(Nagy)Bakta - Beregszászi járás

Nagybakta - magyar, ukrán, ruszin település, amely három kilométerre terül el az Ungvár–Beregszász–Rahó közúttól, 8 km-re a járási központtól. A települést ketté szeli az itt még tiszta és eléggé bővizű Vérke-csatorna. A község közigazgatásilag 1996-ban vált önállóvá, addig Mezőgecséhez tartozott. Jelenleg külön polgármesteri hivatala van. Vasútállomása helyben. 

(Nagy)Bakta

Lakossága: 1047 fő, ebből magyar 326 (2001-es népszámlálási adatok szerint).

Testvértelepülés: Pácin (HU)

Nevének magyarázata: Bakta helynév személynévből keletkezett magyar névadással. Az alapjául szolgáló személynév szláv eredetű.

Története: „Bakta (Bagota)” települést 1232-ben említik először a Szentkirály jobbágyfiai falujaként. Utódaik a Baktai nemesek. Egy 1363-i oklevél szerint valaha kilátó várnépek lakták. Az egykori Árpád-kori település elpusztításának okai ismeretlenek. A XIV. században virágzó falu volt, amelynek nyoma a Gottesmann féle kastély-telek nyugati oldalán elterülő lapályon tűnik fel. 1851-ben az elpusztult települést „baktaerő”-nek is nevezik, amely a gróf Károlyi család birtoka volt. Jelenleg a Károlyi-kúria kéthektáros parkjában ritka fafajták találhatók. A XX. század elején még tanyaként tartották nyilván, a század közepétől pedig mesterségesen létrehozott újkori település lett.

Gazdasági élet: a XX. század elején gazdatisztképző működött az uradalom bázisán, ahol főként tenyészállat szakszerű nevelésére, szántóföldi növények termesztésére fordítottak nagy figyelmet. A korábbi tanya, illetve uradalom helyén a szovjet korszakban Állami Mezőgazdasági Kísérleti Állomást szerveztek, amelynek célja: tudományos és gyakorlati segítséget adni a kárpátaljai síkvidéki gazdaságoknak. Egykori dicsfénye lealkonyult. Itt található a Megyei Agrokémiai Laboratórium is. Jelenleg facsemete-szaporítással, gyógynövény-termesztés és más mezőgazdasági tevékenységgel foglalkoznak

Fontosabb közintézményei: polgármesteri hivatal, általános iskola (vegyes oktatású: magyar/ukrán), posta, klub, könyvtár, közétkeztetési és kereskedelmi egységek, orvosi rendelő, mini pékség, kávézó.

Hitélet: a közösség egyik része református, a másik része a görög katolikus felekezethez tartozik.

Református temploma a hollandiai és a kárpátaljai protestáns gyülekezetek hathatós támogatásával épült a kilencvenes évek végén.

A helyi görög katolikus hívek 2001-ben avatták fel templomukat. Jelentős számban élnek itt például az ortodox (pravoszláv) hívek is (mintegy 360 fő). A Vérke partján épül fel a pravoszláv templom is.

Nagybakta/ с. В.Бакта,
Великобактянська сільська рада


Polgármester: Kalinics Viktor
Cím: 90252 Nagybakta, Szvoboda út 10/a.
Tel./ Fax: +380-/3141/- 22-198, 4-11-71.


Forrás: Botlik József – Dupka György. Magyarlakta települések ezredéve Kárpátalján. Intermix Kiadó, Ungvár-Budapest, 1993., a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet, a Kárpátaljai Vállalkozásfejlesztési Központ és a Kárpátaljai Határmenti Önkormányzatok Társulása adatbázisa.

Hírek

  • „Úgy szeretném meghálálni”– az anyák napja története

    Azt tudjuk, hogy május első vasárnapján anyák napja van, de azt már kevesebben, hogy mióta és miért ünnepeljük. Az egyiptomiak szerint náluk kezdődött, a görögök esküsznek Hellászra, de köze van hozzá a húsvétnak és egy amerikai feministának is.

  • Esterházy János emlékezete Ungváron: előadás és emléktábla-avatás

    Gróf Esterházy János, a felvidéki magyarság mártír politikusa születésének 125. évfordulója alkalmából dr. Molnár Imre történész Gróf Esterházy János, a keresztény szeretet vértanúja – tragikus élete, ungvári vonatkozások címmel tartott előadást április 26-án Ungváron, majd emléktáblát lepleztek le ...

  • A boszorkányoktól a majálisokig: május 1. elfeledett történetei

    Május elseje az egyik legsokszínűbb ünnep, amelyben az ősi termékenységi rítusok, a népi hagyományok és a munkásjogokért vívott harcok fonódnak össze. Összefoglalónkban a májusfák és a Gellért-hegyi boszorkányszombatok mellett a majálisok évszázados útját is felidézzük.

  • Kárpátaljai citerások találkozója, másodszor – Örömzenélés Sárosorosziban

    Volt idő, amikor a citera hangja természetes része volt a kárpátaljai falvak mindennapjainak. Megszólalt a fonóban, a kukoricafosztáskor, disznótorban, keresztelőn, s gyakran még a lakodalmakban is: egyszerűsége, tiszta csengése és közösségteremtő ereje miatt a népélet egyik legkedvesebb hangszere v...

Copyright © 2026 KMMI