(Nagy)Bakta - Beregszászi járás

Nagybakta - magyar, ukrán, ruszin település, amely három kilométerre terül el az Ungvár–Beregszász–Rahó közúttól, 8 km-re a járási központtól. A települést ketté szeli az itt még tiszta és eléggé bővizű Vérke-csatorna. A község közigazgatásilag 1996-ban vált önállóvá, addig Mezőgecséhez tartozott. Jelenleg külön polgármesteri hivatala van. Vasútállomása helyben. 

(Nagy)Bakta

Lakossága: 1047 fő, ebből magyar 326 (2001-es népszámlálási adatok szerint).

Testvértelepülés: Pácin (HU)

Nevének magyarázata: Bakta helynév személynévből keletkezett magyar névadással. Az alapjául szolgáló személynév szláv eredetű.

Története: „Bakta (Bagota)” települést 1232-ben említik először a Szentkirály jobbágyfiai falujaként. Utódaik a Baktai nemesek. Egy 1363-i oklevél szerint valaha kilátó várnépek lakták. Az egykori Árpád-kori település elpusztításának okai ismeretlenek. A XIV. században virágzó falu volt, amelynek nyoma a Gottesmann féle kastély-telek nyugati oldalán elterülő lapályon tűnik fel. 1851-ben az elpusztult települést „baktaerő”-nek is nevezik, amely a gróf Károlyi család birtoka volt. Jelenleg a Károlyi-kúria kéthektáros parkjában ritka fafajták találhatók. A XX. század elején még tanyaként tartották nyilván, a század közepétől pedig mesterségesen létrehozott újkori település lett.

Gazdasági élet: a XX. század elején gazdatisztképző működött az uradalom bázisán, ahol főként tenyészállat szakszerű nevelésére, szántóföldi növények termesztésére fordítottak nagy figyelmet. A korábbi tanya, illetve uradalom helyén a szovjet korszakban Állami Mezőgazdasági Kísérleti Állomást szerveztek, amelynek célja: tudományos és gyakorlati segítséget adni a kárpátaljai síkvidéki gazdaságoknak. Egykori dicsfénye lealkonyult. Itt található a Megyei Agrokémiai Laboratórium is. Jelenleg facsemete-szaporítással, gyógynövény-termesztés és más mezőgazdasági tevékenységgel foglalkoznak

Fontosabb közintézményei: polgármesteri hivatal, általános iskola (vegyes oktatású: magyar/ukrán), posta, klub, könyvtár, közétkeztetési és kereskedelmi egységek, orvosi rendelő, mini pékség, kávézó.

Hitélet: a közösség egyik része református, a másik része a görög katolikus felekezethez tartozik.

Református temploma a hollandiai és a kárpátaljai protestáns gyülekezetek hathatós támogatásával épült a kilencvenes évek végén.

A helyi görög katolikus hívek 2001-ben avatták fel templomukat. Jelentős számban élnek itt például az ortodox (pravoszláv) hívek is (mintegy 360 fő). A Vérke partján épül fel a pravoszláv templom is.

Nagybakta/ с. В.Бакта,
Великобактянська сільська рада


Polgármester: Kalinics Viktor
Cím: 90252 Nagybakta, Szvoboda út 10/a.
Tel./ Fax: +380-/3141/- 22-198, 4-11-71.


Forrás: Botlik József – Dupka György. Magyarlakta települések ezredéve Kárpátalján. Intermix Kiadó, Ungvár-Budapest, 1993., a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet, a Kárpátaljai Vállalkozásfejlesztési Központ és a Kárpátaljai Határmenti Önkormányzatok Társulása adatbázisa.

Hírek

  • Ma is él Egry Ferenc és az egykori harangöntöde emléke Kisgejőcön

    Kisgejőcön ma is találkozni lehet Egry Ferenc emlékével: az iskola, a templomok harangjai és az egykori öntöde nyomai mind az egykori harangöntő mester örökségét és mesterségét őrzik.

  • „Nagyon szép gyermekkorom volt” – interjú Petrusevics Vivien Nikolett festőművésszel

    A Munkácsy Mihály Magyar Ház évek óta rendszeresen ad otthont kárpátaljai művészek kiállításainak. Számos ismert és kezdő festőművész is bemutathatta már itt alkotásait az érdeklődő közönségnek. Szeptember 10-én Petrusevics Vivien Nikolett, az Irka gyermeklap illusztrátorának műveiből nyílt kiállítá...

  • Helyi hagyományok napja a Szinevéri kistérségben

    Első alkalommal rendezték meg a helyi hagyományok napját a Szinevéri kistérségben. A szeptember 12-i rendezvénynek egy tanya adott otthont, ahol helyi mesterek, termelők, lakosok és turisták találkoztak.

  • Hetedik éve töretlenül zajlik a néptáncoktatás

    Most, amikor ilyen nehéz helyzet uralkodik az országban, még fontosabbá válik az itthon maradt gyerekek figyelmét a kultúrára, örökségünk felé fordítani, és a programok talán egy picit hozzásegítik őket a szülőföldön való maradáshoz. Az is fontos, hogy a kulturális programok ne csak a nagyobb telepü...

Copyright © 2026 KMMI