Szerkesztői, kiadói munka: a József Attila Irodalmi Stúdió társelnökeként, majd a József Attila Alkotóközösség elnökeként társadalmi munkában, illetve rövid ideig a lap félállású főmunkatársaként gondozza a Kárpáti Igaz Szó szépirodalmi közleményeit a Lendület és az Új Hajtás című oldalakon (1981–1989). Magnókazettákon terjesztett hangos folyóiratot készít MAGÁN/HANGZÓ címen (1988–1990). Megalapítja és a szerkesztőségből való kiválásáig főszerkesztőként jegyzi az 1944 utáni Kárpátalja első irodalmi folyóiratát, a Hatodik Sípot (1989–1993). Megalapítja és vezeti a rendszerváltás utáni első kárpátaljai magyar magánkiadót Galéria Kiadó (később Galéria-Ecriture) néven, amely 30-nál több könyvet jelentet meg és néhány évig 3 folyóiratot (Pánsíp, Irka, Közoktatás) ad ki (1992–1995). 1996-tól megszünteti a kiadót, 1993–2001: megalapítja, kiadja, és 1997-ig főszerkesztőként jegyzi a Pánsíp című kulturális magazint, később irodalmi folyóiratot, illetve 1999-től utóbbinak UngBereg című almanachját. 2001-től a Pánsíp, több mutáción átesve, internetes irodalmi színtérként működik szerkesztésében. 1995–2002 között életre hívja és elnökként vezeti a leginkább kiadóként, könyvterjesztőként és kulturális szolgáltatóként működő UngBereg Irodalmi és Művelődési Alapítványt. (2002-ben felfüggeszti az Alapítvány működését, amely hivatalosan 2004-ben szűnik meg). 2000–2002 létrehozza és gondozza az első kárpátaljai magyar weboldalt, az UngBereg Alapítvány honlapját. 2001 - megalapítja, és főszerkesztőként jegyzi az első Kárpátalján szerkesztett kulturális honlapot UngParty néven. Ennek részeként létrehozza a korábbi nyomtatott folyóirat, a Pánsíp digitális változatát, amelyet ez időtől újra főszerkesztőként jegyez. 2001–2004 között a honlapot több egymást követő névváltozattal (UngParty NetCafé, UngParty NEWSág) és arculattal hamarosan napi frissítésű, több alrendszert egyesítő irodalmi web-magazinná fejleszti. Működésének négy teljes éve alatt száznál több szerző összesen kb. ötezer művét publikálja. 2004 végén átalakítja az UngPartyt, amely 2005-től kezdve már nem közöl külsős anyagokat. 2002-től vezeti web-naplóját, amelyben előbb csak híreket kommentál, idővel önálló internetes fórummá, többfunkciós bloggá fejleszti UngParty Manzárd néven. 2005-ben Berniczky Évával elindítja közös írói honlapjukat Kettenklub címen. 2005 nyarán elindítja a nagy feltűnést keltő Karpaty News című alternatív hírbloggot, amelyet később többször átalakít, de több szerzőt foglalkoztató kollektív bloggá nem tudja tenni (működése jelenleg szünetel). 2006 végén újra átalakítja az UngPartyt. 2007. jan. 1-jén elindítja a Blogarléc című társasblogot. Alkalomszerűen számos egyéb kiadvány szerkesztésében, összeállításában és kiadásában vesz részt.
Webszerkesztői munka (saját honlapjain kívül): 2001–2002-ben elkészíti, és egy ideig gondozza (az akkori nevén) Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola, valamint az Európai Protestáns Szabadegyetem honlapját. 2004-ben elkészíti, és rövid ideig gondozza Makkai Ádám írói és kiadói honlapját. 2004-ben elkészíti és gondozza a Markovits Teodóra főszerkesztésben megjelenő Alkarpatraz című webáriumot.
Irodalomszervező munka (a fenti tevékenységekből következőkön kívül a fontosabbak): 1992 – szűk körű baráti-szakmai társasága számára elsőként szervez Kárpátalján magyar könyvvásárt, amely néhány év alatt több száz látogatót vonzó és tucatnyi könyves műhely részvételével zajló jelentős kulturális eseménnyé növi ki magát. 1996-ban átadja a rendezés jogát. 1995 –megalapítja a Kárpátaljai Magyar Irodalmi Nívódíjat (KÁRMIN-díj), amelyet 2002-ig a Pánsíp szerkesztősége és az UngBereg Alapítvány évente egy vagy több jelentős teljesítményt nyújtó alkotónak ítél oda. 1999 – megalapítja a Váradi-Sternberg János Díjat (2002-ig ez is évenkénti odaítélésre kerül). 2000–2003 – Berniczky Évával megalapítja és vezeti a Pánsíp Irodalmi Szalont. 2001-től kezdődően az interneten szervez irodalmi interakciókat.
Írói tevékenység: 1973-től versei, novellái, esszéi és közéleti írásai a magyar nyelvterület számos periodikájában látnak napvilágot. (Fontosabbak és gyakoribbak az utóbbi 5–6 évből: Árgus, Bárka, Beszélő, Debreceni Disputa, Élet és Irodalom, Eső, Forrás, Holmi, HVG, Irodalmi Jelen, 2000, Korunk, Látó, Mozgó Világ, Népszabadság, Népszava, Orbis, Pannon Tükör, Parnasszus, Új Holnap, Új Szó, Üzenet, Véletlen Balett. 1976-tól szerepel különböző antológiákban, gyűjteményes kiadványokban. A jelentősebbek: Szivárványszínben, Sugaras utakon, Lendület, Kárpáti Kalendárium, Vergődő szél, Sors megírva, Töredék hazácska, Verecke, Hét évszázad magyar versei, A mi nyelvünk, Szép versek, In Quest of the Miracle Stag, Eurovízió. 2000-től publikál a csak az interneten olvasható orgánumokban (zEtna, Terasz, Kafé, Litera, Erdélyi Terasz, Papirusz, Papiruszportál.) 1979-től 16 önálló könyve, 1 műfordítás-kötete, 3 társzerzőkkel jegyzett könyve jelent meg nyomtatásban, 1 e-bookja CD-n és egy virtuális könyve az interneten. 2002-től saját szerkesztésű honlapjain rendszeresen publikálja friss jegyzeteit és újraközli másutt megjelent írásait.
Tagság fontosabb szakmai testületekben: 1981-től társelnöke a József Attila Irodalmi Stúdiónak. 1984-től az Ukrajnai Írószövetség tagja. 1989–1992-ben a KMKSZ megyei választmányának tagja. 1994–1998 közt a MÉKK Művészeti Irodalmi Társaság elnöke. 1993–2004 a Magyar Írószövetség rendkívüli, majd rendes, 1995-től választmányi tagja, 2002-től a Költői Szakosztály elnökségi tagja. 2004 márciusában minden tisztségéről lemond és kilép az Írószövetségből. További tényleges és formális tagságok: Csokonai Társaság, A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága, Berzsenyi Társaság, Ukrajnai Újságírószövetség. Aktív tevékenységet hosszabb ideje egyikben sem folytat.
A 2000-es években fokozatosan felszámolta közéleti és irodalomszervezői kötöttségeit. Meglehetős visszavonultságban él és alkot, azonban sokat publikál, és az interneten is intenzív a jelenléte.
Fontosabb szakmai elismerések: Móricz Zsigmond-ösztöndíj (1990); Berzsenyi-díj (1993); Arany János-jutalom (1996); a Holmi novellapályázatának II. helyezése (1997); a Quasimodo Költőverseny fődíja (Quasimodo-emlékdíj) (1998); a Nemzeti Kulturális Alap ösztöndíja (1998); a Magyar Napló esszépályázatának nagydíja (1988); a Magyar Írószövetség és a Honvédelmi Minisztérium irodalmi pályázatának különdíja (1999); a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület és a Szombat szerkesztősége novellapályázatának I. díja (1999); a Nagy Lajos Alapítvány díja (1999); József Attila-díj (2000), a József Attila Színház drámaíró versenyének gyorsasági és közönségdíja (2000); az Üzenet címűfolyóirat és a zEtna webmagazin Kosztolányi-pályázatának II. díja (2001); az Orbis címűfolyóirat és a zEtna webmagazin novellapályázatának I. helyezése (2001); Lilla-díj (2002) Zynthanova város Magisztrátusának Pro, illetve Kontra Urbe díja (2004); Székely János-ösztöndíj (2004); Lilla-díj (másodszor) (2006); Fegyir Potusnyák-díj (2006).
Fontosabb művei: Álmodj zenét. Versek. Uzshorod, Kárpáti Könyvkiadó, 1979., Recsitativi . Versek ukrán nyelven. Ford: Ivan Petrovcij. Kijev, Mology Kiadó, 1983., Tágulok a Világegyetembe. Versek. Uzshorod, Kárpáti Kiadó, 1984., Valahol tűz van. Elbeszélések, kisregény, színmű. Uzsgorod, Kárpáti Kiadó, 1988., Sorsomhoz szegezve. Versek. Ungvár (Uzsgorod), Kárpáti Kiadó, 1990., Hóban és homokon. Versek. Hatodik Síp, Budapest–Ungvár, 1991., Kis(ebbségi) magyar skizofrénia. Publicisztikák. Galéria Kiadó, Ungvár-Budapest, 1993., Karnyújtásnyira. Elbeszélések, novellák, két színpadi mű, regényrészlet. Galéria Kiadó, Ungvár–Budapest, 1993., Árokszélen. Versek, képversek. Pannónia Könyvek, Pécs, 1996., Élted volt regénye. Egy önmagát mintázó torzó. Regény. Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem, Basel–Budapest, 1998., Reggel madár, délben kötél. Társszerzők: Füzesi Magda, Berniczky Éva. Pánsíp-UngBereg, Ungvár–Budapest, 1999., A topáz illemtana. Társszerző: Berniczky Éva. UngBereg Alapítvány, Budapest, 1999., Halott madárral. Válogatott és új versek. Pro Pannonia Kiadó, Pécs, 1999., (Tárolt változat: http://mek.oszk.hu/02200/02275/)., A hontalanság metaforái. Publicisztikák, esszék, vallomások. A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága, Budapest, 2000., (Tárolt változat: http://mek.oszk.hu/02200/02234)., Ne gondolj a fehér elefántra. Öt színpadi játék. Pánsíp–Ungbereg, Ungvár–Budapest, 2000., Kisebbségi áramszünet a schengeni fal tövében. Magyar Napló Kiadó, Budapest, 2000., (Tárolt részletek: https://sites.google.com/site/balladkaroly/koenyvek/kisebbsegi-aramszuenet-a-schengeni-fal-toeveben), A Magyar Dráma Napja a József Attila Színházban, 2000. szeptember 21. Benne: Az illetéktelen címűalkalmi színdarab.
Társszerzők egy-egy hasonló művel: Láng Zsolt és Szabó Palócz Attila. - A József Attila Színház kiadása, Bp, 2000 (a könyv 100 db számozott példányban jelent meg)., Iván Kricsfalusij versei. Ford.: B. D. K. Ungvár, 2001., Világvége. [Válogatott] novellák. Pro Pannonia Kiadó, Pécs, 2002., (Tárolt változat: https://sites.google.com/site/balladkaroly/muvek/szepproza-szoveg), VakCina. Virtuális könyv. Liber-ALL, Világháló, 2003., Peresztrojkácska. Válogatott publicisztikai írások, 1985-1990. (Az Ung Ungvárnál... címűsorozat 1. része). CyberBooks Kiadó, 2005. (e-book)., (Tárolt változat: http://mek.oszk.hu/03100/03196/) Szembesülés. 121 fragmentum egy regényhiány környezetéből. Pro Pannonia, Pécs, 2005., (Közzétett részletek a regényből: https://sites.google.com/site/balladkaroly/koenyvek/szembesueles), 2000ą3. Az ezredforduló hét esztendeje. Egy manzárdőr naplója. Pro Pannonia, Pécs, 2007., A Pilinszky-projektum. Savaria University Press, Szombathely, 2008., Tárolt változat: https://sites.google.com/site/balladkaroly/koenyvek/a-pilinszky-projektum), Magyarul beszélő magyarok. Esszék, publicisztikák, írójegyzetek, kritikák. EÖKIK, 2008., (Tárolt változat: https://sites.google.com/site/balladkaroly/koenyvek/magyarul-beszelo-magyarok), Harmadvalaki. Versek, 1999–2008. Savaria University Press, 2009.,(Tárolt változat: https://sites.google.com/site/balladkaroly/koenyvek/harmadvalaki), Tejmozi. Régény. Magvető Kiadó, 2011.,(Részletek a regényből: http://tejmozi.blog.hu/tags/részlet), Kő és árnyék. Versek. Kárpáti Kiadó, 2012. Kő és árnyék, Az utolsó futamok. Egy mandzárdőr naplója 2004-2007. Pro Pannonia, Pécs, 2013.
Irodalom, forrás: Pál György, A magyar irodalom Kárpátalján (1945-1990), Nyíregyháza, 1990; M. Takács Lajos, Résnyire nyílt ajtók, Debrecen-Ungvár, 1991; Dupka György: Kárpátalja Magyar személyi és intézmény-adattára. [Balla D. Károly], Intermix Kiadó, Ungvár-Budapest, 1993. 12-13. old., Görömbei András, Napjaink kisebbségi magyar irodalma, 1993; Erdélyi Erzsébet-Nobel Iván, Én otthon vagyok költő..., 1993., M. Takács Lajos: Balla D. Károly. In: Új magyar irodalmi lexikon, A-GY. Főszerkesztő: Péter László. Második javított, bővített kiadás, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2000. 120-121. old., Dupka György: Ukrajnai magyar szervezetek, intézmények, közéleti személyiségek adattára. [ Balla D. Károly]. Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége, Ungvár-Budapest, 2006. 46. old., Dupka, György: A magyar irodalom Kárpátaljai Lexikona 1918- 2007[ Balla D. Károly]. In: Ukrajnai Magyar Krónika.- 2007. január 24. 12. old.
Elektronikus irodalom: Wikipédia: Balla D. Károly. In: http://hu.wikipedia.org/wiki/Balla_D._Károly, Legeza Ilona ismertetése: Balla D. Károly: Árokszélen: http://legeza.oszk.hu/sendpage.php?rec=li0107, Könyves Kata ismertetése: Balla D. Károly: Szembesülés. In: http://www.apaczai.com/konyvt/ajanl/html/ballad.htm, http://bdkfanclub.freeblog.hu/archives/2006/06/24/Talaltunk_egy_ujabb_kritikat/
Balla D. Károly versei : http://www.mek.iif.hu/porta/szint/human/szepirod/modern/balla_dk/versek/, Kettenklub: Berniczky - Balla D. : Versek http://hhrf.org/ungbereg/bdk/menu/vers_i.htm,
Balla D. Károly elbeszélései http://mek.oszk.hu/02200/02276/, Balla D. Károly írói oldala: https://sites.google.com/site/balladkaroly/, Eperjesi Penckófer János: Tettben a jellem: A magyar irodalom sajátos kezdeményei Kárpátalján a XX. század második felében, 2009: http://ganymedes.lib.unideb.hu:8080/dea/bitstream/2437/79715/2/de_862.pdf
Portréfilm: 2007-ben Egy manzárd-őr feljegyzései címmel negyvenperces portréfilm készült róla a Duna Televízió műhelyében, Medgyesi Gabriella rendezésében. A mű a dokumentumfilmek kategóriájában részt vett a 39. Filmszemlén. A film öt részre bontva elérhető Balla D. Károly blogján.
(Ungvár, 1957. január 17.) 