Írta: Gajdos István, Lazur Jaroszláv | A kiadás éve: 2006
Gajdos István, Lazur Jaroszláv:
A kisebbségek nemzeti-kulturális autonúmiájának
jogi státusa: külföldi és hazai tapasztalatok
Kárpátaljai Magyar Könyvek – 148
Felelős kiadó: Dupka György
Felelős szerkesztő: Kovács Gábor
ISBN 963 86626-7-0
ISSN 1022-0283
T A R T A L O M
Bevezető …………………………..………………..................…………….5
1. fejezet.
A nemzeti-kulturális autonómia elmélet alapjai és evolúciója
Ukrajnában .....................................................................................….9
1.1. A nemzeti-kulturális autonómia fogalma, jellemzői és fajtái …..........9
1.2. A nemzeti-kulturális autonómiával kapcsolatos politikai-jogi
szemlélet fejlődése.............................................................................14
1.3. A kisebbségek nemzeti-kulturális autonómiájának
evolúciója Ukrajnában.......................................................................30
Következtetések az 1. fejezetből ……………………………..................44
2. fejezet.
A nemzeti-kulturális autonómia jogi státusza a
külföldi országokban…………………………………......................47
2.1. A kisebbségek nemzeti-kulturális autonómiáinak jogi alapjai
a külföldi államok törvénykezése alapján ………..…………...........47
2.2. A kisebbségek nemzeti-kulturális autonóm szervei létrehozásának
rendje a külföldi államok törvénykezése szerint ………………...…55
2.3. A kisebbségek nemzeti-kulturális autonómiáinak jogai és kötelességei
a külföldi államok törvénykezése alapján ………….................……67
Következtetések a 2. fejezetből …………………………………………76
3. fejezet.
A nemzeti-kulturális autonómia fejlődésének perspektívái
Ukrajnában ……………………………………………………..…. 78
3.1. A nemzeti-kulturális autonómia jogi alapjai fejlődésének
perspektívái Ukrajnában ………………………………………..…..78
3.2. A nemzeti-kulturális autonómia szervei kialakításának ukrajnai
koncepciója …………………………………………………………86
3.3. A nemzeti-kulturális autonómia szervei jogi státuszának
koncepciója Ukrajnában................................................................…96
Felhasznált irodalom ……………………....……………......................102
Krúdy Gyula 1918-ban kezdett hozzá a Havasi kürt, Ruszin-Krajna kistükre című munkájának megírásához, melyben a ruszin népet akarta megismertetni a magyar olvasókkal. Az írás hátterében az állt, hogy Magyarországon az 1918. évi X. néptörvény autonómiát ígért az északkeleti Felvidéken élő r...
Kárpátalján a húsvét nem csupán vallási ünnep, hanem a hagyományápolás kiemelkedő alkalma is. Térségünk lakosai évről évre megőrzik és újraélik a húsvéthoz kapcsolódó népszokásokat: a locsolkodást, a hímestojás-készítést vagy épp a pászkaszentelést. Ezt az örökséget ápolva rendezte meg április 17-én...
A néprajzkutatók egybehangzó állítása szerint az, hogy vidékünkön mind a mai napig jó néhány népszokás fennmaradt, periférialétünkkel, viszonylagos elzártságunkkal magyarázható. Akárhogy is történt, a húsvéthoz köthető hagyományok közöségeinkben tovább élnek, azok szorosan kapcsolódnak a kereszténys...
Nagypéntek Jézus kínszenvedését, kereszthalálát és eltemetését tárja elénk, a keresztény liturgiában a húsvéti szent háromnap közepe, egyúttal pedig az egyházi liturgikus évkör legcsendesebb időszaka. Ilyenkor néma minden ajak. Még a harangok is elnémultak, közkeletű elnevezéssel Rómába szálltak....
Szédületes töménységgel tárja elénk a nagyhét Jézus tanítását és megváltó keresztáldozatát, a főparancsot és az eucharisztiát. Jézus meghagyta: „Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre.” Üdvtörténetünk legszentebb hetéhez Jézus elárulása, megtagadása, kínzása és megölése épp úgy hozzátartozik, mint di...
2025-ben egyaránt április 20-án ünnepli Krisztus feltámadását a nyugati és az ortodox világ is. Ilyen nem gyakran fordul elő, bár ebben az évtizedben még egyszer, 2028-ban újra egybeesik majd a két egyház feltámadási ünnepe, akkor április 16-ára.
