Írta: Szabó Sándor | Forrás: KISZó | 2025. március 31.
Talán nincs is olyan lokálpatrióta, aki ne hallott volna az ungvári miniszobrokról. A bronzból készült miniatűrök hamar Kárpátalja megyeszékhelyének népszerű látványosságává váltak. Az első ilyen alkotás 2010-ben tűnt fel az Ung folyó partján. Az azóta eltelt 15 év alatt több mint 70 miniszobor készült és került ki a közterekre. Közülük néhányat azóta elloptak, pótolni kellett, de akadt olyan is, amit megrongáltak. Sorozatunkban a miniszobrokat és az alkotások történetét mutatjuk be.
A szobrok megjelenése az anyai ágon magyar nemzetiségű Kolodko Mihály ungvári szobrászművészhez köthető, akit ezek a munkái tettek ismertté. Az elmúlt években pedig – miután az alkotó 2017-ben Magyarországra települt – sorra tűnnek fel a kisméretű gerillaszobrok Budapest közterein, melyek között néhány ungvári alkotás másolata is felfedezhető. Kolodko Mihálytól Roman Murnik vette át a stafétabotot, alkotásaiban tükröződik az elődjére jellemző találékonyság és ötletesség. Az aprócska alkotások az Ung-parti város sokszínű kulturális és történelmi hagyományaira reflektálnak. Néhány szobor kárpátaljai származású vagy helyi kötődésű hírességnek állít emléket. A magyar történelem jeles szereplői, valamint a magyar kultúra nagyjai és szellemi vívmányai jelennek meg alkotásaikban. Sorozatunk legutóbbi részében a kárpátaljai, vagy épp a vidékhez köthető képzőművészeket ábrázoló alkotásokat és történetüket mutattuk be.
Mostani válogatásunkban két nemzeti szimbólumról, egy-egy vallási hagyományról és magyar találmányról készült miniatűrt veszünk górcső alá.
(GPS: 48.62015, 22.29938)
A miniszobrok által ihletett korábbi összeállításainkból már egyértelművé vált, hogy több magyar vonatkozású alkotás is megtalálható Ungváron. A magyar Szent Korona kicsinyített, bronzba öntött mása 2019 márciusában „tért vissza” a megyeszékhelyre. A Kolodko Mihály kárpátaljai szobrászművész által készített alkotást Buhajla József főkonzul és Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI) elnöke leplezte le 2019-ben Magyarország Ungvári Főkonzulátusa előtt. A szobor fekete márványtalapzaton kapott helyet. A talapzatra magyar, illetve ukrán nyelven felvésték a korona történetének meghatározó évszámait és helyszíneit, többek között azt, amikor 1805 decemberében Ungváron és Szerednyén éjszakázott az ereklye. Munkácsra menekítették. A korona 88 napon keresztül volt Munkács várában elrejtve Napóleon elől. A szobor felállításának apropóját az adta, hogy Magyarország 2018-ban ünnepelte a Szent Korona hazahozatalának 40. évfordulóját.
(GPS: 48.623638, 22.295270)
A Hallom nevű miniszoborral Puskás Tivadar, magyar mérnöknek, a telefonhírmondó – a rádió elődje – feltalálójának állítanak emléket. A telefonkészüléket ábrázoló alkotást 2017. szeptember 17-én avatták fel, ugyanis ezen a napon született Puskás Tivadar, valamint a telefonhírmondó révén abban a évben volt 120 éve, hogy létrejött a Ungvár és Budapest közötti telefonos összeköttetés. A szobrot Kolodko tervei alapján Sztepan Rusznak és Roman Murnik készítette és az egykori Magyar királyi postahivatal bejáratánál került elhelyezésre, amely jelenleg is főpostaként funkcionál. Érdekesség, hogy az ungvári miniszobrok között méretét tekintve ez a legkisebb. A Hallom elnevezés onnan ered, hogy Thomas Alva Edison, minden idők egyik legnagyobb, legtermékenyebb és legismertebb feltalálója megerősítette, hogy a telefon tesztelésénél Puskás Tivadar használta elsőként a („hallom” szóból származó) halló szót, amely a telefonálásnál azóta az egész világon elterjedt. Egy másik kötődés, hogy Puskás Tivadar felesége, Sophie Vetter von der Lilie grófnő néhány évig Ungváron élt, ugyanis első férje, Török József gróf Ung vármegye főispánja volt.
(GPS: 48.622905, 22.301648)
Gustave Eiffel eredetileg Barcelonában akarta felépíteni a róla elnevezett tornyot az 1888-as világkiállításra, de a spanyolok túlságosan költségesnek találták a terveket. Párizsnak azonban megtetszett az ötlet, az Eiffel-torony az 1889. évi párizsi világkiállításra készült el. A 324 méter magas tornyot az eredeti tervek szerint a kiállítás után lebontották volna, ám végül meghagyták, és a francia főváros egyik jelképévé vált. Az acélszerkezet azóta olyan népszerűvé vált, hogy hasonmását a világ több országában is megtaláljuk az Egyesült Államoktól Románián át Japánig, de a legkisebb másolata Ungváron látható. 2015-ben a megyeszékhely csatlakozott a francia kulturális napok elnevezésű ukrajnai programsorozathoz, melynek keretében Kolodko Mihály megalkotta és magas rangú francia diplomaták jelenlétében 2015 júniusában avatták fel a mini Eiffel-tornyot. A mindössze 16 centiméter magas és egy kilogramm súlyú torony alighanem a világ legkisebb másolata. Az alkotás a görögkatolikus székesegyház közelében kapott helyet, nagyon szemfülesnek kell lennie annak, aki meg szeretné találni az ungvári Eiffel-tornyot. A szobrot a megyeszékhely egyik legrégebbi villanyoszlopának beton talapzatán helyezték el, mivel szerkezete hasonlít az eredeti torony szerkezetére.
(GPS: 48.62169, 22.29947)
A Kárpátaljai Megyei Filharmónia, az egykori ortodox zsinagóga épülete mellett, az Ung-parti sétány korlátján található a hanukai olajmécseseket ábrázoló miniszobor. Kolodko Mihály alkotása 2016. december 27-én került felavatásra, abban az évben akkor kezdődött a hanuka. A nyolcnapos hanuka az egyik legnagyobb zsidó ünnep, amelyen a makkabeusoknak a szíriai görögök feletti győzelmére (i. e. 165.), a jeruzsálemi szentély megtisztítására és újraavatására, valamint a nyolc napon át égő mécses csodájára emlékezik. Történt ugyanis, hogy a makkabeus sereg harcosai, miután visszafoglalták a jeruzsálemi szentélyt és meg akarták gyújtani a menóra lángjait, csak egy napra való tiszta olívaolajat tartalmazó korsót találtak. Az új olaj elkészítése nyolc napot vett igénybe, azonban isteni csoda folytán az egy napra elegendő olaj nyolc napon át égett. Ennek emlékezetéül gyújtanak a zsidók otthonainkban és a zsinagógákban a hanuka nyolc estéjén olajmécseseket illetve gyertyákat. A hanuka tiszteletére ugyanitt minden évben felállítanak egy több méter magasa kilencágú menórát.
A cikksorozat korábbi részei:
Az ungvári miniszobrok nyomában
Ikonikus mesefigurák miniszobrok formájában
Ikonikus mesefigurák miniszobrok formájában (2. rész)
Magyar zeneszerzők ungvári miniszobrai
Az ungvári miniszobrok nyomában
A Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület számára kiemelten fontos, hogy a fiatal generációk megismerjék és továbbvigyék szűkebb pátriánk kulturális örökségét. Ennek jegyében jelent meg idén legújabb kiadványunk, Tóthné Espán Margaréta Asztélyból perecet, Beregről szőttest, Csongorról seprűt – ...
Tóth Péter Lóránt kunszentmiklósi versvándor-tanár több mint egy évtized alatt huszonhárom országba, közel nyolcszáz településre jutott el, hogy sok százezer diáknak és felnőttnek közvetítse a magyar irodalmat. Kárpátaljára már tizenhárom éve rendszeresen ellátogat, megyénkben közel nyolcvan települ...
Pontosan nyolcvanegy éve, 1945. augusztus 6-án, reggel 08:15-kor felrobbant egy több százezres japán nagyváros, Hirosima felett az Enola Gay nevű B-29-es bombázóból kioldott, Little Boy nevű, nukleáris töltetű bomba. Mintegy 70–80 ezren azonnal meghaltak, majd újabb 70 ezer ember vesztette életét rö...
A globalizálódó világban, amikor egyre több hagyomány merül feledésbe, különösen nagy jelentősége van azoknak a közösségeknek és intézményeknek, amelyek tudatosan vállalják kulturális örökségünk megőrzését és továbbadását. Kárpátalján ezt a küldetést évek óta elkötelezetten végzi a II. Rákóczi Feren...
