Szolyva - Szolyva

Szolyva (ukránul Свалява / Szvaljava, szlovákul Svalová, románul Svalova) város a Ukrajna Kárpátaljai területén, a Szolyvai járás székhelye. A város Munkácstól 30 km-re északkeletre a Latorca bal partján a Sztrij-hegy lábánál fekszik, ott ahol a Szolyva-patak a Latorcába ömlik. Nagybisztra és Újtövisfalva tartozik hozzá.
1263-ban Zoloa néven említik először. Már az őskorban lakott hely, ahol bronzkori leleteket találtak, Tövisfalva felé pedig honfoglalás kori sírt tártak fel. Rákóczi Lengyelországból jövet itt találkozott a népfelkelők küldötteivel. 1728-ban lett a Schönborn család birtoka, ettől kezdve indult fejlődésnek. 1798-ban kapott vásártartási jogot. 1888-ban egyesítették Nagybisztrával.

Szolyva

1944-1945 között a helységben szovjet gyűjtőtábor volt, ahol több, mint tízezren haltak meg; a város határában levő tömegsírjuk jeltelen. E táborba vitték azokat, akiket a Kárpátalját megszálló 4. Ukrán Front parancsnokságának 0036-os számú parancsa szerint november 16-ig összegyűjtöttek a szokásosan hazudott 3 napos munkavégzés céljából (a Városparancsnokságon minden 18 és 50 év közötti német és magyar nemzetiségű hadköteles férfinek jelentkeznie kellett a rendelet szerint). Az összegyűjtött áldozatok többsége a szovjet Gulag poklain halt meg, vagy tűnt el.
1910-ben 3802 lakosából 1698 ruszin, 1115 német, 735 magyar és 195 szlovák volt. A trianoni békeszerződésig Bereg vármegye Szolyvai járásának székhelye volt. Ma 14 800 lakosából 800 (3%) a magyar.
Testvértelepülések:
* Balassagyarmat (Magyarország)
* Nagykapos (Szlovákia)
* Ólubló (Szlovákia)
* Nyírmihálydi (Magyarország)
* Židlochovice (Csehország)
Látnivalók:
* Gyógyhatású savanyúvízforrásai évszázadok óta ismertek.
* Görög katolikus temploma 1758-ban épült.
* Szolyvai Emlékpark
* Honfoglalás kori magyar harcos sírhelye – Szolyva határában, a városba Munkács felől bevezető út mentén található sírt Lehoczky Tivadar tárta fel az 1870-es években. A sírban egy honfoglalás kori magyar harcos és lova maradványai találhatók, a csontok mellett egy tarsolylemez is előkerült. A sírhelyre egy kereszt, később kápolna került, ezek azonban a szovjet időkben megsemmisültek. A sír fölött ma is látható emlékművet 2000-ben állították.

Hírek

  • Kárpátaljai művészdinasztiák: új kiállítás-sorozat indult

    Magyarország Ungvári Főkonzulátusa a Boksay József Kárpátaljai Megyei Szépművészeti Múzeummal együttműködve új kiállítás-sorozatot indított a kárpátaljai művészdinasztiák munkásságának bemutatására. Ennek első eseményeként Boksay József, a kárpátaljai festőiskola alapítója, kiemelkedő képviselője és...

  • Eredetileg az özönvízről festette volna monumentális körképét Feszty Árpád

    109 éve, 1914. június 1-én hunyt el Feszty Árpád festő, a magyarok bejövetelét ábrázoló híres körkép alkotója. A korabeli sajtó így írt róla: „Feszty a körképpel konkurenciát csinált saját magának. Őt most a körkép festőjének ismerik és csak annak. Pedig mielőtt ezt a populáris képet megalkotta voln...

  • Tűz az összetartozás, a béke jegyében

    Az összetartozás iránti vágy mindig is bennünk volt, három éve azonban látható formát öltött. Az Összetartozásunk Tüze kezdeményezés keretében fellobbant láng azóta is ég mindannyiunk szívében, melegséggel tölt el, erőt ad, és immár elolthatatlan.

  • Pfeifer Anita: „…próbálok úgy cselekedni, hogy ha csak kicsit is, de jobbá tegyem a világot…”

    Aktív, céltudatos, folyton pörgő, érdeklődő ifjú hölgy. Már kisiskolás korában érdekelte a biológia, nem csoda, hogy emellett döntött, s immár évek óta tanítja a tantárgyat. Szabad idejében sokat olvas, és a természetjárás is kikapcsolja. A Kárpáti Igaz Szó Kulcslyuk rovatának vendége Pfeifer Anita,...

Copyright © 2023 KMMI