Kolozsvár - Kolozs megye

Kolozsvár Románia egyik legfontosabb kulturális központja, és egyben Kolozs megye székhelye is. Az Erdélyi-középhegység és az Erdélyi-medence közötti 179,5 km2-es területen helyezkedik el, 346 méteres tengerszint feletti magassággal. Pontosabban a Kis Szamos és Nádas patak völgyében. Három oldalról dombok veszik körül. Nyugati oldalán található a Hója-domb (506m) és a Gorbó-domb (570m). Északról a 684 méteres Lomb-teto és a 617 méteres Csiga-domb határolja.

Kolozsvár

Délkeletrol pedig a 825 méter magas Feleki domb húzódik. Ideális helyek a rövid túrákat kedveloknek.

Lakossága a 2007-es népszámlálás szerint 311400 fo, és ezzel Románia harmadik legnagyobb városa, Bukarest és Jászvásár után. Kolozsvár lakosságának összetétele nagyon sokat változott az évek során. Mivel a magyar lakosság többségben volt a második világháború után, nagyon sok román családot telepítettek be Kolozsvárra. Többségüket Moldova különbözo részeirol, és az erdélyi Érchegységbol. A város peremén új lakó települések épültek (Monostor, Dónát, Györgyfalvi, Marasti) a bovülo lakosság befogadására. A jelentos zsidó kisebbség száma mára már nagyon lecsökkent ugyanis a második világháború idején több mint 16000 zsidót szállítottak német haláltáborba. Legújabb adatok szerint a lakosság többsége román nemzetiségu (79,39%). Ezenkivül van egy jelentos magyar kisebbség (18.96%). A népesség többi része roma (0,95%), német (0,22%), zsidó (0,07%) és más nemzetiségu (0.41%). Marosvásárhely után Kolozsváron él a legnagyobb létszámú magyar közösség (60287 fo). Kulturális szempontból a legfontosabb város, ugyanis itt muködik a Magyar Állami Színház és Opera, valamint évente több mint 10000 egyetemista tanul itt.

Hírek

  • Micska Zoltán életmű-kiállítása az ungvári skanzenben

    Egyedülálló tárlattal tisztelegnek a kárpátaljai festészet egyik legjelentősebb alakja, a 2017-ben elhunyt Micska Zoltán emléke előtt. A Kárpátaljai Néprajzi Múzeumban Őseink földje címmel nyílt meg a művész posztumusz kiállítása, amely 35, családi gyűjteményből származó festményt mutat be. A képek ...

  • Probstner Zsófia, a lilaruhás nő

    A magyar festészet egyik legismertebb műve Szinyei Merse Pál Lilaruhás nő című alkotása. A Lilaruhás nő alakját azonban nem érthetjük meg egy másik, talán hasonlóképpen ismert festmény, a Majális nélkül. Ha ugyanis az annak ötletet adó esemény nem valósul meg, valószínűleg a Lilaruhás nő sem ké...

  • 135 éve született Reményik Sándor

    135 évvel ezelőtt született Reményik Sándor erdélyi magyar költő, az erdélyi magyar líra kiemelkedő alakja. Versei napjainkban is nagy népszerűségnek örvendenek. Termékeny szerző volt, 1918-tól haláláig folyamatosan jelentek meg kötetei.

  • Színekbe zárt gondolatok: tájképektől a lélek mélyéig – egy autodidakta festő útja

    A festék illata lassan szétterjed a szobában, mint a hajnal első fényei a Kárpátok hegygerincein. Az ecset minden mozdulata történetet mesél – nem tanult mesterektől, nem követte híres elődök nyomát, hanem saját útját járta ki a színek között. Harmincöt évesen, egy egyszerű, anyagi okból vett vászon...

Copyright © 2025 KMMI