-
Trianon 100 éve - Vasfüggöny alulnézetből (1.)
Írta: Kovács Elemér | Forrás: karpatinfo.net | 2020. május 16.
Egyszer mindegyik külhoni magyar szülő szembesül azzal a helyzettel, hogy 6-7 éves csemetéje elé áll, és könyörtelenül nekiszegezi a kérdést: miként van az, hogy mi magyarok vagyunk és mégsem Magyarországon élünk. Különösen nehéz megérteni ezt annak a kárpátaljai magyar gyereknek, aki rokoni összejöveteleken az idősebbektől mást sem hall, mint hogy a szögesdróttal védett határ, amely elválaszt bennünket az anyaországtól – és amelyet a többség sosem látott – itt húzódik tőlünk kőhajtásnyira. Meg hogy régen a magyar világban így volt, a csehek alatt meg másként. Most meg sehogy sem… Mert bizony ez a kelet-közép-európai abszurditás nem csupán az itt szép számban megszületett politikai anekdoták világára érvényes, hanem magára a határra is. Amely majdnem az egész XX. század folyamán nem csupán egy masszív műszaki zárral felszerelt választóvonal, amely szinte hermetikusan elzárja egymástól azokat a közösségeket, amelyek évszázadokon át együvé tartoztak, együtt fejlődtek. Mint az alábbi példákból látni fogjuk, a határ egy idő után önálló szubsztanciává lép elő, ezrek számára az élet köréje szerveződik, a maga külön szabályaival sokak számára sajátos létformává válik. Könyörtelenül azoknak a sorsát is meghatározza, akik a közelébe sem mentek soha, illetve nem is nagyon akartak tudomást szerezni létezéséről.
-
Radnóti 111 – Kárpát-medencei online versmaraton
Írta: Rehó Viktória | Forrás: karpataljalap.net | 2020. május 13.
Az egyik népszerű közösségi oldalon gyönyörű versáradatot hallhattunk múlt héten, Radnóti Miklós születésnapján a Kárpát-medence különböző részein élő előadóktól. Tóth Péter Lóránt kunszentmiklósi tanárt Kárpátalján sem kell különösebben bemutatni, hiszen számos településen járt már barátjával, Hajvert Ákossal és Török Noémi népdalénekessel különböző verses összeállításokkal. S ő az, aki tavaly Radnóti Miklós születésének 110. és halálának 75. évfordulója alkalmából gyalogos verszarándoklatra vállalkozott a tragikus sorsú költő és a többi ártatlanul elhurcolt bori munkaszolgálatos emlékére. 25 nap alatt 3 ország területén 850 kilométert tett meg, azaz az erőltetett menet útvonalát teljesítette Bortól Abdáig. Kezdeményezésére május 5-én Felvidékről, Kárpátaljáról, Erdélyből, Délvidékről, Drávaszögből, Csehországból küldött versvideókkal emlékezhettünk meg a 111 esztendeje született költőről.
-
Mit viseltek a „régi” dobronyi fiúk, férfiak?
Írta: Bara Tünde | Forrás: KISZó | 2020. május 11.
A népviselet napja (április 24) alkalmából a nagydobronyi népviselet bemutatásába kezdtünk, melyet e héten az erősebbik nem ruhadarabjainak áttekintésével folytatunk.
-
„Nem vagyunk mi magunkéi...” – Beszélgetés a Fodó Sándor-díjas Czébely Lajossal
Írta: Badó Zsolt | Forrás: karpataljalap.net | 2020. május 11.
Czébely Lajos magyartanár, költő, helytörténész, református kántor megkapta idén a Fodó Sándor-díjat. Ebből az alkalomból kerestem fel szülőfalujában, Visken, ahol az 1270-ben épült református templom kertjében beszélgettem vele. Majd a templomban kedvemért megszólaltatta az Országh Sándor által 1880-ban épített, csodálatos hangú orgonát. A beszélgetés során mesélt életéről, a kárpátaljai magyar értelmiség ébredésének időszakáról és terveiről.
-
Járvány okozta nehézségeket enyhítő adomány földijeinknek
Írta: Sz. J. | Forrás: KMMI | 2020. május 11.
A Kárpátaljai Szövetség célkitűzései között szerepel a szülőföldön maradt kárpátaljai közösség támogatása. Különösen fontos ez a koronavírus-járvány okozta nehéz helyzetben.
-
Száztíz éve pusztított az egyik leghírhedtebb magyar tűzvész
Írta: Zubánics László | Forrás: | 2020. május 06.
Szatmárököritón 1910. március 27-én kigyulladt egy táncmulatságnak helyet adó csűr, és a magasba csapó lángok 312 ember halálát okozták. A száztíz éve pusztított tüzet azóta is a világ legnagyobb, legtöbb áldozatot követelő tűzvészei között tartják számon.
-
Miben jártak a régi dobronyi lányok, asszonyok?
Írta: Bara Tünde | Forrás: KISZó | 2020. május 05.
Április 24-e a népviselet napja. Ebből az alkalomból mutatjuk be a nagydobronyi népviseletet. E héten a nők hagyományos öltözékével ismerkedhetnek meg.
-
Annyi év után, amikor elhallgatták a Gulágra hurcolt magyarok szenvedéstörténetét, hirtelen kiszakadt belőlünk a fájdalom és a keserűség
Írta: Oláh Zsolt | Forrás: origo.hu | 2020. május 04.
Kárpátalján, Nagymuzsalyon született. Tizenévesen lett gyerekszínész, amikor a Vidnyánszky Attila rendezte Gyilkosság a székesegyházban című előadás betlehemes keretjátékában Vidnyánszky Éva kiválasztotta Mária szerepére. Már tinédzser fejjel anyaországi, ukrajnai, lengyelországi és oroszországi színházi fesztiválokra vitték magukkal a beregszászi társulat tagjai. A középiskola elvégzése után sikertelenül felvételizett a Színművészeti Főiskolára, a Pesti Magyar Színiakadémián azonban felfigyeltek tehetségére. Játszott Csehov, Csokonai, Goldoni, Hobo, Madách, Molnár, Móricz, Osztrovszkij, Shakespeare, Tamási, Tersánszky, Viripajev darabjaiban, együtt dolgozott többek között Árkosi Árpáddal, Szergej Maszlobojscsikovval, Valerij Fokinnal, Viktor Rizsakovval, természetesen Vidnyánszky Attilával, és szerepeket kapott a Nemzeti Színházban. A nagyközönség nemrég a salgótarjáni Zenthe Ferenc Színházban is láthatta, ahol Sütő András Advent a Hargitán című előadásában Árvai Réka szerepalakját formálta meg. Életének meghatározó állomása Nagy Zoltán Mihály A sátán fattya című regényéből készült monodrámája, majd a Zsigmond Dezső rendezte azonos című film főszerepe, amellyel bejárta Európát és Amerikát, a Los Angeles-i Magyar Filmfesztiválon pedig elnyerte a legjobb női színésznőnek járó díjat. Tarpai Viktóriával, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház színművészével a külhoni lét rendkívüli erőt követelő élethelyzeteiről, a kegyelmi állapotok személyességéről, és arról is beszélgettem, hogy mit tehet az ember, ha huszonévesen átgondolatlan döntést hoz.
-
„Mi ezer éve vagyunk itt” - Beszélgetés egy fiatal kárpátaljai irodalmárral
Írta: Lengyel János | Forrás: karpatinfo.net | 2020. május 04.
Szabó Kárpáthy Kata pedagógus, újságíró, egyetemi hallgató, a Kovács Vilmos Irodalmi Társaság tagja. Tanulmányait a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán magyar nyelv és irodalom szakon végzi, emellett a Debreceni Egyetemen levelező tagozaton szociálpedagógiát hallgat.
-
„Szeretnék május éjszakáján letépni minden orgonát” – májuséjszakai szokások az egykori koronavárosban
Írta: Váradi Enikő | Forrás: karpataljalap.net | 2020. május 03.
A májusfaállítás és a május éjszakai szokások szerte a magyar nyelvterületen elterjedtek. A legismertebb május éjszakai szokás szűkebb pátriánkban a májusfa- vagy májfa-, azaz nyírfaállítás, melyet sok településen a mai napig őriznek. Az egykori felső-Tisza-vidéki koronavárosban, Visken mindmáig erősen él a május éjszakai hagyomány, mely a többi kárpátaljai településtől eltérő szokásvilággal bír, s amelyről az idén április 30-áról május 1-jére virradóan sem feledkeztek meg.
