(Nagy)Bakta - Beregszászi járás

Nagybakta - magyar, ukrán, ruszin település, amely három kilométerre terül el az Ungvár–Beregszász–Rahó közúttól, 8 km-re a járási központtól. A települést ketté szeli az itt még tiszta és eléggé bővizű Vérke-csatorna. A község közigazgatásilag 1996-ban vált önállóvá, addig Mezőgecséhez tartozott. Jelenleg külön polgármesteri hivatala van. Vasútállomása helyben. 

(Nagy)Bakta

Lakossága: 1047 fő, ebből magyar 326 (2001-es népszámlálási adatok szerint).

Testvértelepülés: Pácin (HU)

Nevének magyarázata: Bakta helynév személynévből keletkezett magyar névadással. Az alapjául szolgáló személynév szláv eredetű.

Története: „Bakta (Bagota)” települést 1232-ben említik először a Szentkirály jobbágyfiai falujaként. Utódaik a Baktai nemesek. Egy 1363-i oklevél szerint valaha kilátó várnépek lakták. Az egykori Árpád-kori település elpusztításának okai ismeretlenek. A XIV. században virágzó falu volt, amelynek nyoma a Gottesmann féle kastély-telek nyugati oldalán elterülő lapályon tűnik fel. 1851-ben az elpusztult települést „baktaerő”-nek is nevezik, amely a gróf Károlyi család birtoka volt. Jelenleg a Károlyi-kúria kéthektáros parkjában ritka fafajták találhatók. A XX. század elején még tanyaként tartották nyilván, a század közepétől pedig mesterségesen létrehozott újkori település lett.

Gazdasági élet: a XX. század elején gazdatisztképző működött az uradalom bázisán, ahol főként tenyészállat szakszerű nevelésére, szántóföldi növények termesztésére fordítottak nagy figyelmet. A korábbi tanya, illetve uradalom helyén a szovjet korszakban Állami Mezőgazdasági Kísérleti Állomást szerveztek, amelynek célja: tudományos és gyakorlati segítséget adni a kárpátaljai síkvidéki gazdaságoknak. Egykori dicsfénye lealkonyult. Itt található a Megyei Agrokémiai Laboratórium is. Jelenleg facsemete-szaporítással, gyógynövény-termesztés és más mezőgazdasági tevékenységgel foglalkoznak

Fontosabb közintézményei: polgármesteri hivatal, általános iskola (vegyes oktatású: magyar/ukrán), posta, klub, könyvtár, közétkeztetési és kereskedelmi egységek, orvosi rendelő, mini pékség, kávézó.

Hitélet: a közösség egyik része református, a másik része a görög katolikus felekezethez tartozik.

Református temploma a hollandiai és a kárpátaljai protestáns gyülekezetek hathatós támogatásával épült a kilencvenes évek végén.

A helyi görög katolikus hívek 2001-ben avatták fel templomukat. Jelentős számban élnek itt például az ortodox (pravoszláv) hívek is (mintegy 360 fő). A Vérke partján épül fel a pravoszláv templom is.

Nagybakta/ с. В.Бакта,
Великобактянська сільська рада


Polgármester: Kalinics Viktor
Cím: 90252 Nagybakta, Szvoboda út 10/a.
Tel./ Fax: +380-/3141/- 22-198, 4-11-71.


Forrás: Botlik József – Dupka György. Magyarlakta települések ezredéve Kárpátalján. Intermix Kiadó, Ungvár-Budapest, 1993., a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet, a Kárpátaljai Vállalkozásfejlesztési Központ és a Kárpátaljai Határmenti Önkormányzatok Társulása adatbázisa.

Hírek

  • Márton-napi élmények a Nagyberegi Tájházban

    Márton napja (november 11.) a naptári év egyik fontos fordulópontja. Ez a nap zárja le a gazdasági évet, ezen a napon kóstolják meg az újbort és vágnak libát, innen ered a mondás: „Aki Márton napon libát nem eszik, egész évben éhezik.” A Márton-napi lampionos felvonulás pedig a reményt és a szeretet...

  • Operett-est a Magyar Melódiákkal

    A Magyar Melódiák Kamaraegyüttes művészei egy felnyitott ékszerdobozzá változtatták a Kárpátaljai Megyei Filharmónia nagytermét: csillogó fények, csipetnyi irónia, nagyívű dallamok, és bizsergés… A népdaltól a bécsi szalonokig vezették a közönséget, és megmutatták, miért hívják az operettet a mosoly...

  • Népzeneoktató módszertani képzés Beregszászban

    A Hagyományok Háza Hálózat szervezésében ismét megrendezésre került a kárpátaljai népzenetanárok módszertani képzése, melyet Beregszászban, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetemen tartottak meg. A kétnapos képzés résztvevőit Orosz Enikő, a Hagyományok Háza Hálózat kárpátaljai koordinátora ...

  • Közös éneklés, a béke misztériuma – Técsőn ismét megrendezték az Arany Ősz Kórus- és Néptánctalálkozót

    Hat esztendő kihagyás után Técsőn ismét megtartották az Arany Ősz Kórus- és Néptánctalálkozót, a szórványmagyarság egyik kiemelt rendezvényét. Amelyik egyedülálló módon abban az évben indult útjára, amikor megalakult a kárpátaljai magyarság legjelentősebb érdekvédelmi szervezete, a KMKSZ. Fontos, ho...

Copyright © 2025 KMMI