Az ungvári miniszobrok nyomában

Talán nincs is olyan lokálpatrióta, aki ne hallott volna az ungvári miniszobrokról. A bronzból készült miniatűrök hamar Kárpátalja megyeszékhelyének népszerű látványosságává váltak. Az első ilyen alkotás 2010-ben tűnt fel az Ung folyó partján. Az azóta eltelt 14 év alatt több mint 70 miniszobor készült és került ki a közterekre. Közülük néhányat azóta elloptak, pótolni kellett, de akadt olyan is, amit megrongáltak. Sorozatunkban a miniszobrokat és az alkotások történetét mutatjuk be.

A szobrok megjelenése az anyai ágon magyar nemzetiségű Kolodko Mihály ungvári szobrászművészhez köthető, akit ezek a munkái tettek ismertté. Az elmúlt években pedig – miután az alkotó 2017-ben Magyarországra települt – sorra tűnnek fel a kisméretű gerillaszobrok Budapest közterein, melyek között néhány ungvári alkotás másolata is felfedezhető. Kolodko Mihálytól Roman Murnik vette át a stafétabotot, alkotásaiban tükröződik az elődjére jellemző találékonyság és ötletesség. Az aprócska alkotások az Ung-parti város sokszínű kulturális és történelmi hagyományaira reflektálnak. Néhány szobor kárpátaljai származású vagy helyi kötődésű hírességnek állít emléket. A magyar történelem jeles szereplői, valamint a magyar kultúra nagyjai és szellemi vívmányai jelennek meg alkotásaikban. Sorozatunk legutóbbi részében a zenetörténet nagy magyar alakjait ábrázoló alkotásokat és történetüket mutattuk be.

Mostani válogatásunkban a vidékünk történetéhez szorosan kapcsolódó alakokról készült miniatűröket vesszük sorba.

(GPS: 48.620900, 22.298636)

Csáky Krisztina grófnő és harmadik férje, Bercsényi Miklós szobrát 2015-ben avatták. Bercsényi 1695-ben vette feleségül Csáky Krisztinát, s a házaspár az ungvári várban rendezte be családi fészkét, és a várost a régió kulturális és politikai központjává változtatták. A Rákóczi-szabadságharc leverése után Bercsényi és felesége száműzetésbe vonultak. Csáky Krisztina előbb Brezán várában élt, majd 1718-ban követte férjét a törökországi Rodostóba. Itt hunyt el 1723-ban, férje két évvel élte túl. A házaspár hamvait 1906-ban hozták haza Kassára, s a Szent Erzsébet-székesegyházban helyezték végső nyugalomra. A Bercsényi házaspár romantikus miniszobra Ungváron, a Pravoszláv part sétányán tekinthető meg.

(GPS: 48.621081, 22.305645)

Az Ungvárt alapító Laborc fejedelem szobrát 2016-ban állították. Kolodko Mihály szobrászművész egyik legegyedibb alkotása az ungvári várat övező árok kőfalán kapott helyett. A helyválasztás nem véletlen, hisz egyes források Laborcot, a fehérhorvátok fejedelmét tartják az ungvári vár alapítójának. Vannak történészek, akik cáfolják Laborc létezését. A művész a kőfalba állított kard markolatához bronz kötéllel rögzítette az ugyancsak bronzból készült figurát. A szimbolikus ábrázolás a fejedelem tragikus halálára utal: ellenségei megkötözték és a mai Szlovákia területén található Ondava (mai nevén Laborec) folyóba fojtották. A szobrot két alkalommal is ellopták, de mindkétszer újraalkották.

(GPS: 48.620629, 22.303882)

Mikola Suhaj, a Kárpátok utolsó betyárjának emlékére 2015-ben állítottak szobor az Olbracht utcában, a Váralja kávézó bejáratánál. Mint minden Kárpát-medencei népnek, a ruszinoknak is megvolt a maguk betyárja, akit a nép rajongva szeretett és csodált (a magyaroknál ugyanez Rózsa Sándor, a románoknál Pintye vitéz, a szlovákoknál Juraj Jánosik). A verhovinai ruszinság számára ilyen Mikola Suhaj, aki az Alsókalocsához tartozó Szuhar falurészben született. 1918-ban tért vissza a háborúból, először csak kisebb vétségeket követett el, de később megölt egy magyar és egy cseh zsandárt (csendőrt) is, amiért üldözni kezdték. Állítólag falubelijei ölték meg, sírja ma is látogatott hely a falu központjában. Suhaj alakját Ivan Olbracht cseh író „Mikola Suhaj, a betyár” című regénye tette halhatatlanná, később pedig Illés Béla is megörökítette a Kárpáti rapszódiában.

(GPS: 48.62495, 22.30247)

Közel négy évszázadon keresztül Ungvár, illetve a Magyar Királyság története számos szálon kötődött a gróf Homonnai Drugeth családhoz. Képviselőik a XIV. század elején érkeztek Magyarországra a Nápolyi királyságból az Anjou-házból származó trónkövetelő – Károly Róbert kísértetében. Első jelentős képviselőjük, Drugeth Fülöp kapta adománybirtokként Ung várát és annak környékét, 1322–1327 között pedig az ország nádoraként tevékenykedett. A Drugethek nevéhez fűződik az ungvári és a nevickei vár felépítése, illetve átépítése. Vélhetően ez ihlette meg Roman Murnik szobrászművészt, amikor elkészítette a Drugeth-családnak emléket állító miniszobrot. Az alkotást 2019-ben került felavatásra az Ungvári Nemzeti Egyetem Kémiai Karának épülete előtti parkban. A helyválasztás nem véletlen, hiszen egykoron itt működött a Drugeth Gimnázium. A lovagként ábrázolt figura egy pajzsot tart a kezében, amelyen hét seregély látható utalva ezzel a család címerére.