Az ungvári miniszobrok nyomában

Írta: Szabó Sándor | Forrás: KISZó | 2025. február 09.

Talán nincs is olyan lokálpatrióta, aki ne hallott volna az ungvári miniszobrokról. A bronzból készült miniatűrök hamar Kárpátalja megyeszékhelyének népszerű látványosságává váltak. Az első ilyen alkotás 2010-ben tűnt fel az Ung folyó partján. Az azóta eltelt 15 év alatt több mint 70 miniszobor készült és került ki a közterekre. Közülük néhányat azóta elloptak, pótolni kellett, de akadt olyan is, amit megrongáltak. Sorozatunkban a miniszobrokat és az alkotások történetét mutatjuk be.

Az ungvári miniszobrok nyomában

A szobrok megjelenése az anyai ágon magyar nemzetiségű Kolodko Mihály ungvári szobrászművészhez köthető, akit ezek a munkái tettek ismertté. Az elmúlt években pedig – miután az alkotó 2017-ben Magyarországra települt – sorra tűnnek fel a kisméretű gerillaszobrok Budapest közterein, melyek között néhány ungvári alkotás másolata is felfedezhető. Kolodko Mihálytól Roman Murnik vette át a stafétabotot, alkotásaiban tükröződik az elődjére jellemző találékonyság és ötletesség. Az aprócska alkotások az Ung-parti város sokszínű kulturális és történelmi hagyományaira reflektálnak. Néhány szobor kárpátaljai származású vagy helyi kötődésű hírességnek állít emléket. A magyar történelem jeles szereplői, valamint a magyar kultúra nagyjai és szellemi vívmányai jelennek meg alkotásaikban. Sorozatunk legutóbbi részében vidékünk történetéhez szorosan kapcsolódó alakjait ábrázoló alkotásokat és történetüket mutattuk be.

Mostani válogatásunkban a kárpátaljai, vagy épp a vidékhez köthető képzőművészekről készült miniatűröket vesszük sorba.

(GPS: 48.621336, 22.297723)

Csontváry Kosztka Tivadar, a modern magyar festészet egyik legeredetibb alakjának szobrát 2016-ban avatták fel az Ung folyó bal partjának korlátján, a gyalogos híd mellett. Kosztka Mihály Tivadar néven 1853. július 5-én a felvidéki Kisszebenben látta meg a napvilágot. Édesapja az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején Kossuthtal szemben a császári oldalra állt. Emiatt 1865-ben a család a feleség rokonaihoz, Szerednyére költözött. Csontváry az ungvári királyi főgimnáziumba járt. Később Budapesten végezte egyetemi tanulmányait, ahol a gyógyszerészet, kémia, ásványtan, földtan, kristálytan voltak választott témái. 1875-ben kapta meg gyógyszerész-oklevelét. Ettől kezdve patikusként dolgozott Léván, Iglón és Eszéken. Csak 42 éves korától tanult rendszeresen festeni. 1894-ben kezdte el művészeti tanulmányait Hollósy Simon festőiskolájában, majd 1895-ben beiratkozott a párizsi Julian Akadémiára. Mivel csalódott az ottani rajztanítási módszerekben, befejezettnek tekintette művészeti tanulmányait. Kiemelten foglalkoztatta a különböző napszakok ábrázolása: A napfestés vagy napút festés egy saját maga által megalkotott kifejezés, amely arra utal, hogy képein nagy hangsúlyt fektet a napszakok színvilágának bemutatására. A miniszobor érdekessége, hogy korcsolyázás közben ábrázolja a festőt. Ennek oka, hogy telente a folyó vize befagyott és itt korcsolyázott Csontváry. Erről a momentumról az emlékirataiban így írt: „Nem tanultam valami jól, de Ungváron én voltam a legjobb korcsolyázó”. Nem ez az egyetlen Kolodko-miniatűr, amely Csontváry Kosztka Tivadart ábrázolja. 2023-ban, születésének 170. évfordulója alkalmából a Hortobágyon, a Kilenclyukú hídnál állított alkotáson a festőművész alakja szokatlan módon egy graffitiművészt idéz.

(GPS 48.62579727 22.30283165)

Glück Gábor kárpátaljai festő, grafikus szobra az Ungvári Nemzeti Egyetem rektori hivatalának szomszédságában egy „Willys” (ГАЗ-67) típusú terepjáró volánja mögött látható. A képzőművész kedvenc autójával járta a Kárpátokat újabb és újabb témák után kutatva. Glück Budapesten műbútorasztalosságot tanult, közben autodidaktaként rajzolt, festett. Esti rajztanfolyamokon Magyar-Mannheimer Gusztáv és Vesztróczy Manó volt a mestere. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán Réti István és Pécsi-Pilch Dezső irányítása mellett tanult. 1933-ban román katonai behívója miatt megszakította tanulmányait. Leszerelése után, 1944-ben nem engedélyezték, hogy Csehszlovákiába költözzön, áttelepedett szüleihez Ungvárra. A Molotov–Ribbentrop-paktum Kisinyovban érte. Besorozták a szovjet hadseregbe, munkászászlóaljban építkezéseken dolgozott, később dekorációs feladatokat kapott. 1945-ben, leszerelése után előbb Kisinyovban élt, majd 1947-ben Ungváron telepedett le. A Favágók című festményével ezüstérmet nyert a brüsszeli világkiállításon. 1963-ban Érdemes Művész címmel jutalmazták. A miniszobor Mihajlo Kolodko alkotása. Műveire nagyfokú formatisztelet, kiváló szerkesztőkészség és már-már szolgai realizmus jellemző. Színvilága kevésbé harsány, mint általában a kárpátaljai művészeké. A tájat mintha állandóan őszi, vörösesbarna tónusában elevenítené meg.

(GPS: 48.625372, 22.296508)

Tizedik szoborként 2014 decemberében került felavatásra Andy Warhol amerikai képzőművész, a pop-art irányzat megteremtőjének miniszobra a Zsupan téren, a Boksay József Kárpátaljai Megyei Szépművészeti Múzeum előtti korláton. Kolodko az amerikai művész ismert fotója alapján alkotta meg a szobrot. Andrij Varhola kárpátaljai származású ruszin bevándorlók gyermekeként született Pittsburghben 1928. augusztus 6-án. Egyike volt azon amerikai képzőművészeknek, akik központi figurájává váltak a pop-art irányzatnak. Sikeres reklámrajzoló karrierje után Warhol világhírnévre tett szert mint festő és avantgárd filmkészítő.

(GPS: 48.62021, 22.30008)

Hollósy Simon festőművésznek, a kárpátaljai és a magyar tájfestészet meghatározó alakjának állítottak emléket tavaly a Pravoszláv parton. Ez már a 70. miniszobor Ungváron. Roman Murnik szobrász alkotása egy képkeret mellett állva ábrázolja Hollósyt, így a szobor előtt állva, különböző szögekből a háttérben álló jellegzetes ungvári épületek kerülnek a képre. A szobor megalkotását a helyi örmény közösség kezdeményezte. Hollósy Simon magyar-örmény családban született Máramarosszigeten 1857-ben. Édesapja a forradalmi események hatására változtatta Korbulyról Hollósyra nevét. A fiatal Hollósy Simon először Budapesten tanult, majd Münchenbe került, ahol Gabl Alajos és Otto Seitz festőművészek tanítványa lett. 1885-ben mutatta be Hollósy a Tengerihántás című festményét. Egy év múlva már saját festőiskolát működtetett Münchenben, amelyben a müncheni hagyományoktól eltérő stílusban tanította növendékeit. A naturalizmus és a realizmus képviselője volt. Tanítványai közt tudhatta Csontváry Kosztka Tivadart és Rudnay Gyulát. 1896-ban átköltözött Nagybányára, ahol művésztelepet hozott létre Réti Istvánnal, Thorma Jánossal és Iványi-Grünwald Bélával. Egészen 1902-ig dolgozott itt a festő, s ettől kezdve Münchenben, Fonyódon, Vajdahunyadon és Técsőn tanított. Técsőn festette meg a Técsői tájkép, Boglyás táj, Alkonyat boglyákkal című alkotásait.

A cikksorozat korábbi részei:

Az ungvári miniszobrok nyomában

Ikonikus mesefigurák miniszobrok formájában

Ikonikus mesefigurák miniszobrok formájában (2. rész)

Magyar zeneszerzők ungvári miniszobrai

Az ungvári miniszobrok nyomában

Az ungvári miniszobrok nyomában

Hírek

  • Felhangolva: Búzavirág együttes

    Egy csokor friss virág, egy új reményt adó hajtás, egy csepp forrásvíz. Ilyen hatással van a közönségre és a kárpátaljai magyar közösségre a fél éve alakult Búzavirág citeraegyüttes. Markó Veronika citeratanár nagy lelkesedéssel és türelemmel gondozza a kis „palántákat”: Orosz Tamást, Pércsi Annát, ...

  • A versvándor ismét Beregszászon: Petőfi és Arany barátsága - Tóth Péter Lóránt előadóestje az Ortutay Görögkatolikus Központban

    Együtt a tűz és a víz. A XIX. század legnagyobb önbizalmával bíró férfiújának találkozása egy önbizalomhiánnyal küszködő szerény emberrel. Hogyan lesz ebből szép, igaz és mély barátság? Hogy párosul mindez feltétlen hittel és bizalommal? És vajon ki hozta össze a két költőt? Ezekre a kérdésekre kere...

  • Kárpátalja anno: a nagybaktai kastély

    „A muzsalyi határban gyönyörű ligetszerű tölgyerdők közt fekszik az Erdő-baktának is nevezett puszta, csinos kastélylyal és jól berendezett gazdasággal. Határában néhány év előtt árokásás alkalmával igen régi vaskardokat, sarkantyúkat s egyéb lovas szerelvényt találtak. Hajdan falu volt, mely a XIV....

  • Gabóda Éva: „… a legszebb szín a világon az, amelyik jól mutat a viselőjén”

    Gabóda Éva, a Rákóczi-főiskola Pedagógia Pszichológia Tanító Óvodapedagógia Oktatási Intézményvezetés Tanszékének adjunktusa, oktatója évtizedek óta foglalkozik kézműveskedéssel, mint mondta, ez a színes és igazán kellemes tevékenység az élete része.

Események

Copyright © 2025 KMMI