Zágráb - Zágráb (önálló közigazgatási egység)

Zágráb (horvátul Zagreb, németül Agram, latinul Zagrabia, olaszul Zagabria) Horvátország fővárosa az ország északnyugati részén, a Száva partján. A város a Medvednica-hegység déli lábánál a Száva bal partján, fontos közlekedési útvonalak mentén, a Pannon-síkság délnyugati részén a Dinári-hegység és az Alpok között fekszik. Samobor, Velika Gorica és Zaprešić települések tartoznak hozzá.

Zágráb

A város éghajalta kontinentális. Nyáron meleg és száraz, több, mint 20 °C van, míg télen hideg és 1 °C körül van.

Neve a horvát za grebom potoka Medvesčaka (= a Medvesčak patak partja mögött) helymeghatározásból rövidült mai formájára. A középkori magyar neve Gréc volt.

Zágráb Horvátország közel egymilliós fővárosa. Lakossága 1910-ben még csak alig 70 000 volt.

A 2001-es népszámláláskor 779 145 lakosából 716 344 horvát, 18 811 szerb, 6204 bosnyák, 3225 szlovén, 1946 cigány, 841 magyar, 813 cseh, 277 olasz volt. 415 153 nő és 363 992 férfi élt a városban. Az aggromerációval együtt több mint egymillióan élnek itt. Vallási megoszlás: római katolikusok 87%, iszlám és ortodox keresztény 2%, ateista 3,5%, protestánsok 5%.

1093-ban alapította Szent László király a zágrábi püspökséget és a Káptalandombon (Kaptol) felépíttette a Szent István székesegyházat.

1991-től az önálló Horvátország megalakulásától az ország fővárosa lett. A háború alatt a várost több bombarobbantás rázta meg. 1992-ben az Ilicát feljújították.

Hírek

  • Szent István királyra emlékeztek Aknaszlatinán

    Aknaszlatinán a helyi római katolikus templom búcsúünnepsége a felső-Tisza-vidéki magyarság hagyományos találkozóhelye augusztus 20-án, egyben a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) központi ünnepi rendezvénye. Idén a háborús nehézségek ellenére is sokan összegyűltek az aknaszlatinai Szen...

  • Államalapító királyunkra emlékeztek Szürtében

    Szürte közössége idén is megtartotta hagyományos augusztus 20-i megemlékezését. A rendezvény az ünnepi szentmisét követően a római katolikus templom udvarán felállított Szent István-szobornál a Himnusz eléneklésével vette kezdetét. Bár kevesebben voltak, mint békeidőben, de a megemlékezés ...

  • A Magyar Kultúra Lovagjává avatták Matl Péter munkácsi szobrászművészt

    Füzér várában, a Szent Korona hiteles másolata előtt avatták a Magyar Kultúra Lovagjává Matl Péter Munkácsy Mihály-díjas kárpátaljai szobrászművészt augusztus 22-én. A Falvak Kultúrájáért Alapítvány az év elején adományozta számára a kitüntető címet „Példamutató képzőművészeti tevékenységéért”, az ü...

  • Hatodik alkalommal rendezték meg a Tiszaháti Szent István-napi ünnepséget

    Augusztus 20-án Tiszabökény-Tiszafarkasfalván rendezték meg a VI. Tiszaháti Szent István-napi ünnepséget és az új kenyér napját. A Tiszaháti Tájmúzeumnak otthont adó Fogarassy-kúria területén található görögkatolikus kápolnában a résztvevők a békéért és a háború mielőbbi befejezéséért is közösen imá...

Copyright © 2026 KMMI