-
54 év hunyt el Seress Rezső
Írta: | Forrás: mult-kor.hu | 2022. január 11.
54 éve, 1968. január 11-én ért véget tragikus körülmények között Seress Rezső élete, aki a legendás Szomorú vasárnap című dal zenéjét szerezte.
-
Száz éve használtak először inzulint a cukorbetegség kezelésére
Írta: | Forrás: vital.hu | 2022. január 11.
Az 1920-as évekig – minden esetben – a halálos cukorbetegséget először a XVII. sz. közepén írták le. Felismerték, hogy a betegeknek nemcsak a vizeletében, hanem a vérében is található cukor, ami arra utalt, hogy a betegség nem a vesék elégtelen működéséből ered, hanem komolyabb anyagcsere problémák okozzák.
-
Tényleg jobb az olvasás, mint az internetezés?
Írta: | Forrás: hazipatika.com | 2022. január 10.
A hagyományos médiafogyasztás, illetve az internet és az okoseszközök használatának hatásait vizsgálta meg egy friss kutatás. Az eredmények szerint azok élete sem boldogabb és kiegyensúlyozottabb, akik a modern helyett a tradicionális médiafogyasztást részesítik előnyben.
-
105 éve hunyt el Madarász Viktor
Írta: | Forrás: MTI | 2022. január 10.
105 éve, 1917. január 10-én halt meg Madarász Viktor, a magyar romantikus történelmi festészet nagy alakja. Párizsból 1870-ben tért haza, de idehaza inkább ellenérzéssel fogadták, mert a kiegyezés után már idejétmúlttá vált a forradalmi hangú, osztrák-ellenes festészet.
-
Indul a Petőfi Kulturális Ügynökség Irodalmi Karavánja
Írta: | Forrás: mti.hu | 2022. január 09.
Irodalmi Karaván címmel indít rendezvénysorozatot a Petőfi Kulturális Ügynökség, amelynek célja megmutatni a magyar nyelv és irodalom egységét, emellett a kortárs szerzőket megismertetni Magyarországon és a határon túl is.
-
114 éve született Wass Albert
Írta: Sz. J. | Forrás: | 2022. január 08.
Gróf szentegyedi és cegei Wass Albert (Válaszút, 1908. január 8.– Astor, Florida, 1998. február 17.) erdélyi magyar író és költő. A magyar irodalom egyik legellentmondásosabb alakja; a hivatalos irodalomtörténet mintha tudomást se venne róla, miközben mások a legnagyobbak között emlegetik. Masszív, politikai felhangoktól sem mentes kultusz alakult ki körülötte mind Erdélyben, mind Magyarországon. Egyik leghíresebb könyve a Kard és kasza, amely több generációs családi életrajz formájában áttekinti a történelmünket 1050-től egészen a mai korig.
-
200 éve született Lónyay Menyhért
Írta: Tuba Magdolna | Forrás: | 2022. január 07.
Beregszászon utcát neveztek el róla, Nyíregyházán szobor őrzi emlékét a megyeháza előtt, járásunkban több kastély viseli családjának nevét. Unokaöccse, Lónyay Elemér Rudolf trónörökös özvegyét vette feleségül. Ő maga Magyarország pénzügyminisztere, majd miniszterelnöke volt, s alig tudunk róla valamit. Ki volt ő, gróf Lónyay Menyhért?
-
Január 6. – Vízkereszt: Jézus Krisztus megjelenése, Háromkirályok és a vízszentelés ünnepe
Írta: Berényi Kornélia | Forrás: Felvidék.ma | 2022. január 06.
Vízkereszt az egyik legrégibb keresztény ünnep, melyet a katolikus egyház január 6-án ünnepel, parancsolt ünnepként. Ez a nap, a karácsonytól számított tizenkét nap zárónapja, a farsang kezdete. A keleti keresztény egyházak, amelyek az ónaptárat használják, január 19-én tartják.
-
Elhunyt Kádas Katalin festőművész
Írta: | Forrás: Kárpátalja.ma | 2022. január 06.
Súlyos betegséget követően január 5-én elhunyt Kádas Katalin festőművész, grafikus, a Bereg Alkotóegyesület egykori elnöke.
-
44 éve tért haza a Szent Korona
Írta: | Forrás: | 2022. január 05.
1978. január 6-án adta vissza a Szent Koronát az Egyesült Államok a magyar népnek. A koronázási jelvényeket Cyrus Vance akkori külügyminiszter hozta az Országházba. A nemzeti ereklyéket a koronázási palást kivételével 2000 óta itt is őrzik.
A magyar államiságot jelképező Szent Korona a vizsgálatok szerint még az Árpád-házi királyok alatt, az 1070-es évek után keletkezett. (Az eredeti korona, amelyet a hagyomány szerint II. Szilveszter pápa küldött az 1000. évben Szent Istvánnak, az 1044-es ménfői csata után német kézre került, majd visszakerült Rómába, ahol az évszázadok során elveszett).
A korona már az Árpádok alatt előbb a királyi hatalom, majd az ország jelképe lett. Ezt tetőzte be Werbőczy Hármaskönyve (1514), amely megfogalmazta a Szent Korona-tant. Ennek értelmében a Szent Korona jogi személy, a magyar állameszme megtestesítője, teste az ország földje, tagjai az ország polgárai, a Szent Korona a hatalom és jog forrása.
