Beregdéda - Beregszászi járás

Beregdéda (ukránul Дийда (Déda / Deyda) korábban Дідове (Gyidove / Didove), oroszul Дедoвo (Gyedovo)): falu Ukrajnában, Kárpátalján a Beregszászi járásban. Mezőhomok tartozik hozzá. Ma 1932 lakosából 1747 a magyar. Beregszásztól 5 km-re nyugatra fekszik. 1353-ban Deda néven említik először, neve személynévi eredetű. Területe ősidők óta lakott. Határában halomsírok találhatók.

Beregdéda

A Kirva nevű puszta helyén kisebb földvár nyomai látszanak. Református temploma 13. századi, a középkorban megyegyűlések színhelye volt. 1566-ban a tatárok dúlták fel a falut. A templom 1556-óta a reformátusoké, 1774-ben és 1903-ban felújították és átalakították. Tornya 17. századi. 1910-ben 898 lakosából 896 magyar volt. Ebből 274 görögkatolikus, 495 református, 75 izraelita volt. Mezőhomoknak a település létrejöttekor a Homoki család volt a tulajdonosa. A helység említése 1356-ból való. A krónikák megemlítik, hogy a Homoki család a település nyugati felét 1440-ben a lampertszászi Stéber Péternek és Kévesi Albertnek adta zálogba.

1566-ban a Tokaj alól erre elvonuló tatárok a falut teljesen elpusztították. A betelepített ruszin lakosságnak már a XVIII. század végén volt temploma. 1647-ben a homoki részt Galambosi László és Perényi János birtokolta. Ez később a Lónyai családra szállt. Kisebb-nagyobb földrészekkel bírtak itt az elmúlt századok nyomán az Egressyek, a Majorok, a Kazimirok.

Az első világháborúban negyven férfi került a frontra, közülük öten elestek.

Beregdéda hajdan királyi birtok volt. A krónikák első ízben 1356-ban említik. Ez idő tájt itt számos alkalommal megyegyűlést tartottak. A település egy ideig a munkácsi várhoz tartozik, később Pálóczi Lászlónak, majd ezután Mátyás király anyjának, Szilágyi Erzsébetnek jutott a birtokába. 1484-ben számos más birtokkal együtt Déda is Korvin János tulajdona lesz. 1566-ban az erre átvonuló tatárok 16 házhelyet elpusztítottak, s a népet fogságba hurcolták. Az elmúlt századok folyamán Bereg vármegye nemessége többször is ülésezett itt.

1830 táján Perényi Zsigmond a községben timsó gyárat építtetett, melyet 1849 után az osztrák kormány más birtokaival együtt elkobozta. A gyárat később Bay György vette meg.

A XVII-XIX. század folyamán kisebb-nagyobb birtokrészei voltak itt a már említett Bay, a Bloksay, a Szarka, a Pásztélyi, a Szunyogh, a Leszkay, a Létay, a Bessenyei, a Kozák, a Kosztyó és a Molnár családoknak.

A községnek 84 polgára vett részt az első világháborúban, harmincan életüket vesztették. A második világháború frontjain a településről 27-en estek el. A sztálinisták 1944 őszén 88 férfit hurcoltak el, közülük negyvenen soha többé nem tértek haza.

A 2001. évi népszámlás adatai alapján Beregdédának 2000 lakosa van. A község két településnek, Beregdédának és Mezőhomoknak az 1950-es évek közepén történt egyesítésével jött létre. Azóta teljesen egybeépültek.

A település lakói 85%-ban magyarok, a többiek ukrán nemzetiségűek. Jelentős roma kisebbség - mintegy 70 fő - él itt. A magyaroknak valamivel több mint a fele református, mintegy negyven százalékuk görög katolikus, a többiek római katolikusok. Az ukránok javarészt pravoszláv vallásúak.

A szovjet éra alatt a lakosság jelentős része a helybeli, aránylag jól prosperáló gazdaságban, illetve annak melléküzemágaiban (konzervgyár, varroda stb.) tevékenykedett. Beregszász közelségét kihasználva az itteniek közül igen sokan helyezkedtek el a város ipar- és szolgáltató vállalatainál. A dédaiak közül már ekkor igen sokan termesztettek a háztájiban különböző zöldségféléket, valamint burgonyát. E termékek egy részét, valamint a tejet, túrót, tejfelt a beregszászi piacon értékesítették. Még működött a közös gazdaság, amikor több mint tíz helyi termelő kérvényezte, hogy farmergazdaság létesítése céljából utaljanak ki részükre megfelelő nagyságú földterületet. A farmergazdák száma jelenleg húsz fő, átlagosan nyolc-tizenkét, néhányan közülük 25-40 hektáron gazdálkodnak.

2000 tavaszán itt is feloszlatták a közös gazdaságot. A tagok mindegyike 1,70-2,5 hektárnyi földhöz jutott. Ez hozta létre az itt működő 615 egyéni családi gazdaság alapját. A magántermelőktől és a tanácstól bérelt földön gazdálkodik az Agro 2000 Kft., amely zöldségfélét (fóliaházit is), gyümölcsöt, szőlőt és gabonaféléket termeszt.

A munkaképes korú dédaiak közül mára viszonylag keveseknek sikerült megtartaniuk a városban levő munkahelyüket: a fiatalabb férfiak jelentős része magyarországi építkezéseken dolgozik, a nők közül a mezőgazdasági idény beindultával sokan vállalnak munkát a határ túloldalán elterülő közeli településeken. Az itteniek nagy szomorúságára kihasználatlanul áll a konzervüzem, befektetőkre vár többek között a varroda is (szakképzett munkaerő helyben).

A Beregédai Általános Iskolában jelenleg 250-en tanulnak, óvodába 55 gyerek jár, orvosi rendelő, posta, könyvtár (12 ezres könyvállománnyal) helyben. A község klubja 350 férőhelyes, az épületben külön tánctermet alakítottak ki.

A településen több ABC és kávézó is működik. Pár évvel ezelőtt két traktorokhoz és gépkocsikhoz szükséges alkatrészeket árusító bolt nyílt itt.

A nemrég felújított Kamilla motelben több egy- illetve kétágyas szoba várja a vendégeket. A kiszolgálás kulturált, az elhelyezés magas színvonalú. Fodrászat, asztalosműhely, autószerelő műhely működik a településen.

A helyi Arany János Nyugdíjasklub hét évvel ezelőtt történt megalakulása óta igen aktív tevékenységet folytat. (Vezetője Feketéné Egressy Margit.) Az elmúlt évek során számos nemzetközi nyugdíjastalálkozót szerveztek. A községben több gazdakör is működik.
Testvértelepülési kapcsolatot a helybéliek a budakesziekkel ápolnak. Az itteni görög katolikusok búcsúünnepüket pünkösdkor tartják.

A település határban található egy közel 90 hektáros természetvédelmi terület, melynek nagyobb része mocsár. Ez a mocsaras rész átnyúlik a határ túloldalára. (A magyar oldalon szintén természetvédelmi területnek nyilvánították ezt a részt.) Sokféle ritka növény és állat található itt (bölömbika, szürke gém, stb.) E mocsaras rész közepén egy kisebb földhalom látható, melynek tetején a krónikák szerint a XIII. században még földvár állt. Ma ezt a helyet nevezik Tóvárnak.

A településtől délnyugati irányban a Beregdaróc felé vezető úton találjuk a Királyhidat, mely a helyi népmonda szerint középkori királyaink látogatásának állít emléket.

Beregdéda református községe 1556-ban keletkezett, mai kőtemploma a XV. században épült. 2003 őszén gyönyörűen felújították.

Görög katolikus egyházközsége 1878-ban keletkezett. Templomukat a XVIII. század végén építették. Azóta többször felújították.

A település központi részén egy útelágazásnál áll az első világháborúban elpusztult dédaiak emlékére állított emlékmű, melyet az itteniek a közeljövőben kívánnak felújítani.

Úgy alakult, hogy a dédaiak - főként a nyugdíjasklub kapcsolatai révén - gyakran fogadnak külföldi, első sorban magyarországi vendégeket. A vendégek elszállásolása, ellátása, programjaik megszervezése kölcsönösségi alapon történik. Ennek köszönhetően az itteniek az elmúlt évek során Magyarország számos településére látogattak el. A beregdédaiak a turizmusnak, az ismerkedésnek, a kapcsolatteremtésnek ezt a formáját a jövőben még inkább bővíteni kívánják. A településre nyolc esztendővel ezelőtt jutott el a földgáz, az itteni otthonok 98 százalékában használják ezt a fűtőanyagot. A község Beregvidék egyik legszebben kiépült, legrendezettebb települése.

Több évtizeddel ezelőtt, még a szovjet érában a falu határában homokbányát létesítettek. A helybéliek, miután észrevették, hogy otthonaik fala egyre több helyen repedezik meg, a hatóságoknál kezdeményezték a homokbánya bezárását. Ez tíz évvel ezelőtt meg is történt. Azóta a bánya helyén létesült tó - több mint hatvan hektáros vízfelületről van szó - a környékbeliek kedvelt pihenőjévé vált. Nyaranta egy-egy hétvégén több mint ezren is ellátogatnak ide.

A Bumeráng Kft. elkezdte a tereprendezést, a kulturált fürdőzőhelyek kialakítását. A cél: hangulatos, korszerű üdülőövezet létrehozása, ahol csónakázásra és más vízi sportok gyakorlására is lehetőség nyílik.

Hírek

  • Nyárindító foglalkozások a Nagyberegi Tájházban

    Levendulás limonádé és palacsinta várta az iskolásokat csütörtökön a Nagyberegi Tájházban. A Pro Cultura Subcarpathica nyár eleji kézműves foglalkozást szervezett, ahol a jókedv és a felhőtlen szórakozás garantált volt. A június 1-én tartott program a megszokottakhoz híven tárlatvezetéssel indult...

  • Kárpátaljai művészdinasztiák: új kiállítás-sorozat indult

    Magyarország Ungvári Főkonzulátusa a Boksay József Kárpátaljai Megyei Szépművészeti Múzeummal együttműködve új kiállítás-sorozatot indított a kárpátaljai művészdinasztiák munkásságának bemutatására. Ennek első eseményeként Boksay József, a kárpátaljai festőiskola alapítója, kiemelkedő képviselője és...

  • Eredetileg az özönvízről festette volna monumentális körképét Feszty Árpád

    109 éve, 1914. június 1-én hunyt el Feszty Árpád festő, a magyarok bejövetelét ábrázoló híres körkép alkotója. A korabeli sajtó így írt róla: „Feszty a körképpel konkurenciát csinált saját magának. Őt most a körkép festőjének ismerik és csak annak. Pedig mielőtt ezt a populáris képet megalkotta voln...

  • Tűz az összetartozás, a béke jegyében

    Az összetartozás iránti vágy mindig is bennünk volt, három éve azonban látható formát öltött. Az Összetartozásunk Tüze kezdeményezés keretében fellobbant láng azóta is ég mindannyiunk szívében, melegséggel tölt el, erőt ad, és immár elolthatatlan.

Copyright © 2023 KMMI