Összefogás: könyv készült a csapi magyar iskola történetéről

Szűknek bizonyult a csapi kultúrház nagyterme, amikor bemutatták A Csapi Magyar Iskola – Szubjektív iskolatörténet képekben című, magyar–ukrán nyelvű kötetet, amely egy élő emlékkönyv, sajátos krónika arról, hogyan maradt meg és erősödött a magyar iskola Csapon a 20. század viharai, rendszerváltások, nyelvpolitikai döntések közepette.

A Csapi Széchenyi István Líceum – korábbi nevén Csapi 2. Számú Középiskola – idén ünnepli fennállásának 70. évfordulóját. E jeles alkalomra született meg a most bemutatott kötet, amely az iskola múltját és jelenét meséli el archív képeslapok, régi fotók és személyes visszaemlékezések segítségével.

A bemutatón elsőként Maha László, a líceum igazgatója köszöntötte a megjelenteket, köztük egykori és jelenlegi diákokat, tanárokat, szülőket és a város számos lakóját.

– Ez a könyv egy páratlan összefogásból született. Minden külső segítség és támogatás nélkül, a csapi emberek, a csapi tanulók szeretetéből, önzetlenségéből – ez a mi közös történetünk – fogalmazott az igazgató.

Beszédében hangsúlyozta: a kötet nem jöhetett volna létre Debreceni Anikó nélkül. Az iskola nyugalmazott magyar nyelv és irodalom szakos pedagógusa – a Magyar Ezüst Érdemkereszt kitüntetettje – volt a könyv „keresztanyja”: ő gyűjtötte, gondozta, rendezte a szövegeket Maha Lászlóval és Kovács Sándor szerkesztővel közösen.

Kovács Sándor – eszenyi származású, egykori csapi diák – a Kárpátalja iránt érzett elköteleződéséről ismert. A szerkesztő a tőle megszokott szakmai igényességgel és szeretettel formálta egésszé a kéziratot.

Az igazgató elmondta: a könyv ötlete a nyáron született meg, amikor az iskola egykori diákjával, Debreceni Kamillával összefogva nekiláttak a nagy vállalkozásnak. Felhívást intéztek a közösséghez, fotókat, dokumentumokat, történeteket kértek. Akkor még kevesen hitték, hogy összegyűl a megfelelő összeg, és néhány hónap alatt kézbe vehető kötet lesz belőle.

Novemberre azonban elkészült, immár 500 példányban.

A rendezvényen külön köszöntötték Halász Ellát is, aki rövid visszaemlékezésben idézte fel pedagógusi éveit. Elmondta: az iskola sorsa az évek során teljesen összefonódott az övével, s nagy megelégedettséggel töltötte el, hogy a tantestület tagja lehetett.

Kiemelte, milyen sokat jelent számára, hogy most egy könyv őrzi meg mindazt, amit generációkon át együtt építettek – kollégákkal, diákokkal, szülőkkel. „Ez a kötet számomra is szép, személyes emlék” – fogalmazott.

A csapi magyar iskola jubileuma városi ügy is, ezt jelképezte Valerij Szamardak, Csap polgármesterének felszólalása. A városvezető elismerően szólt az intézményről, a többletmunkát vállaló pedagógusokról és további sikereket, erőt és kitartást kívánt az iskolának és vezetőinek a következő évtizedekre.

A hivatalos köszöntők után Maha László „becsengetett”, és a könyvbemutató rendhagyó történelemóra keretében valósult meg. Az intézmény diákjai részleteket olvastak fel a kötetből.

Felidézték az iskola alapításának történetét, a háború utáni első éveket, amikor a magyar nyelvű oktatás megmaradásáért küzdöttek. Szó esett azokról az igazgatókról és tanárokról, akik sokszor mostoha körülmények között is kitartottak, bővítették az épületet, új osztálytermeket, tornatermet, étkezőt harcoltak ki az iskolának.

A felolvasásokból megelevenedtek a régi tablók arany- és ezüstérmes tanulói, az orvosok, tudósok, tanárok, vállalkozók, akik Csapról indultak, és ma szerte a világban viszik jó hírét szülővárosuknak.

A „történelemóra” közben, a „szünetben” az iskola jelenlegi és egykori tanulói léptek színpadra. Többek között az eszenyi Kis Ritmus és a csapi Kökény Néptáncegyüttes énekes-táncos műsorral köszöntötte az alma matert.