Makkosjánosi (Jánosi) - Beregszászi járás

Az Ungvár - Munkács - Rahó főútvonal mentén, Beregszásztól nyugati irányba, a várostól hat kilométerre terül el Makkosjánosi (or.: Яноши). Makkosjánosi Árpád-kori település. A XIV. század elején a településnek már saját parochussal bírt, 1364-ben pedig a falu birtokosa Erzsébet királyné idejében a települést Ivanósinak mondták.

Makkosjánosi (Jánosi)

A község 1484-ben a munkácsi várhoz tartozott. 1566-ban az átvonuló krími tatárok elpusztították. Az 1649-i úrbér szerint Lórántffy Zsuzsanna birtoka. Az 1682-i úrbér szerint a falu határában volt a többi tilalmas erdők közt bő makktermő is - innen nevében a makkos előtag -, melyet Királyné asszony dombjának neveztek. Az 1631. évből való 3 cm átmérőjű kerek pecsét közepén egy kötélszerűen kanyarított, két indában végződő tölgymakk van, körirata pedig ez: "Jánosi pecsétje. 1631." Makkosjánosi központja1946-tól Ivanyivka néven szerepel, a 90-es évek elején kapta vissza nevét, azóta hivatalosan Jánosi, a helyi magyar kiadványok viszont következetesen Makkosjánosit használnak.

Napjainkban

Makkosjánosi lakóinak száma a 2001-es népszámlálás adatai szerint 2030 fő, ebből 1657 magyar nemzetiségűnek vallja magát. (Társtelepülése Balazsér). A települést túlnyomó részben görög katolikusok lakják (az itt élők (80 %-a). A helyi református közösség valamivel több mint 200 lelket számlál.

A községnek postája, takarékpénztár fiókja, orvosi és fogorvosi rendelője van.

Lakói a 2000. év tavaszán feloszlatott helyi nagyüzemtől visszavett földeken gazdálkodnak. A magángazdaságok átlagos birtoknagysága két hektár. A településen élő 18 farmer 2,5 - 4 - 5 - 10 - 25 hektárral bír. A lakosság főként szántóföldi növényeket termeszt, jószágot tart. 
Az itt lakók kihasználva Beregszász közelségét, igyekeznek a város különböző iparvállalatainál, szolgáltató intézményeiben munkát találni. Az itt lakók közül többen hosszabb-rövidebb időre utaznak idénymunkára az ország belsejébe, illetve a határ túloldalára.

Az 1977-ben épült kétnyelvű (magyar-ukrán) iskolájában jelenleg kb. 440 gyerek tanul. A környező falvakban élő azon fiatalokat, akik a mezőgazdasági termelés iránt érdeklődnek, a Makkosjánosiban 1996-tól működő mezőgazdasági líceum várja. A jelenlegi diáklétszám 150 fő. Óvodájába, amely az egykori görög katolikus parókián működik, két csoportba 54 gyerek jár. (Az egyházközség 1996-ban visszakapta az épületet, ugyanakkor megengedte, hogy abban továbbra is az óvoda kapjon helyet.)

A községi könyvtár 14 ezres könyvállománnyal rendelkezik, az iskolai - főleg a magyarországi testvértelepülés, Göd polgárai által indított gyűjtőakciójának köszönhetően - 30 ezer kötetet számlál.

Makkosjánosi évek óta gyümölcsöző testvértelepülési kapcsolatot ápol Göddel. A két település küldöttsége gyakran felkeresi egymást, a gödiek jelentős értékű iskolai felszerelést ajándékoztak az itteni tanintézménynek.

A község stadionja Barna György, a település egykori híres labdarúgójának a nevét viseli. Tiszteletére több alkalommal került megrendezésre a Barna György-emléktorna. A község labdarúgócsapata általában a járási labdarúgó-bajnokság élvonalában szerepel.

Makkosjánosi többszintes, 500 férőhelyes kultúrháza 1966-ban épült. Tánc- és amatőr színjátszó csoport működik benne.

Az itteni nyugdíjasok 2002-ben megalakították a Szivárvány Nyugdíjasklubot, melynek énekkara azóta sok kárpátaljai és magyarországi településen lépett fel sikerrel.

Látnivalók, kikapcsolódás

Évtizedekkel ezelőtt a geológusok gyógyhatású termálvizet tártak fel a község területén. Ennek kihasználására a futballpálya tőszomszédságában egy, nemzetközi versenyek levezetésére is alkalmas uszoda épült. (A mélyből feltörő víz 45 fokos, a kútból 24 óra alatt 480 köbméter víz termelhető ki.)  A településen folyik át a Vérke csatorna.

A község lakói az utóbbi években több sikeres falunapot is szerveztek. Október elseje a faluban piros betűs nap. Az itt élő görög katolikusok ekkor tartják a pokrovát, búcsújáró ünnepüket. Ezekre az alkalmakra idesereglenek a környékbeli görög katolikus hívek.

1944 őszén a faluból 106 férfit deportáltak, közülük 22-en odavesztek. 1991 augusztusában felavatták a sztálinizmus áldozatainak emlékművét. Ennek ünnepi szónoka Jeszenszky Géza akkori magyar külügyminiszter volt.

A község központjában a II. világháborúban részt vett helybeli önkénteseknek állított emlékmű található. A stadionban 1996-ban emlékoszlopot állítottak a létesítmény névadójának. A plakettet Ortutay Zsuzsa beregszászi szobrász készítette. A község határában a Bégány - Csap műút mentén található a zsidó temető. Gondozott.

Jánosi, Makkosjánosi/ с. Яноші
Яношівська сільська pада
Polgármester: Barta István
Társközség: Balazsér.
Cím: 90233 Jánosi, Sevcsenko u. 41.
Tel./fax: +380-/3141/- 78-3-87, 78-473.
E-mail: marbar@meta.ua

Hírek

  • Az interneten is elérhető a hősi halottak kutatható adatbázisa

    Elindult a második világháborúban hősi halált halt, megsebesült és hadifogságba esett magyar katonák internetes adatbázisa, amely bárkinek hozzáférhető, kutatható.

  • Tíz tény Leonardo da Vinci életéről

    Reneszánsz géniusz, aki egyszerre volt művész, tudós, anatómus és hadmérnök, repülő- és vízkiemelő szerkezetet, sőt, még tankot is tervezett, és még azt is meg akarta fejteni, miért kék az ég. 

  • Felhangolva: Munkácsi Református Kisegyüttes

    A dicsőítő dalok egy olyan műfaj, amikor már az első néhány akkordból halljuk, megérezzük, hogy nem csak zenéről van szó, mert mélyebben érintenek meg bármelyik más dallamnál. Aki hallgatja, érzi, hogy azért magasztosak, mert a világ, az ember és maga a zene Teremtőjéről szólnak. Egy dicsőítő fellép...

  • Kárpátalja anno: a szürtei református templom

    Az Ungvártól mindössze 15 kilométerre fekvő Szürte első említése 1281-ből való. A magyar ajkú településen református, római katolikus és görögkatolikus vallású hívek élnek.

Copyright © 2022 KMMI