Bégány - Árpád-kori település. Hajdan Ó-Bégánynak is hívták. A XI. században a Bégányi család birtokolta. A család tagjai hol örökségbe, hol ajándékba vagy éppen zálogba adták birtokaikat, míg a XIX. század elejére a Bégányi család kihalt.
A református templom gótikus stílusban épült katolikus templom volt egykor.
A történelem vihara nem kerülte el ezt a települést sem. 1646-ban a krónika szerint Rákóczi György 4 jobbágyi és 2 pusztatelekből álló birtokot foglalt le Bégányi Tamástól. Nemsokára - a család hanyagsága miatt - a Bégányiak birtokának egy része a munkácsi várhoz csatoltatott, amelyet csak 1650-ben kapott vissza Lorántffy Zsuzsannától. Családi viszályok, királyi adományozások folytán a Bégányi birtok hol egyik, hol másik családok birtokolták. Így 1794-ben részbirtokba, királyi adomány folytán Dercsényi Veisz Jánosé lett. A XIX. században Nemes József családját említik a krónikák a birtokosok sorában, de birtokosok voltak itt abban az időben özv. Dercsényi Istvánné, Gajdos János, Rácz István, Sütő József, Siró József, Tompa József, Domokos József, Jászter Kálmán, Komári Imre és mások. A XIX. század elején Nagy- és Kisbégány a Kaszonyi járáshoz tartozott.
1910-ben 1136, túlnyomórészt magyar lakosa volt, ma 2000 lakosából 1800 (90%) a magyar.
A trianoni békeszerződésig Bereg vármegye Beregszászi járásához tartozott.
Nagybégány a II. katonai felmérésen.
Nagybégány játszótere
A községi tanács címe:
Nagybégány /с. В.Бийгань
Великобийганьська сільська рада
Polgármester: Hánka Dezső
Társközség: Kisbégány (M.Бийгань, Mala Bihany).
Cím: 90232 Nagybégány, Lenin út 61.
Tel.: +380-/3141/ 4-23-76, 54-362, 223
