Kolozsvár - Kolozs megye

Kolozsvár Románia egyik legfontosabb kulturális központja, és egyben Kolozs megye székhelye is. Az Erdélyi-középhegység és az Erdélyi-medence közötti 179,5 km2-es területen helyezkedik el, 346 méteres tengerszint feletti magassággal. Pontosabban a Kis Szamos és Nádas patak völgyében. Három oldalról dombok veszik körül. Nyugati oldalán található a Hója-domb (506m) és a Gorbó-domb (570m). Északról a 684 méteres Lomb-teto és a 617 méteres Csiga-domb határolja.

Kolozsvár

Délkeletrol pedig a 825 méter magas Feleki domb húzódik. Ideális helyek a rövid túrákat kedveloknek.

Lakossága a 2007-es népszámlálás szerint 311400 fo, és ezzel Románia harmadik legnagyobb városa, Bukarest és Jászvásár után. Kolozsvár lakosságának összetétele nagyon sokat változott az évek során. Mivel a magyar lakosság többségben volt a második világháború után, nagyon sok román családot telepítettek be Kolozsvárra. Többségüket Moldova különbözo részeirol, és az erdélyi Érchegységbol. A város peremén új lakó települések épültek (Monostor, Dónát, Györgyfalvi, Marasti) a bovülo lakosság befogadására. A jelentos zsidó kisebbség száma mára már nagyon lecsökkent ugyanis a második világháború idején több mint 16000 zsidót szállítottak német haláltáborba. Legújabb adatok szerint a lakosság többsége román nemzetiségu (79,39%). Ezenkivül van egy jelentos magyar kisebbség (18.96%). A népesség többi része roma (0,95%), német (0,22%), zsidó (0,07%) és más nemzetiségu (0.41%). Marosvásárhely után Kolozsváron él a legnagyobb létszámú magyar közösség (60287 fo). Kulturális szempontból a legfontosabb város, ugyanis itt muködik a Magyar Állami Színház és Opera, valamint évente több mint 10000 egyetemista tanul itt.

Hírek

  • Elvesztett Ungvár: Laudon István háza

    Amikor Ungváron az orosz vagy szovjet vonatkozású utcák átnevezéséről beszéltek 2022 tavaszán, az egyik javaslat az volt, hogy a belvárosban található Krilov utcát nevezzék át Laudon István utcára. Ezután a közösségi médiában kritikák özöne támadt: „Nevezzük el az összes utcát Istvánokról”, „Kitörik...

  • XI. Kárpátalja Nap Brüsszelben – Hímzett örökség, új szálakon

    A nagydobronyi keresztszemes hímzés és a beregi szőttes is bemutatkozott a szeptember 29-én tizenegyedik alkalommal megrendezett Brüsszeli Kárpátalja Napon. A Ferenc Viktória európai parlamenti képviselő által szervezett esemény idén a hagyományos kézművesség és a kortárs divat kapcsolatát állította...

  • Mesék, játékok és hagyományok nyomában a magyar népmese napján

    Játékos meseösvény, kézműves-foglalkozások, élőszavas mesemondás és táncház várta a gyerekeket szeptember 30-án a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színházban, ahol közös programmal ünnepelték a magyar népmese napját. A színház falai között ezúttal a népmesék jól ismert alakjai, történetei és játékos...

  • Mesevarázs: több mint 100 gyerek mesélt Kárpátalján

    A magyar népmese napja alkalmából tizedszer szervezett mesemondó találkozót a Pro Cultura Subcarpathica (PCS), harmadszor pedig Mesevarázs fesztivált. A kétnaposra bővült rendezvényt Beregszászban, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetemen tartották. A magyar népmese napja minden évben jó al...

Copyright © 2026 KMMI