Talán nincs is olyan lokálpatrióta, aki ne hallott volna az ungvári miniszobrokról. A bronzból készült miniatűrök hamar Kárpátalja megyeszékhelyének népszerű látványosságává váltak. Az első ilyen alkotás 2010-ben tűnt fel az Ung folyó partján. Az azóta eltelt 14 év alatt több mint 60 miniszobor készült és került ki a közterekre. Közülük néhányat azóta elloptak, pótolni kellett, de akadt olyan is, amit megrongáltak. Sorozatunkban a miniszobrokat és az alkotások történetét mutatjuk be.
A szobrok megjelenése az anyai ágon magyar nemzetiségű Kolodko Mihály ungvári szobrászművészhez köthető, akit ezek a munkái tettek ismertté. Az elmúlt években pedig – miután az alkotó 2017-ben Magyarországra települt – sorra tűnnek fel a kisméretű gerillaszobrok Budapest közterein, melyek között néhány ungvári alkotás másolata is felfedezhető. Kolodko Mihálytól Roman Murnik vette át a stafétabotot, alkotásaiban tükröződik az elődjére jellemző találékonyság és ötletesség. Az aprócska alkotások az Ung-parti város sokszínű kulturális és történelmi hagyományaira reflektálnak. Néhány szobor kárpátaljai származású vagy helyi kötődésű hírességnek állít emléket. A magyar történelem jeles szereplői, valamint a magyar kultúra nagyjai és szellemi vívmányai jelennek meg alkotásaikban. Sorozatunk legutóbbi részében a zenetörténet nagy magyar alakjait ábrázoló alkotásokat és történetüket mutattuk be.
Mostani válogatásunkban részben maradunk a zene világánál, a könnyűzenei műfajok szereplőiről készült szobrok mellett, egy legendás szabadulóművészt ábrázoló, valamint a golyóstoll feltalálásának emléket állító miniatűrre fókuszálunk.
Bódi László „Cipő”
A Republic együttes egykori frontemberének emlékére 2021-ben állítottak miniszobrot. A 2013-ban, 47 éves korában tragikus hirtelenséggel elhunyt rockénekes-dalszerző 1965-ben Ungváron született. A zenész egyéves koráig élt a megyeszékhely közelében fekvő Kisgejőc községben, onnan költözött át a család Kisvárdára. Cipő mindig szeretettel gondolt a szülőföldjére, ahol gyermekkorában gyakran vendégeskedett a rokonainál – mondta el az avatóünnepségen Bódi Marica, az énekes húga, akit telefonon kapcsoltak a szervezők. A Függetlenség parton felállított bronzszobor Roman Murnik alkotása. A szobrász a sajátos svájci sapkájában, napszemüveggel, hátán egy gitárral, meztelen lábakkal egy cipőn ücsörögve mintázta meg Bódi Lászlót.
Jon Lord
Néhány száz méterre Cipő szobrától az Ung-parti sétány korlátján ücsörög Jon Lord, a legendás brit hard rock együttes, a Deep Purple alapító tagjának, billentyűsének a szobra. A zenész 2011-ben távozott az égi koncertterembe, az alkotást 2014 végén avatták fel, az ungvári rajongók kezdeményezésére. Érdekesség, hogy az avatóünnepség idején sűrű köd ereszkedett a folyópartra, megidézve ezzel a zenekar leghíresebb dalát, a Smoke on the Water-t (magyarra fordítva: Füst a víz felett). Kolodko Mihály szobrászművész a fiatalkori John Lordot a kor klasszikus rockerének képében ábrázolta: napszemüvegben, mellénnyel, bakanccsal, izzó cigarettával a kézben. Városi legenda, hogy a Deep Purple zenéje Ungvárról kezdett el terjedni a Szovjetunióban, ugyanis a magyar rádió által játszott zeneszámokat kazettára vették, és így a szélesebb közönséghez is eljutott ez a szovjetek által betiltott zenei műfaj.
Harry Houdini
Az Ungvár szálloda előtt található Kolodko Mihály Harry Houdinit, a világhírű szabadulóművészt ábrázoló miniszobra. A 2015 óta itt álló szuggesztív szobrocska Houdinit az egyik mutatványa közben ábrázolja, a keze és a lába összelakatolva, megbilincselve, láncokkal összekötve, szemmel láthatóan egy újabb hihetetlen szabadulásra készülve. Talán nem túlzás azt kijelenteni, hogy világviszonylatban ő a mai napig minden idők legnagyobb szabadulóművésze. Nem igazán ismert, hogy a szabadulóművész Weisz Erik néven Budapesten, az erzsébetvárosi Csengery utcában született, ahonnan családja, melynek gyökerei Kárpátaljára – nagymamája az Ungvárhoz közeli Őrdarmán élt – vezetnek vissza, kivándorolt Amerikába még akkor, amikor ő négyéves volt. Érdekesség, hogy a Harry Houdini miniszobra Budapesten is megtalálható, igaz nem köztéren. A Király utcában a K11 Művészeti és Kulturális Központban, a bejáratnál varázsolja el a látogatókat világhírű illuzionista.
Golyóstoll
Magyarország Főkonzulátusának támogatásával a golyóstoll feltalálásának 80. évfordulója alkalmából, tavaly decemberben állítottak miniszobrot a megyeszékhelyen. Roman Murnik nem gondolta túl az alkotást: egy golyóstollat tartó kéz „nyúl ki” a kőfalból. Nyolcvan éve, 1943. június 10-én szabadalmaztatták Argentínában Bíró László József golyóstollát, amelyet a köznyelv az angol nyelvterületen ma is biro pen, avagy röviden biro néven emleget. Az ötletet számtalan legenda övezi, ezeket maga a feltaláló oszlatta el önéletrajzi könyvében. A valóság prózai: újságíróként gyakran látogatta a nyomdákat, s a nyomdagépek rotációs hengereit látva jutott eszébe, hogy ezt kicsiben, egy írószerszámban is meg lehetne valósítani. A licencet 1945-ben az amerikai Eversharp és Eberhard-Faber cégek vették meg.