Írta: Szabó Sándor | Forrás: KISZó | 2026. május 16.
Talán nincs is olyan lokálpatrióta, aki ne hallott volna az ungvári miniszobrokról. A bronzból készült miniatűrök hamar Kárpátalja megyeszékhelyének népszerű látványosságává váltak. Az első ilyen alkotás 2010-ben tűnt fel az Ung folyó partján. Az azóta eltelt 15 év alatt több mint 70 miniszobor készült és került ki a közterekre. Közülük néhányat azóta elloptak, pótolni kellett, de akadt olyan is, amit megrongáltak. Sorozatunkban a miniszobrokat és az alkotások történetét mutatjuk be.
A szobrok megjelenése az anyai ágon magyar nemzetiségű Kolodko Mihály ungvári szobrászművészhez köthető, akit ezen munkái tettek ismertté. Az elmúlt években pedig – miután az alkotó 2017-ben Magyarországra települt – sorra tűnnek fel a kisméretű gerillaszobrok Budapest közterein, melyek között néhány ungvári alkotás másolata is felfedezhető. Kolodko Mihálytól Roman Murnik vette át a stafétabotot, alkotásaiban tükröződik az elődjére jellemző találékonyság és ötletesség. Az aprócska alkotások az Ung-parti város sokszínű kulturális és történelmi hagyományaira reflektálnak. Néhány szobor kárpátaljai származású vagy helyi kötődésű hírességnek állít emléket. A magyar történelem jeles szereplői, valamint a magyar kultúra nagyjai és szellemi vívmányai jelennek meg alkotásaikban. Sorozatunk legújabb részében olyan alkotások kerülnek górcső alá, amelyek többes jelentést hordoznak.
Napóleon
(GPS: 48.595068, 22.314599)
Kolodko Mihály a szobor avatása során elmondta, hogy egy olyan történelmi személyiségnek szeretett volna emléket állítani, aki minden turista számára azonnal felismerhető, függetlenül attól, hogy Ukrajnából vagy külföldről érkezik. A szobor Ungváron, a Koritnyanszka utcában, egy pékség közelében kapott helyet.
A Bonaparte Napóleont ábrázoló miniszobor 2018-ban került felavatásra, és a város 34. ilyen alkotásaként vált az ungvári miniszobor-út részévé. Bár maga Napóleon soha nem járt Kárpátalján, a régió mégis kapcsolódik személyéhez: az 1960-as években Ungvár közelében forgatták a róla szóló Waterloo című filmet.
A szobor avatásakor a pékség tulajdonosai Napóleon-szelettel (vagy mille-feuille) kedveskedtek a résztvevőknek, ami egy új értelmezést adott az alkotásnak. Vannak olyan vélekedések is, miszerint a miniszobor valójában nem csupán a történelmi személynek, hanem a népszerű krémes süteménynek is emléket állít. A Napoleon-szelet eredete máig vita tárgya. Egyesek szerint az olasz Nápoly nevéből származik, míg a francia hagyomány Napóleonhoz köti. Az egyik verzió szerint III. Napóleon rendelte meg az édességet, amelyet nagybátyjáról neveztek el, míg egy romantikus történet alapján maga Napóleon készíttette el, hogy lenyűgözze Joséphine de Beauharnais-t. Egy helyi legenda szerint a sütemény megalkotásában egy Ungvárról származó nő is szerepet játszott: a francia cukrász felesége, aki szülővárosának emlékét és saját elegáns stílusát is beleálmodta a réteges édességbe.
A szabadság harangja
(GPS: 48.6250388, 22.2966081)
A miniszobrot 2017-ben avatták fel az egykori Vármegyeháza előtti Zsupanatszka téren, amelyben 1979 óta a Boksay József Kárpátaljai Megyei Szépművészeti Múzeum működik. Az alkotás központi figurája Georgij Zsatkovics, aki 1920–1921 között a Podkarpatszka Rusz első kormányzója volt Csehszlovákia idején. A bronzminiatúrán a politikus a híres amerikai Szabadság Harangján ül, amely az Egyesült Államok függetlenségi harcának egyik legismertebb jelképe. Kolodko Mihály az ikonikus harangon megőrizte annak jellegzetes repedését, és az alábbi Bibliából származó idézet is olvasható rajta: „Hirdessetek szabadságot az egész földön minden lakójának”. A miniszobor nemcsak történelmi emléket állít, hanem szimbolikusan összekapcsolja Kárpátalja múltját az amerikai szabadságeszmével.
Laudon István botanikus
(GPS: 48.6259744, 22.292749)
Ungvár egyik kevéssé ismert, ám egykor rendkívül jelentős parkja volt az úgynevezett Laudon-kert, amely Laudon István nevéhez fűződik. Bár a közhiedelemmel ellentétben az Ungvári Drugeth Gimnázium latin- és görögtanára nem volt hivatásos botanikus, szenvedélyesen gyűjtötte a különleges növényeket, amelyeket európai és egyiptomi utazásairól hozott magával. A város szívében, a mai Rákóczi utcában kialakított kert valóságos dendrológiai különlegességnek számított: magnóliák, egzotikus páfrányfenyők és japán dísznövények tették egyedülállóvá. Laudon nemcsak gyűjtötte, hanem oktatási céllal is bemutatta a növényeket diákjainak, rendszeres kirándulásokat szervezve a környező hegyekbe. Nevéhez fűződik az Ungvári Nemzeti Egyetem Botanikus Kertjének létrehozása is, valamint egy ritka növényfaj azonosítása. Élete végéig a természet és Ungvár elkötelezett híve maradt. Az utókor azonban hosszú időre megfeledkezett róla, kertjének jelentős része elpusztult a város terjeszkedése során. A kert bejáratánál a miniszobor fogadja a látogatókat: Kolodko Mihály bronzba álmodott Laudon-figurája, amely méltó emléket állít a város egykori „zöld építészének”.
Hasta la vista, Lenin!
(GPS: 48.6091196, 22.2986869)
Az ungvári miniszobrok egyik legkülönlegesebb és leginkább gondolatébresztő darabja a „Hasta la vista, Lenin!” című alkotás, amelyet 2017. november 11-én, szimbolikusan 11 óra 11 perckor avattak fel. A mű egy rozsdás, első világháborús stílusú tehervagon kicsinyített mása, amely a vasút- és autóbusz-állomás közelében kapott helyet. Az alkotást Kolodko Mihály tervezte, a kivitelezésben pedig Roman Murnik is közreműködött.
A szobor különlegessége, hogy Vlagyimir Iljics Lenin alakja nem látható közvetlenül: a „proletariátus vezérének” apró mellszobra a lezárt vagon belsejében rejtőzik, amelybe csak egy résen keresztül lehet bepillantani.
Az alkotás a híres lezárt vagon történetére utal, amikor Lenint 1917-ben Németországon keresztül, zárt vasúti kocsiban juttatták vissza Oroszországba. A miniszobor e történelmi epizódot ironikus formában idézi meg, egyben a bolsevik ideológiától való búcsú szimbólumaként is értelmezhető. A cím – „Hasta la vista, Lenin!” – egyértelmű utalás a popkultúrára, és magyarul annyit tesz: „Viszlát, Lenin!”. A szobor így egyszerre történelmi reflexió, politikai állásfoglalás és finom humorral átszőtt művészi gesztus.
A cikksorozat korábbi részei:
Az ungvári miniszobrok nyomában
Ikonikus mesefigurák miniszobrok formájában
Ikonikus mesefigurák miniszobrok formájában (2. rész)
Magyar zeneszerzők ungvári miniszobrai
Az ungvári miniszobrok nyomában
Az ungvári miniszobrok nyomában
Az ungvári miniszobrok nyomában
Az ungvári miniszobrok nyomában
Talán nincs is olyan lokálpatrióta, aki ne hallott volna az ungvári miniszobrokról. A bronzból készült miniatűrök hamar Kárpátalja megyeszékhelyének népszerű látványosságává váltak. Az első ilyen alkotás 2010-ben tűnt fel az Ung folyó partján. Az azóta eltelt 15 év alatt több mint 70 miniszobor kész...
Alkotó fiatalokkal és gyerekzsivajjal telt meg május 8-án a Na'Conxypan Galéria, ahol a Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társasága (RIT) szervezett műhelymunkát. Az alkalom a Tavaszi tárlat keretein belül valósult meg a Vári II. Rákóczi Ferenc Líceum növendékei számára.
Az utóbbi években úgy alakult, hogy a Beregszásztól alig kőhajtásnyira fekvő egykori mezőváros, Nagybereg ismét a térség szellemi-kulturális központjává vált. Köszönhető mindez a településen működő Nagyberegi Református Líceumnak és a Nagyberegi Tájháznak, amelyek programok sokaságával vonzzák a mag...
Boldog Romzsa Tódor történetét dolgozza fel a beregszászi társulat új előadása A budapesti Nemzeti Színházban mutatták be a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház legújabb előadását, a vértanúhalált halt, boldoggá avatott Romzsa Tódor püspök életét és a szovjet egyházüldözés éveit megidéző Bold...
