Zágráb - Zágráb (önálló közigazgatási egység)

Zágráb (horvátul Zagreb, németül Agram, latinul Zagrabia, olaszul Zagabria) Horvátország fővárosa az ország északnyugati részén, a Száva partján. A város a Medvednica-hegység déli lábánál a Száva bal partján, fontos közlekedési útvonalak mentén, a Pannon-síkság délnyugati részén a Dinári-hegység és az Alpok között fekszik. Samobor, Velika Gorica és Zaprešić települések tartoznak hozzá.

Zágráb

A város éghajalta kontinentális. Nyáron meleg és száraz, több, mint 20 °C van, míg télen hideg és 1 °C körül van.

Neve a horvát za grebom potoka Medvesčaka (= a Medvesčak patak partja mögött) helymeghatározásból rövidült mai formájára. A középkori magyar neve Gréc volt.

Zágráb Horvátország közel egymilliós fővárosa. Lakossága 1910-ben még csak alig 70 000 volt.

A 2001-es népszámláláskor 779 145 lakosából 716 344 horvát, 18 811 szerb, 6204 bosnyák, 3225 szlovén, 1946 cigány, 841 magyar, 813 cseh, 277 olasz volt. 415 153 nő és 363 992 férfi élt a városban. Az aggromerációval együtt több mint egymillióan élnek itt. Vallási megoszlás: római katolikusok 87%, iszlám és ortodox keresztény 2%, ateista 3,5%, protestánsok 5%.

1093-ban alapította Szent László király a zágrábi püspökséget és a Káptalandombon (Kaptol) felépíttette a Szent István székesegyházat.

1991-től az önálló Horvátország megalakulásától az ország fővárosa lett. A háború alatt a várost több bombarobbantás rázta meg. 1992-ben az Ilicát feljújították.

Hírek

  • Tóth György fotóművész kiállításával nyitja az évet a Mai Manó Ház

    A budapesti Mai Manó Ház Tóth György fotóművész Út (Érzelmek a tudat alatt) című kiállításával nyitja az idei évet január 23-án – közölte az intézmény kedden az MTI-vel.

  • Több híres személyiség munkái váltak közkinccsé 2026-ban

    Többek között Albert Einstein tudományos írásai, Thomas Mann és Dale Carnegie művei, Hajós Alfréd építészeti tervei és a francia avantgárd festészet több kiemelt művészének életműve is szabadon felhasználhatóvá vált 2026. január 1-jétől – közölte a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH).

  • Fancsikától Párizsig címmel tartottak előadást Kutlán István születésnapján

    Január 5-én a Lehoczky Tivadar Kárpátaljai Megyei Helytörténeti Múzeumban előadást szenteltek a megye rendkívüli alakjának, Kutlán Istvánnak, akit a sokatmondó „Fehér Herkules” becenéven ismernek.

  • Január 6. – vízkereszt napja

    A nyugati kereszténységben január 6-a vízkereszt, avagy a háromkirályok, másképpen a napkeleti bölcsek (a katolikus egyház egyik legfontosabb) ünnepe. Hagyományosan vízkereszt a karácsonyi ünnepek zárónapja, ezután kezdődik a farsangi időszak. A magyar vízkereszt elnevezés a víz megszentelésének sze...

Copyright © 2026 KMMI