(Nagy)Bakta - Beregszászi járás

Nagybakta - magyar, ukrán, ruszin település, amely három kilométerre terül el az Ungvár–Beregszász–Rahó közúttól, 8 km-re a járási központtól. A települést ketté szeli az itt még tiszta és eléggé bővizű Vérke-csatorna. A község közigazgatásilag 1996-ban vált önállóvá, addig Mezőgecséhez tartozott. Jelenleg külön polgármesteri hivatala van. Vasútállomása helyben. 

(Nagy)Bakta

Lakossága: 1047 fő, ebből magyar 326 (2001-es népszámlálási adatok szerint).

Testvértelepülés: Pácin (HU)

Nevének magyarázata: Bakta helynév személynévből keletkezett magyar névadással. Az alapjául szolgáló személynév szláv eredetű.

Története: „Bakta (Bagota)” települést 1232-ben említik először a Szentkirály jobbágyfiai falujaként. Utódaik a Baktai nemesek. Egy 1363-i oklevél szerint valaha kilátó várnépek lakták. Az egykori Árpád-kori település elpusztításának okai ismeretlenek. A XIV. században virágzó falu volt, amelynek nyoma a Gottesmann féle kastély-telek nyugati oldalán elterülő lapályon tűnik fel. 1851-ben az elpusztult települést „baktaerő”-nek is nevezik, amely a gróf Károlyi család birtoka volt. Jelenleg a Károlyi-kúria kéthektáros parkjában ritka fafajták találhatók. A XX. század elején még tanyaként tartották nyilván, a század közepétől pedig mesterségesen létrehozott újkori település lett.

Gazdasági élet: a XX. század elején gazdatisztképző működött az uradalom bázisán, ahol főként tenyészállat szakszerű nevelésére, szántóföldi növények termesztésére fordítottak nagy figyelmet. A korábbi tanya, illetve uradalom helyén a szovjet korszakban Állami Mezőgazdasági Kísérleti Állomást szerveztek, amelynek célja: tudományos és gyakorlati segítséget adni a kárpátaljai síkvidéki gazdaságoknak. Egykori dicsfénye lealkonyult. Itt található a Megyei Agrokémiai Laboratórium is. Jelenleg facsemete-szaporítással, gyógynövény-termesztés és más mezőgazdasági tevékenységgel foglalkoznak

Fontosabb közintézményei: polgármesteri hivatal, általános iskola (vegyes oktatású: magyar/ukrán), posta, klub, könyvtár, közétkeztetési és kereskedelmi egységek, orvosi rendelő, mini pékség, kávézó.

Hitélet: a közösség egyik része református, a másik része a görög katolikus felekezethez tartozik.

Református temploma a hollandiai és a kárpátaljai protestáns gyülekezetek hathatós támogatásával épült a kilencvenes évek végén.

A helyi görög katolikus hívek 2001-ben avatták fel templomukat. Jelentős számban élnek itt például az ortodox (pravoszláv) hívek is (mintegy 360 fő). A Vérke partján épül fel a pravoszláv templom is.

Nagybakta/ с. В.Бакта,
Великобактянська сільська рада


Polgármester: Kalinics Viktor
Cím: 90252 Nagybakta, Szvoboda út 10/a.
Tel./ Fax: +380-/3141/- 22-198, 4-11-71.


Forrás: Botlik József – Dupka György. Magyarlakta települések ezredéve Kárpátalján. Intermix Kiadó, Ungvár-Budapest, 1993., a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet, a Kárpátaljai Vállalkozásfejlesztési Központ és a Kárpátaljai Határmenti Önkormányzatok Társulása adatbázisa.

Hírek

  • Kölcsey-emléktáblát avattak Badalóban

    Ünnepi istentisztelet keretében avatták fel Badalóban Nemzeti imánk, a Himnusz költőjének emléktábláját. Sápi Zsolt helyi református lelkész igehirdetésében az Istenhez való hűség fontosságát emelte ki. Jakab Lajos családorvos, a KMKSZ Badalói Alapszervezetének elnöke köszöntőjében elmondta, régi ál...

  • Weinrauch Katalin szavalóverseny Haranglábon

    Ecset nélkül fest a nap címmel tartottak Haranglábon első ízben szavalóversenyt Weinrauch Katalin gyermekíró tiszteletére. A rendezvénynek a helyi gimnázium adott otthont, ahová a Bátyúi kistérség összes tanintézményéből érkeztek 1-4. osztályos kisdiákok, hogy elszavalják az általuk választott, legk...

  • Gogola Zoltán a szemlélő gyönyörködtetésére fest

    A Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társasága régiónk egyik legpatinásabb, legsikeresebb alkotó közössége. Tagjainak tevékenysége meghatározója a kárpátaljai magyar kulturális, művészeti életnek. Sorozatunkban a közösség egy-egy tagjának munkásságából villantunk fel részleteket.&...

  • A Salánki Tájház nem csupán turisztikai látványosság, hanem közösségi tér is

    Hosszú út és kitartó munka vezetett addig a napig, amikor végre felavatták a Salánki Tájházat. Minden közösségnek, településnek megvannak a saját értékei, kincsei, amelyeket sokszor nem értékelünk kellően. A szakemberek – tanárok, helytörténészek, néprajzkutatók – feladata és felelőssége, hogy elind...

Copyright © 2023 KMMI