Pélmonostor - Eszék-Baranya

Pélmonostor a baranyai háromszög központja és legnagyobb települése, Eszéktől 32 km-re északra fekszik a Báni hegy dél-nyugati oldalán A település területe 55 km2, tengerszint feletti magassága 101 méter. A gazdaság tevékenység jelentős része a mezőgazdaságra támaszkodik és a vele kapcsolódó ipari ágakra, mint tej és tej termékek termelése, bor termelés, hús és hústermékek gyártása.

Pélmonostor

Ezek mellett fejlett a kereskedelem, építészet és gépészeti iparág. A város rendelkezésére két általános iskola áll és három középiskola, melyek közt gimnázium és szakképzési irányok is találhatók. Pélmonostoron két rádióadó és újságkiadó is működik.

Pélmonostornak fontos központi szerepe van Baranyában a közigazgatási ügyek miatt is, rendőrséggel, bírósággal és egyéb állami irodákkal rendelkezik. A városban továbbá működik nagy városi könyvtár, színház és mozi is. Jelenleg a városnak 11000 lakosa van, amelynek 10% vallja magát magyarnak.

A Monostor név, a valamikori Sz. Mihály monostorárra vonatkozott, Baranya Vár közelében. Később ezt a nevet használták az egész településre A Pél- előtag 1899.-ben lett hozzáadva, mert az volt a régi neve az ásatások helyének, amelyen a város fekszik. Maga a Pél előtag, nincs teljesen tisztázva, egyik monda szerint a helyi arisztokrata család vezetékneve, a másik szerint meg török szó pel/bel amely azt jelenti hogy hegy/domb.

A múltban Baranyamonostor és Majsmonostornak is volt nevezve. A horvát neve közösségi őstörténet alapján lett Beli Manastir, ahol nem teljesen tisztázót Pél előtagot bel melléknévvel cserélték meg.

Hírek

  • Kárpátalja anno: tavasz és húsvét a hegyvidéken

    Krúdy Gyula 1918-ban kezdett hozzá a Havasi kürt, Ruszin-Krajna kistükre című munkájának megírásához, melyben a ruszin népet akarta megismertetni a magyar olvasókkal. Az írás hátterében az állt, hogy Magyarországon az 1918. évi X. néptörvény autonómiát ígért az északkeleti Felvidéken élő r...

  • Magyar szakosok húsvétváró szaknapja a Rákóczi-főiskolán

    Kárpátalján a húsvét nem csupán vallási ünnep, hanem a hagyományápolás kiemelkedő alkalma is. Térségünk lakosai évről évre megőrzik és újraélik a húsvéthoz kapcsolódó népszokásokat: a locsolkodást, a hímestojás-készítést vagy épp a pászkaszentelést. Ezt az örökséget ápolva rendezte meg április 17-én...

  • A hagyomány tovább él – Megelevenedtek a húsvéti szokások a Nagyberegi Tájházban

    A néprajzkutatók egybehangzó állítása szerint az, hogy vidékünkön mind a mai napig jó néhány népszokás fennmaradt, periférialétünkkel, viszonylagos elzártságunkkal magyarázható. Akárhogy is történt, a húsvéthoz köthető hagyományok közöségeinkben tovább élnek, azok szorosan kapcsolódnak a kereszténys...

  • Nagypéntek: az év legcsöndesebb napja

    Nagypéntek Jézus kínszenvedését, kereszthalálát és eltemetését tárja elénk, a keresztény liturgiában a húsvéti szent háromnap közepe, egyúttal pedig az egyházi liturgikus évkör legcsendesebb időszaka. Ilyenkor néma minden ajak. Még a harangok is elnémultak, közkeletű elnevezéssel Rómába szálltak....

Copyright © 2025 KMMI