A Kirva nevű puszta helyén kisebb földvár nyomai látszanak. Református temploma 13. századi, a középkorban megyegyűlések színhelye volt. 1566-ban a tatárok dúlták fel a falut. A templom 1556-óta a reformátusoké, 1774-ben és 1903-ban felújították és átalakították. Tornya 17. századi. 1910-ben 898 lakosából 896 magyar volt. Ebből 274 görögkatolikus, 495 református, 75 izraelita volt. Mezőhomoknak a település létrejöttekor a Homoki család volt a tulajdonosa. A helység említése 1356-ból való. A krónikák megemlítik, hogy a Homoki család a település nyugati felét 1440-ben a lampertszászi Stéber Péternek és Kévesi Albertnek adta zálogba.
1566-ban a Tokaj alól erre elvonuló tatárok a falut teljesen elpusztították. A betelepített ruszin lakosságnak már a XVIII. század végén volt temploma. 1647-ben a homoki részt Galambosi László és Perényi János birtokolta. Ez később a Lónyai családra szállt. Kisebb-nagyobb földrészekkel bírtak itt az elmúlt századok nyomán az Egressyek, a Majorok, a Kazimirok.
Az első világháborúban negyven férfi került a frontra, közülük öten elestek.
Beregdéda hajdan királyi birtok volt. A krónikák első ízben 1356-ban említik. Ez idő tájt itt számos alkalommal megyegyűlést tartottak. A település egy ideig a munkácsi várhoz tartozik, később Pálóczi Lászlónak, majd ezután Mátyás király anyjának, Szilágyi Erzsébetnek jutott a birtokába. 1484-ben számos más birtokkal együtt Déda is Korvin János tulajdona lesz. 1566-ban az erre átvonuló tatárok 16 házhelyet elpusztítottak, s a népet fogságba hurcolták. Az elmúlt századok folyamán Bereg vármegye nemessége többször is ülésezett itt.
1830 táján Perényi Zsigmond a községben timsó gyárat építtetett, melyet 1849 után az osztrák kormány más birtokaival együtt elkobozta. A gyárat később Bay György vette meg.
A XVII-XIX. század folyamán kisebb-nagyobb birtokrészei voltak itt a már említett Bay, a Bloksay, a Szarka, a Pásztélyi, a Szunyogh, a Leszkay, a Létay, a Bessenyei, a Kozák, a Kosztyó és a Molnár családoknak.
A községnek 84 polgára vett részt az első világháborúban, harmincan életüket vesztették. A második világháború frontjain a településről 27-en estek el. A sztálinisták 1944 őszén 88 férfit hurcoltak el, közülük negyvenen soha többé nem tértek haza.
A 2001. évi népszámlás adatai alapján Beregdédának 2000 lakosa van. A község két településnek, Beregdédának és Mezőhomoknak az 1950-es évek közepén történt egyesítésével jött létre. Azóta teljesen egybeépültek.
A település lakói 85%-ban magyarok, a többiek ukrán nemzetiségűek. Jelentős roma kisebbség - mintegy 70 fő - él itt. A magyaroknak valamivel több mint a fele református, mintegy negyven százalékuk görög katolikus, a többiek római katolikusok. Az ukránok javarészt pravoszláv vallásúak.
A szovjet éra alatt a lakosság jelentős része a helybeli, aránylag jól prosperáló gazdaságban, illetve annak melléküzemágaiban (konzervgyár, varroda stb.) tevékenykedett. Beregszász közelségét kihasználva az itteniek közül igen sokan helyezkedtek el a város ipar- és szolgáltató vállalatainál. A dédaiak közül már ekkor igen sokan termesztettek a háztájiban különböző zöldségféléket, valamint burgonyát. E termékek egy részét, valamint a tejet, túrót, tejfelt a beregszászi piacon értékesítették. Még működött a közös gazdaság, amikor több mint tíz helyi termelő kérvényezte, hogy farmergazdaság létesítése céljából utaljanak ki részükre megfelelő nagyságú földterületet. A farmergazdák száma jelenleg húsz fő, átlagosan nyolc-tizenkét, néhányan közülük 25-40 hektáron gazdálkodnak.
2000 tavaszán itt is feloszlatták a közös gazdaságot. A tagok mindegyike 1,70-2,5 hektárnyi földhöz jutott. Ez hozta létre az itt működő 615 egyéni családi gazdaság alapját. A magántermelőktől és a tanácstól bérelt földön gazdálkodik az Agro 2000 Kft., amely zöldségfélét (fóliaházit is), gyümölcsöt, szőlőt és gabonaféléket termeszt.
A munkaképes korú dédaiak közül mára viszonylag keveseknek sikerült megtartaniuk a városban levő munkahelyüket: a fiatalabb férfiak jelentős része magyarországi építkezéseken dolgozik, a nők közül a mezőgazdasági idény beindultával sokan vállalnak munkát a határ túloldalán elterülő közeli településeken. Az itteniek nagy szomorúságára kihasználatlanul áll a konzervüzem, befektetőkre vár többek között a varroda is (szakképzett munkaerő helyben).
A Beregédai Általános Iskolában jelenleg 250-en tanulnak, óvodába 55 gyerek jár, orvosi rendelő, posta, könyvtár (12 ezres könyvállománnyal) helyben. A község klubja 350 férőhelyes, az épületben külön tánctermet alakítottak ki.
A településen több ABC és kávézó is működik. Pár évvel ezelőtt két traktorokhoz és gépkocsikhoz szükséges alkatrészeket árusító bolt nyílt itt.
A nemrég felújított Kamilla motelben több egy- illetve kétágyas szoba várja a vendégeket. A kiszolgálás kulturált, az elhelyezés magas színvonalú. Fodrászat, asztalosműhely, autószerelő műhely működik a településen.
A helyi Arany János Nyugdíjasklub hét évvel ezelőtt történt megalakulása óta igen aktív tevékenységet folytat. (Vezetője Feketéné Egressy Margit.) Az elmúlt évek során számos nemzetközi nyugdíjastalálkozót szerveztek. A községben több gazdakör is működik.
Testvértelepülési kapcsolatot a helybéliek a budakesziekkel ápolnak. Az itteni görög katolikusok búcsúünnepüket pünkösdkor tartják.
A település határban található egy közel 90 hektáros természetvédelmi terület, melynek nagyobb része mocsár. Ez a mocsaras rész átnyúlik a határ túloldalára. (A magyar oldalon szintén természetvédelmi területnek nyilvánították ezt a részt.) Sokféle ritka növény és állat található itt (bölömbika, szürke gém, stb.) E mocsaras rész közepén egy kisebb földhalom látható, melynek tetején a krónikák szerint a XIII. században még földvár állt. Ma ezt a helyet nevezik Tóvárnak.
A településtől délnyugati irányban a Beregdaróc felé vezető úton találjuk a Királyhidat, mely a helyi népmonda szerint középkori királyaink látogatásának állít emléket.
Beregdéda református községe 1556-ban keletkezett, mai kőtemploma a XV. században épült. 2003 őszén gyönyörűen felújították.
Görög katolikus egyházközsége 1878-ban keletkezett. Templomukat a XVIII. század végén építették. Azóta többször felújították.
A település központi részén egy útelágazásnál áll az első világháborúban elpusztult dédaiak emlékére állított emlékmű, melyet az itteniek a közeljövőben kívánnak felújítani.
Úgy alakult, hogy a dédaiak - főként a nyugdíjasklub kapcsolatai révén - gyakran fogadnak külföldi, első sorban magyarországi vendégeket. A vendégek elszállásolása, ellátása, programjaik megszervezése kölcsönösségi alapon történik. Ennek köszönhetően az itteniek az elmúlt évek során Magyarország számos településére látogattak el. A beregdédaiak a turizmusnak, az ismerkedésnek, a kapcsolatteremtésnek ezt a formáját a jövőben még inkább bővíteni kívánják. A településre nyolc esztendővel ezelőtt jutott el a földgáz, az itteni otthonok 98 százalékában használják ezt a fűtőanyagot. A község Beregvidék egyik legszebben kiépült, legrendezettebb települése.
Több évtizeddel ezelőtt, még a szovjet érában a falu határában homokbányát létesítettek. A helybéliek, miután észrevették, hogy otthonaik fala egyre több helyen repedezik meg, a hatóságoknál kezdeményezték a homokbánya bezárását. Ez tíz évvel ezelőtt meg is történt. Azóta a bánya helyén létesült tó - több mint hatvan hektáros vízfelületről van szó - a környékbeliek kedvelt pihenőjévé vált. Nyaranta egy-egy hétvégén több mint ezren is ellátogatnak ide.
A Bumeráng Kft. elkezdte a tereprendezést, a kulturált fürdőzőhelyek kialakítását. A cél: hangulatos, korszerű üdülőövezet létrehozása, ahol csónakázásra és más vízi sportok gyakorlására is lehetőség nyílik.
Beregdéda (ukránul Дийда (Déda / Deyda) korábban Дідове (Gyidove / Didove), oroszul Дедoвo (Gyedovo)): falu Ukrajnában, Kárpátalján a Beregszászi járásban. Mezőhomok tartozik hozzá. Ma 1932 lakosából 1747 a magyar. Beregszásztól 5 km-re nyugatra fekszik. 1353-ban Deda néven említik először, neve személynévi eredetű. Területe ősidők óta lakott. Határában halomsírok találhatók.
