Írta: Kovács Elemér | Forrás: Kárpátinfo.net | 2022. szeptember 19.
Szeptember 18-án csöndes megemlékezést tartottak az ungvári várban, arra emlékezve, hogy gróf Bercsényi Miklós feleségével, Csáky Krisztinával a XVII. század utolsó évtizedében Ungváron polgári szellemiségű kultúrát honosított meg, a vármegyében támogatták a kézműipar, a mezőgazdaság, a kereskedelem fejlődését, bőkezű mecénásként gondoskodtak a különböző művészeti ágak kibontakozásáról.
A Pro Cultura Subcarpathica civil kezdeményezés 2017 óta szervezi az egyre inkább népszerű, minden alkalommal több száz érdeklődő BercsényiFesztet. Ennek keretében a megyében működő néptáncegyüttesek, népdalkörök, folklórcsoportok adnak egymásnak randevút, s fiataljaink a nap folyamán különböző kézműves foglalkozásokon vehetnek részt. Este pedig valamelyik ismert magyarországi együttes ad színvonalas gálakoncertet.
A jelenlegi háborús helyzetben a fesztivál megrendezésére nem nyílt lehetőség, ám arra igen, hogy civil szervezeteink vezetői, valamint Magyarország Ungvári Főkonzulátusának képviselői megkoszorúzzák Bercsényi Miklósnak és párjának, Csáky Krisztinának a várudvarban felállított mellszobrát. És emlékezzenek arra, hogy a gróf, II. Rákóczi Ferenc későbbi főgenerálisa miként vette ki részét a szabadságharc szervezéséből, s hogy mindvégig hűségesen szolgálta a nagyságos fejedelmet, követve őt a szabadságharc bukása utáni száműzetésbe, a törökországi Rodostóba.
Aki nincs tisztában azzal, hogy mit tettek a dicső elődök, milyen küzdelmet vívtak a túlélésért, hogy békeidőben miként szervezték meg mindennapjaikat, s mi módon támogatták az oktatás, a kultúra ügyét, azt előbb-utóbb elsodorják a történelem viharai, fogalmazott a koszorúzás után a sajtónak nyilatkozva Orosz Ildikó, a Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet irányítója, a Rákóczi-főiskola és a KMPSZ elnöke. Mint a sekélyen gyökerező fát tépi ki egy erősebb szélroham. Vidékünk több mint ezeréves történelme egybefonódik a magyar nemzet sorsával. Nekünk tehát, mai magyaroknak, köteleségünk ismerni ezt a múltat, és becsülni az évszázadok alatt létrehozott szellemi, tárgyi emlékeket, s legfőképpen őrizni azok emlékét, akik helytállásukkal ma is példát mutatnak számunkra. A neves elődök példájából így tudunk erőt meríteni a mostani nehéz idők túléléséhez.
A Kárpátalja anno rovatban korábban már írtunk J. Lányi András erdészről (itt), aki hosszú éveken át volt Bereg vármegyében a Schönborn uradalom főerdésze és vadászmestere. Ekkor szerzett tapasztalatait 1926-ban könyvben is megírta Kárpáti vadászélmények címmel. Emellett rendszeres...
Az emberek többsége büszke azokra a földijeire, akik híressé váltak. Nem véletlen, hogy az egykoron a világ legerősebb emberének tartott legendás bilkei erőember, Ivan Fircak (Kroton) születésének 125. évfordulóján a világhálón visszaemlékezések sora jelenik meg. A Kárpátalja régi és mostani képeken...
Bay Gábor beregsurányi születésű földbirtokos, huszárszázados, nyugalmazott munkácsi polgármester visszaemlékezése Amikor Munkácsy Mihály Munkácson járt… címmel a Kárpáti Hiradó 1943. január 3-i számában jelent meg. A személyes hangvételű írás 1882 márciusába repíti vissza az olv...
A múlt század első évtizedeiben a kárpátaljai festőiskola létrehozásával nagyszerű kezdeményezés élére állt Boksay József és Erdélyi Béla. Az azóta eltelt bő száz esztendő bebizonyította, hogy a festőiskola újabb és újabb nemzedékeinek képviselői saját formanyelvüket megalkotva tudnak maradandót fel...
