Az Uránia Nemzeti Filmszínház adott otthont a Déryné ifjasszony című előadásból készült tévéjáték premierjének szeptember 19-én.
Írta: | Forrás: Kárpátalja.ma | 2022. szeptember 20.
Az Uránia Nemzeti Filmszínház adott otthont a Déryné ifjasszony című előadásból készült tévéjáték premierjének szeptember 19-én.
Az alkotás a vándorszínészet hőskorába, a magyar nyelvű színjátszás születésének reményekkel és sikerekkel, nélkülözéssel és küzdelmekkel teli világába kalauzol.
A filmjáték főszerepét a Jászai Mari-díjas kárpátaljai Tarpai Viktória alakítja, egyik partnere pedig a szintén kárpátaljai kötődésű Ivaskovics Viktor. A filmet Vidnyánszky Attila rendezte.
Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház vezérigazgatója elmondta, hogy Herczeg Ferenc darabját a Déryné Program keretében vitte színre. Mint mondta, a koronavírus-járvány okozta kényszerű leállást arra használták ki, hogy megfilmesítésre alkalmas munkákat kerestek, így esett a választás a Déryné ifjasszonyra.
A filmet havonta legalább két alkalommal vetítik majd vidéki helyszíneken, közönségtalálkozókkal egybekötve.
Az ember lelke vágyik a szabadságra és a szépségre. Különösen egy olyan világban, ahol mindkettő teljesen elvész a szürke és kegyetlen mindennapok katlanjában. A léleknek kell a szabadság és a szépség, ehhez pedig jó választás Nazarij Jaremcsuk világa. Cikkünkben a Csernivci megyéből származó énekes...
Ezer évig nem volt itt semmi, állították a szovjet érában a hatalmi gépezetet kiszolgáló propagandisták. Ám mint utóbb kiderült, vidékünkön számos olyan jelentős szakrális és világi építmény, emlékjel található, amely méltán tarthat számot nemzettársaink érdeklődésére. Éljenek azok bárhol: itt, a „t...
Gát település szülöttei közül Kárpátalján és Magyarországon is nagy hírnévre tett szert Kovács Vilmos, a kárpátaljai magyar irodalom egyik legfigyelemreméltóbb képviselője, vagy Cipolla Gizella operaénekesnő, aki a Szovjetunió érdemes művésze, Ukrajna-szerte elismert művésznő. Nevüket a történelem-,...
Olyan hatalmas a Rákóczi-kultusz, hogy felsorolni is hosszú lenne a Nagyságos Fejedelemhez köthető énekek, versek, mondák, szólások és tárgyak sorát. Csak „Rákóczy asztalából” többet ismerünk: a salánki kőaszatalt, amelyen ebédelt, a vezérszállási faasztalt, amelyen aludt és a rádit, amelyen ült.