Örmény József zongoraművész hangversenyével tisztelegtek az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc 70. évfordulója előtt november 3-án a Kárpátaljai Megyei Filharmóniában. A Magyarország Ungvári Főkonzulátusának támogatásával megvalósult koncert egyszerre kínált méltó alkalmat az emlékezésre és kivételes zenei élményt a klasszikus muzsika kedvelőinek.
Az utolsó akkordok elhangzása után hosszú taps töltötte be a filharmónia hangversenytermét. A közönség felállva ünnepelte az előadót, Örmény József pedig több ráadással köszönte meg a lelkes fogadtatást.
Hetven évvel ezelőtt, 1956. november 4-én hajnalban indult meg a magyar forradalom és szabadságharc leverésére irányuló szovjet katonai támadás. Az ezt megelőző estén tartott koncerttel az október 23-i forradalom hőseire és a tragikus események áldozataira is emlékeztek.
Az egybegyűlteket Bacskai József, Magyarország ungvári főkonzulja köszöntötte, aki beszédében az 1956-os események történelmi jelentőségét és máig érvényes tanulságait idézte fel.
Hangsúlyozta, hogy a szabadság, a tolerancia és a demokrácia korántsem magától értetődő értékek, megőrzésük közös felelősségünk.
Külön kitért a szolidaritás fontosságára, amelynek a kisebbségek, a kiszolgáltatottak és az erőszak áldozatai iránt is meg kell nyilvánulnia. Felidézte azoknak a budapesti egyetemistáknak, vidéki fiataloknak, munkásoknak, parasztoknak és katonáknak az emlékét, akik 1956-ban bátran kiálltak hazájuk szabadságáért. Mint elmondta, Kárpátalján több rendezvénnyel is megemlékeztek a kerek évfordulóról, ezek sorába illeszkedik az ünnepi hangverseny is. A főkonzul köszönetet mondott a művésznek, valamint a filharmónia igazgatójának, Ivan Mikitának, hogy közreműködtek az esemény megvalósításában.
A köszöntőt követően a zenéé lett a főszerep. A zongorához az ungvári születésű, ma már nemzetközileg is elismert Örmény József ült, akit a helyi zenekedvelőknek aligha kell bemutatni. Ukrajna népművésze, a Revuckij- és a Ljudkevics-díj kitüntetettje, a Lembergi Mikola Liszenko Nemzeti Zeneakadémia professzora és zongoratanszékének vezetője ezúttal is megmutatta, milyen gazdag zenei világ fér el egyetlen hangszer nyolcvannyolc billentyűjén.
A koncert összeállítását Natalija Picur műsorvezető ismertette, aki a művek és szerzőik bemutatásával segítette a közönséget a különböző zenei korszakok közötti eligazodásban.
Felcsendültek Franz Schubert, Robert Schumann, Liszt Ferenc és Kodály Zoltán karakteres dallamai, amelyek egymástól eltérő hangulatokat teremtettek.
Az ukrán zeneszerzők közül Mikola Liszenko és a kortárs – a nézők közt helyet foglaló – Bohdana Froljak művei kaptak helyet a programban.
Örmény József játékában éppen az volt a leginkább magával ragadó, ahogyan ezek között a különböző zenei világok között mozgott. Nem pusztán a technikai felkészültségét csodálhatta a hallgatóság – bár a nagyobb virtuozitást igénylő részekben ebből is bőven ízelítőt kaptunk –, hanem azt a zenei érzékenységet is, amellyel a halkabb, elmélyültebb pillanatokat formálta. A lendületes futamokat visszafogottabb, bensőségesebb szakaszok váltották, a hangszer pedig hol erőteljesen, szinte zenekari gazdagsággal, hol egészen finoman, személyes hangon szólalt meg. A jól ismert romantikus dallamok mellett a kevésbé gyakran hallható művek is megtalálták a maguk helyét.
A hangverseny kiváló lehetőséget adott arra, hogy a közönség a mindennapokból kiszakadva, a muzsikára figyelve emlékezzen a hetven évvel ezelőtti eseményekre, és közben átélje azt is, amiért újra meg újra érdemes a filharmóniába menni: az élő zene megismételhetetlen pillanataiért.