Magyar Árpád István és tanítványainak kiállítása az Európa-Magyar Házban

Írta: Hegedűs Csilla | Forrás: KISZó | 2025. november 27.

Magyar Árpád István és tanítványai, Magyar Olga és Olena Kovalevszka Rezonanciák, reflexiók, visszatükröződések 2014-2025 című kiállításának megnyitójára Beregszászban, az Európa-Magyar Házban került sor. A kiállított alkotások a független Ukrajna történelme legnehezebb tizenegy éves korszakának rezonanciái, reflexiói és képi visszatükröződései. A képek két hivatásos (Magyar Árpád és Magyar Olga) és egy amatőr festő (Olena Kovalevszka pszichológus) érzéseinek és érzékelésének képi allegorikus metamorfózisát mutatják be. Adja magát a kérdés, hogy miért esett a választás ezekre a képekre a kiállítás koncepciójának összeállításakor? A válasz egyszerű: elsősorban azért, mert az alkotások virágnyelven adnak tartalmi információkat azon időszakról, amely társadalmunkat pszichodelikus állapotba sodorta.

Magyar Árpád István és tanítványainak kiállítása az Európa-Magyar Házban

A tárlat létrejöttében nagy szerepet játszott Petneházy Gyula, a Magyarok Kijevi Egyesületének elnökének közbenjárása, Zubánics László, a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet (KMMI) vezetője pedig maximálisan támogatta a beregszászi kiállítás megvalósítását.

Az alkotások valóban elgondolkodtatóak. Magyar Árpád és Olena Kovalevszka képei a katonai kórház, a traumatológiai ortopéd intézet sebesült katonái és a „Modus Coloris” Nemzetközi Társadalmi Akadémia pszichológiai részlege civil személyek számára megtartott pszichológiai és pszichoanalitikai szeánszok alapján formálódtak.

Ehhez jöttek még a háború által kiváltott, egyre növekvő társadalmi feszültség hatásai… Ahhoz, hogy az így kapott negatív információk szakmai szinten ne fertőzzenek meg bennünket, tudatalatti védelmi reakció alakult ki, ami által a negatív információ levezetése allegorikus képi formákat öltött.

Magyar Olga alkotásai az emberi gyarlóság jelek és szimbólumok által kódolt perspektívái, amelyek a szemlélő képzeletében esztétikai dekódolási folyamatokat indítanak el. Ezt szaknyelven a képekben való informatív barangolásnak is nevezhetnénk. A kiállítás képeinek megnevezései origóként szolgálnak a kompozícióik jelei, szimbólumai és színezetei szemantikus megfejtéséhez.

A csapi születésű, jelenleg az ukrán fővárosban élő Magyar Árpád István a következőképpen vélekedik a kiállításról: „A közelmúlt képei sajnos „kísérői” lettek annak a tragédiának, amelyek szülőföldem, Kárpátalja 1944-es történelmébe málenykij robot néven vonult be, s amelyre földijeim minden esztendőben kegyelettel emlékeznek a Szolyvai Emlékparkban”.

Hírek

  • Olvasólámpa: Kárpátaljai Magyar Értéktár – Az épített örökség kiemelkedő darabjai

    Ezer évig nem volt itt semmi, állították a szovjet érában a hatalmi gépezetet kiszolgáló propagandisták. Ám mint utóbb kiderült, vidékünkön számos olyan jelentős szakrális és világi építmény, emlékjel található, amely méltán tarthat számot nemzettársaink érdeklődésére. Éljenek azok bárhol: itt, a „t...

  • Gát elfeledett híres szülötte, az Ybl Miklós-díjas Benjamin Károly

    Gát település szülöttei közül Kárpátalján és Magyarországon is nagy hírnévre tett szert Kovács Vilmos, a kárpátaljai magyar irodalom egyik legfigyelemreméltóbb képviselője, vagy Cipolla Gizella operaénekesnő, aki a Szovjetunió érdemes művésze, Ukrajna-szerte elismert művésznő. Nevüket a történelem-,...

  • Kárpátalja anno: Rákóczi asztala

    Olyan hatalmas a Rákóczi-kultusz, hogy felsorolni is hosszú lenne a Nagyságos Fejedelemhez köthető énekek, versek, mondák, szólások és tárgyak sorát. Csak „Rákóczy asztalából” többet ismerünk: a salánki kőaszatalt, amelyen ebédelt, a vezérszállási faasztalt, amelyen aludt és a rádit, amelyen ült.

  • Tóth György fotóművész kiállításával nyitja az évet a Mai Manó Ház

    A budapesti Mai Manó Ház Tóth György fotóművész Út (Érzelmek a tudat alatt) című kiállításával nyitja az idei évet január 23-án – közölte az intézmény kedden az MTI-vel.

Események

Copyright © 2026 KMMI