Kolozsvár - Kolozs megye

Kolozsvár Románia egyik legfontosabb kulturális központja, és egyben Kolozs megye székhelye is. Az Erdélyi-középhegység és az Erdélyi-medence közötti 179,5 km2-es területen helyezkedik el, 346 méteres tengerszint feletti magassággal. Pontosabban a Kis Szamos és Nádas patak völgyében. Három oldalról dombok veszik körül. Nyugati oldalán található a Hója-domb (506m) és a Gorbó-domb (570m). Északról a 684 méteres Lomb-teto és a 617 méteres Csiga-domb határolja.

Kolozsvár

Délkeletrol pedig a 825 méter magas Feleki domb húzódik. Ideális helyek a rövid túrákat kedveloknek.

Lakossága a 2007-es népszámlálás szerint 311400 fo, és ezzel Románia harmadik legnagyobb városa, Bukarest és Jászvásár után. Kolozsvár lakosságának összetétele nagyon sokat változott az évek során. Mivel a magyar lakosság többségben volt a második világháború után, nagyon sok román családot telepítettek be Kolozsvárra. Többségüket Moldova különbözo részeirol, és az erdélyi Érchegységbol. A város peremén új lakó települések épültek (Monostor, Dónát, Györgyfalvi, Marasti) a bovülo lakosság befogadására. A jelentos zsidó kisebbség száma mára már nagyon lecsökkent ugyanis a második világháború idején több mint 16000 zsidót szállítottak német haláltáborba. Legújabb adatok szerint a lakosság többsége román nemzetiségu (79,39%). Ezenkivül van egy jelentos magyar kisebbség (18.96%). A népesség többi része roma (0,95%), német (0,22%), zsidó (0,07%) és más nemzetiségu (0.41%). Marosvásárhely után Kolozsváron él a legnagyobb létszámú magyar közösség (60287 fo). Kulturális szempontból a legfontosabb város, ugyanis itt muködik a Magyar Állami Színház és Opera, valamint évente több mint 10000 egyetemista tanul itt.

Hírek

  • Ki volt valójában Szent Miklós?

    Szent Miklós valójában sohasem repült rénszarvas vontatta szánon és csokoládékat sem osztogatott, mégis az ajándékozó szeretet példaképe, a hit védelmezője, a szegények, elesettek és a gyermekek égi patrónusa. Ki volt akkor az igazi Szent Miklós, a közel két évezreddel ezelőtt élt püspök?

  • Évszázadok óta ijesztgeti a krampusz a rosszul viselkedő gyerekeket

    A magyar téli hagyományok szerves részét képezi Szent Miklós napja (december 6.), és a hozzá kapcsolódó ajándékozás – a gyermekek jó magaviseletükért hagyományosan ajándékot, a rossz viselkedésért virgácsot kapnak, valamint a fenyegetést, hogy elviszi őket az ördögszerű lény, a krampusz.

  • Második adventi gyertyagyújtás Beregszász főterén

    A Beregszászi Polgármesteri Hivatal és a Beregszászi Római Katolikus Egyházközség szervezésében valósult meg az adventi koszorú második gyertyájának meggyújtása december 4-én a város főterén. A rendezvényt a Közös Advent programsorozat keretén belül szervezték meg.

  • Szent Borbála napja

    Szent Cecíliához és Alexandriai Szent Katalinhoz hasonlóan Barbara (Borbála) szentként és mártírként való tisztelete a 9. század óta Keleten és Nyugaton egyaránt elterjedt, bár a hitelesnek tekintett történeti források nem beszélnek róla.

Copyright © 2022 KMMI