-
A kultúra, a képzőművészet ereje – Beszélgetés Őry Lászlóval, a Kárpátok Művészeti és Kulturális Egyesület alapító elnökével
Írta: Hegedűs Csilla | Forrás: KISZó | 2020. május 02.
„Művész az, aki megvész az Úristen által alkotott mű szépségétől.”
„A művészlélek érezteti igazában, milyen óriási művész az Alkotó.”
Erdélyi Béla
Őry László a Kárpátok Művészeti és Kulturális Egyesület alapító elnöke, író, amatőr fotós, a Civil Egyeztető Tanács (CET) elnökségi tagja. Beszélgetásünk során az alkotás titkai mellett a hazaszeretet, a nemzeti öntudat, a hit, a művészet ereje, más kultúrák tisztelete is szóba került.
-
Az ungvári vár titkai. A Drugeth család elveszett címere
Írta: Mihajlo Dzsahman | Forrás: uzhgorod.in | 2020. május 02.
Ha valami Ungvárra látogat, annak első útja valószínűleg a város legrégebbi épített örökségébe – a várba – vezet, amely az Ung-parti város egyik fő jelképévé vált. Több mint ezer éves múltja ellenére kiváló állapotban maradt fenn, s évente több százezer turista keresi fel.
Közel négy évszázadon keresztül Ungvár, illetve a Magyar Királyság története számos szálon kötődött a gróf Homonnai Drugeth családéhez. Képviselőik a XIV. század elején érkeztek Magyarországra a Nápolyi királyságból az Anjou-házból származó trónkövetelő – Károly Róbert kísértetében. Első jelentős képviselőjük, Drugeth Fülöp kapta adománybirtokként Ung várát és annak környékét, 1322–1327 között pedig az ország nádoraként tevékenykedett. A Drugethek nevéhez fűződik az ungvári és a nevickei vár felépítése, illetve átépítése.
-
Ahol véget ér a szó, ott kezdődik a zene – Bemutatjuk Kalimboys&Erzsike zenekart
Írta: Kurmay Anita | Forrás: karpatinfo.net | 2020. május 02.
Az élőzene mindig is különleges hangulatot varázsolt és varázsol egy-egy eseménynek. Esküvők elengedhetetlen kelléke, de ma már születésnapok, szalagavatók, leánykérések alkalmával is kérhetünk élőzenét. Akár zongorista, akár jazzduó – az élőzene egyszerűen szintekkel tudja megdobni a hangulatot. Semmihez sem hasonlítható élő lüktetés, hozzáadott érték van benne.
-
Szerenád május éjszakáján – „Csak egy kislány van a világon…”
Írta: Kovács Elemér | Forrás: karpatinfo.net | 2020. május 02.
Sokan tartottunk tőle, hogy a járványhelyzet miatt, mint annyi más dolog mostanság, a májusi szerenád is átkerül a digitális térbe, hogy jobb híján ily módon köszöntsék fel kedvesüket a férfiak. Akadt persze erre is jócskán példa, hisz akiket például nagy távolság, vagy egy határ választ el a másiktól, azok csak ily módon nyilváníthatták ki gyengéd érzelmeiket a másik felé.
-
Egyszer volt… harminc éve volt… – egy Miskolcon szerkesztett Kárpátalja című lap
Írta: Horváth Sándor | Forrás: KISZó | 2020. május 02.
Mindössze néhány évfolyamot ért meg. Ennek ellenére helye, fontos szerepe volt a Szovjetunió felbomlását követő időszak kárpátaljai magyar közéletében. Magán hordozta egy változó, forrongó, sok tekintetben ellentmondásokkal terhelt, sikerekben és kudarcokban bővelkedő kor minden jellemzőjét. Ez volt a Kárpátalja.
-
Tárgyi emlékeink a budapesti Iparművészeti Múzeumban
Írta: Zubánics László | Forrás: | 2020. május 01.
2016-ban a kandidátusi értekezletem függelékeihez kerestem XVII–XVIII. századi Északkelet-Magyarországhoz kapcsolható tárgyi emlékeket az interneten. Számos érdekes darab (pl. Dersffy Orsolya pecsétgyűrűje) mellett a figyelmemet felkeltette az Iparművészeti Múzeum egyik műtárgya, amely leírása szerint egy kettős címerrel díszített miseruha. 1884-ben Lehoczky Tivadar, vidékünk neves régésze és múzeológusa a Magyar Geneológiai és Heraldikai Társaság közlönye, a Turul számára írt „A Drugeth- és Althán-család czímereiről” című tanulmányában részletesen leírja az ungvári vár belső bejárata fölött lévő „seregélyes” címertáblát, illetve leír egy hímzett miseruhát is, amelyet az ungvári görög katolikus székesegyházban őriztek. A múzeumi linkre kattintva nagy meglepetésemre éppen ebbe a nevezetes darabba „botlottam”, ami nagy meglepetést okozott, mivel a XX. század két nagy világégése, illetve a különféle impériumváltások következtében tárgyi örökségünk nagy része elpusztult, elveszett.
De lássuk is, miről van szó?
Megnevezés: Miseruha Althann Mihály és Drugeth Julianna kettős címerével, az egykori ungvári jezsuita templomból
Leltári szám: 7383
Gyűjtemény: Textil- és viseletgyűjtemény
Készítés ideje: textil (XVIII: század eleje), hímzés: 1720
Készítés helye: textil (Franciaország), hímzés (Magyarország)
Anyag: selyemszövet
Technika: ezüstfonallal brosírozott, fémfonalas domború hímzés, színes selyemfonallal brosírozott.
Hosszúság: 114 cm, szélesség: 76 cm
-
Az ungvári vártemplom titkai
Írta: Zubánics László | Forrás: Kmmi | 2020. április 30.
Az Ungvári Nemzeti Egyetem régészeti tudományos expedíciója a múlt év során feltárásokat végzett az ungvári várban lévő Szent György templom romjain, amely során számos tárgyi emlék, köztük XVII. századi fegyverek is napvilágra kerültek. A diákok bevonásával megvalósult feltárás során elsősorban a főhajóban kutattak, ahol számos korabeli tárgy, illetve annak töredéke került elő. Mint dr. Volodimir Mojzes docens, az expedíció vezetője elmondta: az ásatás kézzel fogható eredményei között közel 50 bejegyzési számmal ellátott lelet van. Sajnos 1728-ban egy hatalmas tűzben a templom leégett, a falak és a kripta is jelentős károkat szenvedtek. Az 1740-ben itt elhelyezett osztrák helyőrség katonái is fosztogatták az itteni sírokat. Ennek ellenére több lelet is előkerült: két szablya, medálok, gombok, övveretek, érmék, illetve sikerült beazonosítani több XV–XVII. századra datálható sírt is.
Volodimir Mojzes a közelmúltban Facebook-oldalán több olyan töredéket is bemutatott, amelyek a tavalyi ásatások során került elő. Ezek között két kőtábla (talán sírfedőlap) töredéke érdemel figyelmet, amelyek azt bizonyíthatják, hogy az ungvári vártemplomba a Homonnai Drugeth család már a XIV. század első felében is temetkezett. A töredékek latin nyelvű feliratait jelenleg magyarországi szakemberek vizsgálják. Reméljük, hogy az idei év nyarára tervezett újabb expedíció is hasonló leleteket hoz majd napvilágra.
A korábbi temetkezésekről nincsenek adataink, azonban forrásokkal is alátámasztható, hogy a XVI. században a Drugeth család tagjai közül itt talált végső nyughelyet: (V.) István (1599), a korszak neves katonája, fiai: (II.) László (1600), illetve (I.) Bálint országbíró (1610), illetve unokája (VI.) István (1610) – valamennyien Ung és Zemplén vármegyék főispánjai. A család másik (katolikus) ágának képviselői közül itt nyugodott: (IV.) György országbíró, felső-magyarországi főkapitány (1662), fiai (XI.) János (1682) és (II.) Zsigmond (1684) és felesége, Esterházy Mária (1684). De ide temették el 1680. május 20-án a Barkóczy család több tagját (Barkóczy Istvánt, Barkóczy Istvánné Dessewfy Klárát, ifj. Barkóczy Istvánt és Barkóczy Sándort).
De mit is kell tudnunk az ungvári vár Szent György templomáról? A látogató napjainkban csupán romokat lát, azonban az 1728-ban bekövetkezett tűz előtt a vár egyik ékessége volt. Tájékoztatásul figyelmükbe ajánlunk két tanulmányt, amely a vártemplom történetével foglalkozik!
-
A Nemzeti Filmintézet vígjátékokkal ünnepli a Magyar Film Napját
Írta: KMMI | Forrás: filmarchiv.hu | 2020. április 30.
Nyolc évtized húsz felejthetetlen magyar vígjátékát tesszük ingyen elérhetővé online 10 napon át a Magyar Film Napja alkalmából, április 30-án. Május 10-ig elérhető lesz többek között a Hyppolit, a lakáj, a Meseautó, A tanú, a Roncsfilm és a Csinibaba.
-
Ifj. Barna György: „…mindenképp itthon szerettem volna maradni…”
Írta: Hegedűs Csilla | Forrás: KISZó | 2020. április 27.
Élete meghatározó része a cserkészet és a sport. Ám amióta megházasodott, mindennél fontosabb számára a családja, felesége és kislánya. Szabad idejét is velük tölti, ha van rá alkalom, utaznak, új dolgokat fedeznek fel. A Kárpáti Igaz Szó Kulcslyuk rovatának vendége ifj. Barna György, a Pulzus rádió műsorvezetője, a Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség csapatmentora.
-
A beregszászi színház művészei a távoktatásért
Írta: GM | Forrás: karpataljalap.net | 2020. április 23.
A Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház (korábbi nevén Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház) művészei – akikkel a karantén miatt most sajnos nem találkozhat a közönség – nemes felajánlást tettek: a magyar és a világirodalom gyöngyszemeinek felolvasásáról készült felvételekkel járulnának hozzá a távoktatás színesebbé tételéhez, így is elősegítve azt, hogy megmaradjon a kapcsolat a színház és a felnövekvő nemzedék, a művészeteket kedvelő közönség között.
