek kulturális és sportéletének fejlesztése, illetve a fiatal generációk nevelése érdekében végzett példaértékű tevékenysége elismeréseként.
Magyar Arany Érdemkeresztet kapott:
Györke Róbert, a Nagygejőci Gimnázium igazgatója, a KMKSZ helyi alapszervezetének elnöke a kárpátaljai magyarság megmaradása, illetve anyanyelvű oktatásának biztosítása iránti elkötelezett munkája elismeréseként;
Marosi István, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Görögkatolikus Lelkészségének vezetője és az Ortutay Elemér Görögkatolikus Szakkollégium vezetője tudományos és ismeretterjesztő munkája, valamint a kárpátaljai közép- és felsőfokú oktatás intézményrendszerének fejlesztésében vállalt szerepe elismeréseként;
Sipos Géza, a Sámuel Alapítvány elnöke a Kárpátalján élő árva, illetve nehéz sorsú gyermekek felkarolása érdekében a kárpátaljai nevelőszülői hálózat kiépítése és fejlesztése terén végzett lelkiismeretes szolgálata, illetve a család típusú gyermekotthonok megalapításában betöltött szerepe elismeréséül;
Szarvas Gábor, a Lvivi Nemzeti Művészeti Akadémia tanára, a Lembergi Magyarok Kulturális Szövetségének alapítója és elnöke a Lembergben élő magyar közösség szolgálatában és kulturális értékeinek megőrzésében, illetve a magyar−ukrán kapcsolatok előmozdításában vállalt szerepe, valamint a Lemberg megye területén található magyar emlékhelyek létrehozása és gondozása érdekében végzett több évtizedes tevékenysége elismeréseként.
* Kazinczy-díjat vehetett át Katona-Mironova Berta. A tanárnő meghatározó szerepet tölt be Kárpátalja kulturális-oktatási életében, tevékenysége, kitartása, rendíthetetlen hite példaértékű a honi és az elszakított területek tanár-társadalma előtt. 2003 óta szervezi a Szép Magyar beszéd verseny kárpátaljai döntőjét, növendékeivel rendszeresen eredményesen részt vesz az anyanyelvi versenyek döntőin, jól felkészített tanulói Kárpát-medencei összevetésben is megállják a helyüket.
Gratulálunk!
-
Kárpáti Magyar Krónika – XXVII. (XXIV.) évfolyam, 7. (357.) szám. 2023. április 1.
Írta: Zubánics László, Dupka György, Szemere Judit, Fuchs Andrea | A kiadás éve: 2023
Ez lesz 2023 áprilisában
Áldott húsvéti ünnepeket kívánunk!
-
Kárpáti Magyar Krónika – XXVII. (XXIV.) évfolyam, 6. (356.) szám. 2023. április 1.
Írta: Zubánics László, Dupka György, Szemere Judit, Fuchs Andrea | A kiadás éve: 2023
Ez volt 2023 márciusában
Elismerések
* A beregszászi születésű Lőrincz P. Gabriella költőt, írót, irodalomtörténészt, az Előretolt Helyőrség Íróakadémia oktatóját Magyarország Kulturális és Innovációs Minisztériuma a szakmai szervezetek felterjesztése alapján József Attila-díjjal tüntette ki. Jelenleg Nógrád megyében, Szandán él.
* A beregszászi születésű Kristán Attila Jászai Mari-díjas színművészt március 14-én Magyarország Érdemes Művésze díjjal tüntették ki a Pesti Vigadóban. 2013-tól a Nemzeti Színház színművésze.
* A Rákóczi Szövetség Esterházy-díjjal tüntette ki Majnek Antal nyugalmazott munkácsi római katolikus püspököt. A kitüntetés átadására Esterházy János felvidéki mártír politikus emlékezete kapcsán került sor a magyar Országházban március 12-én. A nívós elismerést Majnek Antal a kárpátaljai magyarságért és minden Kárpátalján élő emberért végzett szolgálata elismeréseként vehette át.
Gratulálunk a kitüntetetteknek!
