Nevét 1325-ben Polad néven említik először. A 13. században az Aba nemzetség Amadé ágából származó Finta nádor kapta királyi adományként a falut.
1436-ban a Palágyiak lettek a helység kizárólagos birtokosai. Majd a család férfi ágának kihalta után a birtok egy része a kincstárra szált, míg másik része a Bercsényi családé lett Répássy Mária révén, aki a Palágyi család utolsó tagjának özvegye volt.
A mai település középkori Palágy és a mellette levő Komoróc egyesítéséből keletkezett. A 19. században a falu egy része Butler János gróf birtoka volt, aki a templom sírboltjában nyugszik. Itt játszódnak Mikszáth: Különös házasság c. regényének egyes részletei. 1910-ben 342, túlnyomórészt magyar lakosa volt, ma 927 lakosából 747 (80%) a magyar. A trianoni békeszerződésig Ung vármegye Nagykaposi járásához tartozott.
A falu közepén emelkedő dombon álló református templomot a 13. században a birtokos Palágyi család építtette Szent Mihály tiszteletére. A 15. században gótikus stílusban bővítették. 1575 óta a református egyházé, 1617, 1650, 1729, 1791 és 1895-ben renoválták.
A református templom a falu közepén emelkedő dombon áll, a XIII. században épült, rendkívül hasonlít a híres csarodai református templomra (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye). Feltehetően ugyanazok a mesterek építették. Kezdetben a római katolikus egyházközösség használta, a reformátusok 1575-ben vették birtokukba.
A XV. században szentélyét átalakították, sokszög záródásúvá változtatták. Téglalap alakú hajójához vele azonos szélességű egykori szentély csatlakozik, amely a nyolcszög három oldalával zárul. Az átépítés határát a templomhajó falainak közepén kirajzolódó vonal jelzi. Nyugati végén emelkedő négyszög alaprajzú tornya a homlokzati falra és két földszinti zömök oszlop által tartott karzatra támaszkodik. A hengeres oszlopokra és az oldalfalakra három ívvel támaszkodó karzat felső részén az onnan folytatódó toronyfalat félköríves nyílás könnyíti.
A templomtorony négy oldalán román kori ikerablakok láthatók. A toronysisak fagalériás, csúcsos, sarkait négy fiatorony díszíti.
A szentély sarkait diagonális elhelyezésű támpillérek támasztják. A templomhajó két oldalán és a nyugati homlokzat sarkain támpillérek vannak.
A templomot 1617-ben, 1650-ben, 1729-ben, 1791-ben újították fel, majd nagyobb méretű restaurálására 1895-ben került sor. Az átépítések, restaurálások során a homlokzat közepén és a déli homlokzat nyugati részén lévő résablakokat barokk stílusban jelentősen megnagyobbították.
A délnyugati pillér oldalába egy XVI. századi, erősen kopott és elmosódott felületű, címeres sírkő van befalazva.
A század elején készült rajzokon a befalazott déli kapu látható, feltehetően akkor ez volt a templom bejárata. Hasonló a már említett csarodai templom bejárata is.
2017. július 10–30-a között a Teleki László Alapítvány megbízásából az Ungvári Nemzeti Egyetem Balahuri Eduárd Régészeti Múzeumának szakemberei (az expedíció vezetője dr. Mojzsesz Volodimir régész) ásatásokat folytattak a templom belső terében, illetve a falak mentén.
Részletek itt: http://kmmi.org.ua/news?menu_id=2&ar_id=1098
Mint a szakemberek megállapították, a község központjában lévő dombon álló templom egyik a régió legrégebbi, épen megmaradt szakrális jellegű épületeinek. Stílusjegyeit tekintve a XIII–XIV. század fordulóján épülhetett, 1333-ben már szerepel a pápai tizedjegyzékben. A templom legrégebbi részei a szentély és a harangtorony, a jelenlegi apszis a XV. században épült, gótikus boltozata 1650 körül omlott le.
2006-ban került napvilágra a templom eredeti freskóinak egy része, a szentély déli falán „Krisztus alászállása” című kép látható, a karzat fölötti részen a Szent László-legenda (Szent László küzdelme a kunnal) egy részlete jelenik meg.
Palágykomoróc /с. Паладь Комарівці
Паладькомарівська сільська рада
Társközség: Szelmenc (Kisszelmenc, Szolonci).
Polgármester: Illár József
Cím: 89431 Palágykomoróc, Kossuth u. 24/a.
Tel.: +380-/312/-73-56-44,
Tel./fax: 73-56-44, 73-50-41.