-
Makkosjánosi (Jánosi) (Beregszászi járás)
Az Ungvár - Munkács - Rahó főútvonal mentén, Beregszásztól nyugati irányba, a várostól hat kilométerre terül el Makkosjánosi (or.: Яноши). Makkosjánosi Árpád-kori település. A XIV. század elején a településnek már saját parochussal bírt, 1364-ben pedig a falu birtokosa Erzsébet királyné idejében a települést Ivanósinak mondták.
-
Munkács (Munkácsi járás)
Munkács (ukránul Мукачеве vagy Мукачів, ruszinul Мукачово [Mukacsovo / Mukachovo], oroszul: Мукачево, szlovákul Mukačevo, németül Munkatsch vagy Munkatz, lengyelül Mukaczewo, románul Munceag vagy Muncaci) járási jogú város Ukrajnában, Kárpátalján. Munkács Kárpátalja központi részén terül el az Északkeleti-Kárpátok aljában, az Alföld és a hegyvidék találkozásánál.
-
Nagybégány (Beregszászi járás)
Nagybégány (ukránul Велика Бийгань (Velika Bijhany / Velyka Bijgan'), oroszul Великая Быйгань (Velikaja Bijgany / Velikaja Bijgan')): falu Ukrajnában Kárpátalján a Beregszászi járásban.
A Beregszász irányából Nagydobrony - Csap - Ungvár felé vezető országút mentén terül el Nagybégány. A Vérke bal partján fekvő településnek, mely tíz kilométerre található a járási székhelytől, vasútállomása van a Csap - Bátyú - Beregszász - Nagyszőlős - Huszt - Técső - Aknaszlatina vasútvonalon.
1332-ben Bygan néven említik először.
-
Nagybereg (Beregszászi járás)
-
Nagyszőlős (Kárpátalja)
-
Palágykomoróc (Ungvári járás)
Palágykomoróc (ukránul Паладь Комарівці (Palagy Komarivci / Palad' Komarivtsi), 1995-ig Комарівці (Komarivci / Komarivtsi), oroszul Комаровци (Komarovci)): falu Ukrajnában Kárpátalján Ungvári járásban. Ungvártól 16 km-re délnyugatra fekszik. Közös falusi tanácsa van Kisszelmenccel.
Nevének első része személynévi erededű, ez a Pál személynév – d helynévképzős változatából származik. Második része a szláv komár (= szúnyog) főnévből való.
-
Pélmonostor (Eszék-Baranya)
Pélmonostor a baranyai háromszög központja és legnagyobb települése, Eszéktől 32 km-re északra fekszik a Báni hegy dél-nyugati oldalán A település területe 55 km2, tengerszint feletti magassága 101 méter. A gazdaság tevékenység jelentős része a mezőgazdaságra támaszkodik és a vele kapcsolódó ipari ágakra, mint tej és tej termékek termelése, bor termelés, hús és hústermékek gyártása.
-
Radvánc (Ungvári járás)
Radvánc (ukránul Pадвaнка (Radvanka), szlovákul Radvánka): Ungvár városrésze Ukrajnában Kárpátalján az Ungvári járásban. Ungvár központjától 2 km-re délkeletre fekszik, 1940-óta a város része. 1910-ben 1360, többségben magyar lakosa volt, jelentős német kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Ung vármegye Ungvári járásához tartozott. A faluban 16 – 17. századi kisméretű kastély áll.
-
Sárosoroszi (Beregszászi járás)
Sárosoroszi 16 km-re keleti irányban fekszik Beregszásztól, a Borzsa bal parti részén, a folyótól 800 méterre. Másfél kilométerre bekötőútja beletorkoll az Ungvár - Munkács - Beregszász - Rahó főútvonalba. Sárosoroszi szomszédai: északkeleti irányba található Puskinó (2 km) ukrán település, keletre Keresztúr (3 km), délre Csetfalva (2 km), nyugatra Bene (3 km). A Tisza 7 km-re folyik a községtől. A Tiszaújlak - Tiszabecs nemzetközi határátkelő 10 km távolságra van innét.
Sárosoroszi Árpád-kori település. Nevét 1260-ban Vruzy néven említik először. Mint neve is mutatja, ekkor betelepült orosz jobbágyok lakták.
1319-ben Oroszi Dezső volt a település birtokosa, aki a fennmaradt oklevelek szerint ez évben tiltakozott az ellen, hogy a Tisza-Borsovaközt egyházi közigazgatás szempontjából az ugocsai esperességhez csatolják.
1323-ban Oroszi Dezsőt és testvérét a beregi ispán serviensének írták.
1910-ben 751, túlnyomórészt magyar lakosa volt, ma 1002 lakosából 988 (95%) a magyar.A trianoni békeszerződésig Bereg vármegye Tiszaháti járásához tartozott.
-
Szolyva (Szolyva)
Szolyva (ukránul Свалява / Szvaljava, szlovákul Svalová, románul Svalova) város a Ukrajna Kárpátaljai területén, a Szolyvai járás székhelye. A város Munkácstól 30 km-re északkeletre a Latorca bal partján a Sztrij-hegy lábánál fekszik, ott ahol a Szolyva-patak a Latorcába ömlik. Nagybisztra és Újtövisfalva tartozik hozzá.
1263-ban Zoloa néven említik először. Már az őskorban lakott hely, ahol bronzkori leleteket találtak, Tövisfalva felé pedig honfoglalás kori sírt tártak fel. Rákóczi Lengyelországból jövet itt találkozott a népfelkelők küldötteivel. 1728-ban lett a Schönborn család birtoka, ettől kezdve indult fejlődésnek. 1798-ban kapott vásártartási jogot. 1888-ban egyesítették Nagybisztrával. -
Tiszapéterfalva (Nagyszőlősi járás)
Péterfalva a Nagyszőlősi járás nem éppen kicsi települése. Több irányból megközelíthető. A környező falvakban a magas lélekszám a mérvadó, ezért nincs mit csodálkozni azon, hogy Péterfalva 2500 lakossal büszkélkedhet. Népszaporulat terén Kárpátalja élenjárója. Az ukrán állam bőven segélyezi a nagycsaládosokat, s ez kiváló katalizátornak bizonyult. Az óvoda ugyan jelenleg még felújításra vár, iskola azonban van: kettő is.
-
Ungvár (Ungvári járás)
Kárpátalja legnagyobb városa, közigazgatási központja, ennek ellenére egy vidéki kisváros 116.000 lakossal, melyből csak 8.000 a magyar, 90.000 ukrán-ruszin, 16.000 orosz, 2.500 szlovák. / 2001-es népszámlálás./ Mégis úgy éreztük, hogy sokkal több a magyar, a ruszinok közül is sokan beszélnek magyarul, néha alig vettük észre, hogy nem magyar akivel beszélgetünk.
-
Zágráb (Zágráb (önálló közigazgatási egység))
Zágráb (horvátul Zagreb, németül Agram, latinul Zagrabia, olaszul Zagabria) Horvátország fővárosa az ország északnyugati részén, a Száva partján. A város a Medvednica-hegység déli lábánál a Száva bal partján, fontos közlekedési útvonalak mentén, a Pannon-síkság délnyugati részén a Dinári-hegység és az Alpok között fekszik. Samobor, Velika Gorica és Zaprešić települések tartoznak hozzá.
