A település a XV. századig Ugocsa vármegyéhez tartozott. Legnagyobb részét az Oroszi család birtokolta. Ezenkívül az elmúlt évszázadok során voltak itt birtokai a Kántor, a Borzsovai, a Szántói, a Báthory, a Jakcsi, a Sárkány családoknak.
1566-ban a Tokajból visszavonuló tatárok a települést elpusztították annyira, hogy egy esztendővel a tragikus esemény után csupán "9 népes telek találtatott".
Református temploma 15. századi eredetű 1777-ben felújították és átalakították, tornya 1845-ben épült hozzá.
Sárosorosziban a fő út mentén áll a református templom. Ennek a kertjében állítottak 1996-ban kopjafát a honfoglalás 1100. évfordulójára.
Római katolikus temploma 1810-ben épült klasszicista stílusban.
1910-ben 751, túlnyomórészt magyar lakosa volt, ma 1002 lakosából 988 (95%) a magyar.
A községnek 210 polgára vett részt az I. világháborúban, 15-en hősi halált haltak. 1944 őszén a településről 84 férfit hurcoltak el a sztálinisták. Közülük ötvenen odahaltak. A II. világháborúban 12-en estek el.
Sárosoroszi lakóinak száma a 2001-es népszámlálás adatai szerint 895 fő, ebből 852 magyar nemzetiségűnek vallja magát.
A szovjet érában Oroszi felnőtt lakóinak jelentős része a helyi gazdaságban, illetve annak melléküzemágaiban tevékenykedett (konzervgyár, ajándékkészítő üzem, varroda). Ezenkívül igen népes volt a dohánytermesztő, illetve az állattenyésztő brigád. A helybéeliek közül mintegy 25-en-30-an naponta ingáztak otthonuk és Beregszászban levő munkahelyük között.
2000 tavaszán az ukrajnai földreform eredményeként itt is feloszlatták a közöst. A 291 családi gazdaság átlagos birtoknagysága 2,5-3 hektár.
Orosziban régi hagyománya van a zöldségtermesztésnek. Az itteniek a környéken az elsők között honosíották meg a kordonos uborkatermesztést. Ma már a kordonos uborka, illetve az intenzív módszerrel termesztett paradicsom mintegy 55-60 család számára jelent megélhetést.
Mindemellett egyre inkább meghonosodik a fóliaházi zöldségtermesztés is. A helybéli gazdák a környékbeli (péterfalvai, fancsikai, tiszakeresztúri) konzervgyárak beszállítói. Emellett igen sok mezőgazdasági terméket vásárolnak fel helyben a hágón túlról járművel érkező viszonteladók. A tehéntartó gazdák a tejet, túrót, tejfölt helyben, illetve az újlaki piacon értékesítik.
A munkanélküliséggel kapcsolatos gondok gyakorlatilag akkor oldódnának meg, ha újból beindulna a termelés a konzervgyárban, illetve sikerülne olyan vállalkozót találni, aki varrodát telepítene a községbe. Képzett munkaerő helyben.
A helyi általános iskolában jelenleg 82-en tanulnak, az óvodások száma 23. Oroszinak modern felcserközpontja van, melyet a Magyar Orvosok Világszövetsége segítségével építettek fel. Postája szintén nemrég épült újjá. Könyvtárának állománya háromezer kötetet tesz ki. Bár a községnek nincs művelődési háza, ennek ellenére élénk kulturális élet folyik itt. A helyi műkedvelők (vezetőjük Mihók Erika) számos nagysikerű produkciót tartanak műsoron. Ilyen az oroszi lakodalmas, illetve a muzsákolás. Ez utóbbi sajátos verses-énekes névnapi köszöntő.
A település lakóit és az ide látogató vendégek három ABC-ben vásárolhatnak. Ezenkívül a falu központjában egy kávézó is működik.
Sárosoroszi azon beregvidéki települések sorába tartozik, amelyiket az utóbbi időben kétszer is árvíz sújtotta 1998-ban tíz családi otthon szenvedett jelentősebb károkat. Ennél sokkal súlyosabb volt a 2001 tavaszán bekövetkezett természeti katasztrófa. Ekkor 81 ház dőlt össze. Három évvel az árvíz után elmondhatjuk, hogy a károkat jórészt sikerült helyreállítani. Jelentős állami segítséggel felépült 45 ház, tulajdonosaik ezekbe be is költöztek. 35 család más, az árvizektől biztonságosabb településen vásárolt magának új házat. Az ezzel kapcsolatos elköltözések miatt Oroszi lakosságának száma mintegy száz fővel csökkent. Azóta nem csupán az otthonok épültek újjá, de visszatért az emberek életkedve is.
Az utóbbi időben számos külföldről érkezett turistacsoport látogatott el a községbe. (A kapcsolat még az árvizes időkből való.) Egy részüket a helyi egyházközösségek szervezték. Az orosziak készek még több látogatót fogadni új, tágas otthonaikba.
A helybéliek tavaly első ízben rendeztek falunapot. Kialakulóban a testvértelepülési kapcsolat a magyarországi Nyírkérccsel. Az oroszi római katolikusok búcsújáró ünnepüket Szent Anna napján tartják.
A reformáció terjedésének idején a helyi katolikus templomot - ez a XIV. században épült - az új hit hívei foglalták el, azt 1779-ben kibővítették, 2003 nyarán szépen felújították. Anyakönyvét 1777 óta vezetik.
A római katolikus templomot 1839-ben építették.
A falu lakói 1989-ben kopjafát, 1990-ben feliratos emlékművet avattak a sztálinizmus áldozatainak emlékére.
A község határában húzódik a Kelemen-hegy. Úgy tartják, hogy itt egykoron a vörös barátok klastroma állt. A szájhagyomány szerint a hegy egyik barlangjában a kurucok mesés kincseket rejtettek el.
Az utóbbi években a falu határában folyó Borzsa partján rendezik meg nyaranta az Aréna ifjúsági tábort, amely több ezer fiatalt vonz. A négynapos rendezvényen a helyi zenekarok mellett számos magyarországi együttes és énekes is fellép. A tábor helyén egy rendezett fürdőzőhely kialakításába kezdtek. Kellemes kirándulóhely a Borzsa-part ezen szakasza, akárcsak a már említett Kelemen-hegy. Akik kedvelik a gyalogtúrákat, azok felkereshetik a Kovászói vár romjait. A középkori erődítmény (egykori lovagvár) a településtől néhány kilométerre található.
A horgászat kedvelői nem csupán a közeli Borzsán és az innét 7 km-re folyó Tiszán hódolhatnak szenvedélyüknek, hanem a község határában található másfél hektárnyi vízfelületű tavon is.
Oroszi, Sárosoroszi /с.Оросієво
Оросіївська сільська рада
Polgármester: Gyurkó Miklós
Cím: 90263 Oroszi, Pék u. 1.
Tel.: +380-/3141/- 53-210, 93-210
