-
Fodó Sándor
Kapcsolódó település: Ungvár
Nyelvész, irodalmár, egyetemi tanár, politikus (Visk, 1940. február 26. – Ungvár, 2005. május 11.)
Iskoláit helyben végezte. Sorkatonai szolgálatát a hadiflottánál töltötte le. Közben felvételt nyert a tartui egyetem filológiai karára, amelyet 1967-ben végzett el finnugor szakon. Meghatározó volt Fodó Sándor jellemének alakulásában az észtek megmaradásukért folytatott kitartó küzdelme. 1967–1990 között az Ungvári Állami Egyetem magyar filológiai tanszékének előadója, nyelvészetet, néprajzot és irodalomtörténetet tanított. Kutatási területe ebben az időben: szláv jövevényszavak a kárpátaljai magyar nyelvjárásokban. -
Fodor Géza
Kapcsolódó település: Beregszász
Költő, esszéíró (Dercen, 1950. október 6. – Dercen, 2024. január 9.)
Földműves családban született. A nyolcosztályos általános iskolát szülőfalujában végezte el, majd 1965-től a munkácsi középiskolában tanult, 1967-ben leérettségizett. Munkácson gépgyári munkás lett. 1970-től az ungvári területi nyomdában dolgozott. 1970-ben felvételizett az Ungvári Egyetem magyar nyelv és irodalom szakára. 1972-ben a Forrás Stúdióban kifejtett irodalmi és politikai tevékenysége miatt kizárták az egyetemről, be kellett vonulnia a szovjet hadseregbe sorkatonai szolgálatra. 1973-tól két évig tényleges katonai szolgálatot teljesít. Leszerelése után, 1976 őszétől folytatja egyetemi tanulmányait. Tanulmányai befejeztével Ungváron a Köztársasági Tervezőhivatalban dolgozott 1981-ig. -
Füzesi Magda
Kapcsolódó település: Beregszász
Költő, újságíró, műfordító, néprajzkutató (Nagybereg, 1952. május 3.)
Földműves családban született. 1969-ben szülőfalujában elvégezte a középiskolát. 1969-től a beregszászi nyomda kéziszedője, tördelője lett. 1975-től a járási Vörös Zászló munkatársa. Az Ungvári Állami Egyetem magyar nyelv és irodalom szakára járt levelezői tagozaton, ahol 1981-ben diplomát szerzett. 1991-től a Beregi Hírlap levelezési rovatának vezetője, 1989-től a lap magyar kiadásának felelős szerkesztője, 1996–1998 között főszerkesztője. 2005-ben nyugdíjba vonult. -
Gajdos István
Kapcsolódó település: Beregszász
Politikus, parlamenti képviselő (2002–2006 és 2012–2014 között) (Jánosi, 1971.május 5.)
Középiskolai tanulmányait a Jánosi Középiskolában végezte, majd a Tulai Politechnikai Főiskolán, illetve a Lviv Politechnikai Állami Egyetemen szerzett autógépész-mérnöki diplomát. Később, 1998–2005 között a Kárpátaljai Nemzeti Egyetemen a jogtudományi szakon folytatta tanulmányait, ahol jogi végzettséget szerzett. 1993–1998 között a vállalkozó szférában tevékenykedett, mint az általa alapított Numinátor Kft. igazgatója. 1998-ban a Beregszászi Járási Tanács képviselője, majd elnöke, 2000–2002-ben a Beregszászi Járási Közigazgatási Hivatal elnöke. -
Gazdag Vilmos
Kapcsolódó település: Beregszász
Pályakezdő költő, nyelvész (Zápszony, 1984. december 14.)
Tanulmányait 1991-ben kezdte a Zápszonyi Általános Iskolában. 2000-2004 között a Munkácsi Tanítóképzőben (Humán–Pedagógiai Főiskola), 2005-2010 között pedig a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola magyar–ukrán szakán folytatta tanulmányait. PhD-hallgatóként részt vett az ELTE BTK Szláv nyelvészeti Doktori Programjában. Elsősorban a szláv-magyar kontaktushatások vizsgálata iránt érdeklődik. Kutatási területek: kétnyelvűség-kutatás, magyar−ukrán/orosz nyelvi kapcsolatok. Jelenleg a doktori szigorlatra és a majdani védésre készül. II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola keretében működő Genius Jótékonysági Alapítvány munkatársa. -
Gortvay Erzsébet PhD
Kapcsolódó település: Ungvár
Irodalomtörténész, egyetemi tanár (Ungvár, 1935. szept. 16. – Kincseshomok, 2013. augusztus 20.)
Az ungvári egyetemen szerzett tanári diplomát, majd fordító lett a Kárpátontúli Ifjúság című megyei lap szerkesz¬tőségében. Moszkvában egyéves újságíró-isko¬lát végzett. 1962–63-ban a Kolhozélet című ungvári járási lap szerkesztője. Megalakulásától (1963) iro¬dalmat tanított az Ungvári Állami (jelenleg Nemzeti) Egyetem Magyar Filológiai Tanszékén, ahol negyven évig dolgozott. Először asszisztensként, aztán adjunktusként, végül 1973-ban megvédte a kandidátusi disszertációját, és docens címet szerzett. -
Gulácsy Géza
Kapcsolódó település: Munkács
Kisebbségi politikus (Munkács, 1957)
A helyi magyar iskolában érettségizett. 1979-ben fizikatanári diplomát szerzett az Ungvári Állami Egyetemen. 1989-től a KMKSZ elnökségének tagja. 1992-ben a Szövetség politikai titkárává választották. 1996-tól a KMKSZ Munkácsi Középszintű Szervezetének elnöke. 2001–2002 között a kárpátaljai központi státusiroda igazgatója, majd a KMKSZ alelnöke. Megalakulásától elnökségi tagja, majd 1994-től a KMPSZ regionális alelnöke, 2008-tól munkácsi regionális elnöke a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetségnek. 2006-tól a Kárpátaljai Megyei Tanács képviselője. -
Gulácsy Lajos
Kapcsolódó település: Beregszász
Naplóíró, nyugalmazott református püspök(Tivadarfalva, 1925. január 8. – Munkács, 2016. november 6.)
Az egykori Ugocsa megyében nyolcgyermekes családban született, apja vasutas volt, később gazdálkodó. A középiskola elvégzése után Budapestre került, mint műszaki tisztviselő a Mátyásföldi Repülőgyárba. A második világháború után hazakerült szülőföldjére, amikor értesült a „malenykij robot”-ról, visszafordult és Debrecenbe ment. A nyár közepéig ott dolgozott a vagongyárban. Fiatalon feladta a reményt, így ismét hazatért. Kárpátalján a nagy gyászban, a nehéz körülmények között megindult az ébredési mozgalom, amelynek vezetője Simon Zsigmond lelkipásztor volt. -
Györke Magdolna PhD
Kapcsolódó település: Ungvár
Nyelvész, egyetemi tanár (Tiszaágtelek, 1955. január 27.)
Földműves családban született. 1972-ban érettségizett a Nagydobronyi Kö-zépiskolában. 1977-ban kapott filoló¬gus, magyar nyelv és irodalom sza¬kos tanári oklevelet az ungvári egye¬tem Filológiai Karán. 1977-től az ung¬vári egyetem magyar tanszékének la¬boránsa, 1988-től a tanszék adjunktusa. Kandidátusi értekezését 2002-ben védte meg az Ungvári Nemzeti Egyetemen Az öltözködés szakszókincse a kárpátaljai magyar nyelvjárásokban címmel (tudományos vezetője Lizanec Péter professzor). -
Győry Dezső
Kapcsolódó település: Beregszász
Költő, író, publicista (Rimaszombat, 1900. március 8. –Budapest, 1974. február 1.)
Munkássága a 40-es években kötődik vidékünkhöz, amikor Pozsonyból 1940 őszén áttelepül Beregszászra. Egy ideig hallgatásba burkolódzott, és csak elvétve szerepel verseivel Móricz Zsigmond felkérésére a Kelet Népében. Beregszászon fogant költeményeiben egyértelműen tiltakozik a fasiszta barbarizmus ellen, de ezek akkor nem láthattak napvilágot. A nagy világégés után Győry Dezső a vidék lakóinak nevében így fogalmazza meg a jövő programját: „Nem gyászra hív a sors: dologra" (Férfiének Európa romjain).
