Kolozsvár - Kolozs megye

Kolozsvár Románia egyik legfontosabb kulturális központja, és egyben Kolozs megye székhelye is. Az Erdélyi-középhegység és az Erdélyi-medence közötti 179,5 km2-es területen helyezkedik el, 346 méteres tengerszint feletti magassággal. Pontosabban a Kis Szamos és Nádas patak völgyében. Három oldalról dombok veszik körül. Nyugati oldalán található a Hója-domb (506m) és a Gorbó-domb (570m). Északról a 684 méteres Lomb-teto és a 617 méteres Csiga-domb határolja.

Kolozsvár

Délkeletrol pedig a 825 méter magas Feleki domb húzódik. Ideális helyek a rövid túrákat kedveloknek.

Lakossága a 2007-es népszámlálás szerint 311400 fo, és ezzel Románia harmadik legnagyobb városa, Bukarest és Jászvásár után. Kolozsvár lakosságának összetétele nagyon sokat változott az évek során. Mivel a magyar lakosság többségben volt a második világháború után, nagyon sok román családot telepítettek be Kolozsvárra. Többségüket Moldova különbözo részeirol, és az erdélyi Érchegységbol. A város peremén új lakó települések épültek (Monostor, Dónát, Györgyfalvi, Marasti) a bovülo lakosság befogadására. A jelentos zsidó kisebbség száma mára már nagyon lecsökkent ugyanis a második világháború idején több mint 16000 zsidót szállítottak német haláltáborba. Legújabb adatok szerint a lakosság többsége román nemzetiségu (79,39%). Ezenkivül van egy jelentos magyar kisebbség (18.96%). A népesség többi része roma (0,95%), német (0,22%), zsidó (0,07%) és más nemzetiségu (0.41%). Marosvásárhely után Kolozsváron él a legnagyobb létszámú magyar közösség (60287 fo). Kulturális szempontból a legfontosabb város, ugyanis itt muködik a Magyar Állami Színház és Opera, valamint évente több mint 10000 egyetemista tanul itt.

Hírek

  • A hagyomány tovább él – Megelevenedtek a húsvéti szokások a Nagyberegi Tájházban

    A néprajzkutatók egybehangzó állítása szerint az, hogy vidékünkön mind a mai napig jó néhány népszokás fennmaradt, periférialétünkkel, viszonylagos elzártságunkkal magyarázható. Akárhogy is történt, a húsvéthoz köthető hagyományok közöségeinkben tovább élnek, azok szorosan kapcsolódnak a kereszténys...

  • Nagypéntek: az év legcsöndesebb napja

    Nagypéntek Jézus kínszenvedését, kereszthalálát és eltemetését tárja elénk, a keresztény liturgiában a húsvéti szent háromnap közepe, egyúttal pedig az egyházi liturgikus évkör legcsendesebb időszaka. Ilyenkor néma minden ajak. Még a harangok is elnémultak, közkeletű elnevezéssel Rómába szálltak....

  • Ma van nagycsütörtök: a nap, amikor megszületett az Oltáriszentség

    Szédületes töménységgel tárja elénk a nagyhét Jézus tanítását és megváltó keresztáldozatát, a főparancsot és az eucharisztiát. Jézus meghagyta: „Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre.” Üdvtörténetünk legszentebb hetéhez Jézus elárulása, megtagadása, kínzása és megölése épp úgy hozzátartozik, mint di...

  • Idén együtt ünneplik a húsvétot a nyugati keresztények és az ortodox felekezetek

    2025-ben egyaránt április 20-án ünnepli Krisztus feltámadását a nyugati és az ortodox világ is. Ilyen nem gyakran fordul elő, bár ebben az évtizedben még egyszer, 2028-ban újra egybeesik majd a két egyház feltámadási ünnepe, akkor április 16-ára.

Copyright © 2025 KMMI