-
Művészet és háború: A színházból a frontvonalba
Írta: Simon Rita | Forrás: KISZó | 2025. március 06.
„A háború első napján hátrahagytam a feleségemet és két gyermekemet, hogy önkéntesként csatlakozzam a hadsereghez. Ez az én döntésem volt, és nem bántam meg. Ha szükség lenne rá, újra megtenném” – mondja Rudolf Dzsurinec. Ma már három gyermek édesapja és a Seregi fivérek nevét viselő Kárpátaljai Megyei Akadémiai Ukrán Zenei-Drámai Színház igazgatója, színésze. Ha valaki képes arra, hogy a kárpátaljai megyei színházat Ukrajna legjobbjai közé emelje, az kétségkívül ő.
-
Munkácsy Mihályra emlékeztek a szülővárosában
Írta: | Forrás: KISZó | 2025. március 05.
A Munkácsy Mihály Magyar Ház és Magyarország Ungvári Főkonzulátusa szervezésében a világhírű magyar festőművész születésének 181. évfordulóját méltatták a Latorca-parti városban.
-
Húshagyó kedd van, a farsang utolsó napja
Írta: HE | Forrás: Felvidék.ma | 2025. március 04.
Húshagyó kedd a húsvét előtti nagyböjt kezdete előtti utolsó nap, amely mindig hamvazószerda előtt van. Ez a nap a farsangi időszak lezárását jelenti, és a hagyomány szerint ekkor még utoljára lehetett bőségesen enni, mielőtt a negyvennapos nagyböjt elkezdődött volna.
-
Hitvalló elődök: könyvbemutató Beregszászon – Pásztor Ferenc vértanú örök példája
Írta: Kovács Elemér | Forrás: Kárpátinfo.net | 2025. március 04.
Amikor a szovjet hadsereg 1944 őszén elfoglalta vidékünket, a magyar és a német férfiak lágerbe hurcolásával nyomban elkezdődött a kárpátaljai lakosság megfélemlítése, aztán pedig sor került a helyi közéleti és egyházi szereplők eltávolítására. Az eddigi adatok szerint tizenkilenc római katolikus papot hurcoltak meg, vetettek börtönlágerbe. Közülük ketten mártírhalált haltak. Az egyikük Pásztor Ferenc vikárius, beregszászi plébános volt, hangzott el azon a könyvbemutatón, amely a tragikus sorsú főpap életét, munkásságát, koncepciós perbe fogását, elítélését és száműzetését követi nyomon.
-
Farsangi kirándulás Sátoraljaújhelyre
Írta: Fehér Rita | Forrás: Kárpátalja.ma | 2025. március 03.
Farsang utolsó szombatján szerveztek felejthetetlen kirándulást Sátoraljaújhelyre a beregszászi római katolikusok. Március első napja jó alkalom volt a tél elbúcsúztatására és a tavasz köszöntésére, amit az aznapi időjárás is elősegített: a hajnal és a reggel sűrű ködjét határozottan felváltotta a tűző napfény.
-
A magyar népiesség utolsó nagy költője, Arany János
Írta: | Forrás: mult-kor.hu | 2025. március 02.
1817. március 2-án született Nagyszalontán Arany János, a 19. század magyar költészetének központi alakja, a magyar nyelv máig utolérhetetlen mestere.
-
Digitális térkép készül a V4-es országok zarándokhelyeinek útvonaláról
Írta: BM | Forrás: Felvidék.ma | 2025. március 02.
A V4-es országok zarándokhelyeinek és búcsújáró helyeinek útvonaláról tervezett digitális térkép a Visegrádi alap anyagi támogatásával készül. A Szlovákiában, Magyarországon, Csehországban és Lengyelországban levő zarándokhelyek térképének elkészítésében több közép-európai egyetem munkatársai és maguk a zarándoklatok résztvevői működtek közre. A TASR hírügynökséget erről a nagyszombati Cirill és Metód Egyetem, mint a projekt fő kezdeményezője tájékoztatta.
-
215 éve született Frédéric Chopin
Írta: | Forrás: fidelio.hu | 2025. március 01.
1810. március 1-jén született Frédéric Chopin lengyel zeneszerző és zongoravirtuóz. Chopin egy Varsóhoz közeli kis faluban, Zelazowa Wolában látta meg a napvilágot, március 1-jén (ahogy az anyakönyvében áll) vagy február 22-én (ahogy családja állította). Apja francia, anyja pedig lengyel volt A zene szeretetét édesanyjától örökölte, akinek szép hangja volt, és jól zongorázott. Mozarthoz hasonló csodagyermek volt, hatévesen már zongorázott, hétévesen jelent meg első kompozíciója, egy (g-moll) polonéz, nyolcévesen pedig koncertezett, nyomtatásban először az 1825-ben komponált Op. 1 jelzésű c-moll zongora-rondója jelent meg. Első zenetanára hamar elbocsátotta, mondván: nincs mit tanítania neki, hiszen Chopin többet tud, mint ő.
-
Kárpátalja anno: egy görögkatolikus pap színműve a ruszinokról
Írta: Marosi Anita | Forrás: Kárpátalja.ma | 2025. február 28.
Holosnyay Tivadar görögkatolikus esperes 1914-ben írta meg Ismeretlenek. Kortörténeti színmű három felvonásban előjátékkal, a magyarországi ruthén életből című színművét.
A szerző Holosnyai Antal görögkatolikus pap és Azary Emília (Emma) gyermekeként látta meg a napvilágot 1863. június 15-én Ungváron. Édesapja hivatását követve ő is egyházi pályára lépett. 1888. november 25-én szentelte pappá Pásztélyi Kovács János munkácsi püspök. 1889-ben Nagymihály segédlelkésze. Püspöki levéltáros (1889–1891), ungvári képezdei tanár (1890–1893), püspöki iktató (1891–1893). 1893–1899 között Szánfalva, 1899-től 1924-ig Makkosjánosi papja. A Kisalmási Esperesi Kerület esperese (1897–1898), 1904-től szentszéki tanácsos, 1924-től c. kanonok. A Beregszászi Esperesi Kerület esperese (1922–1924). Makkosjánosiban hunyt el 1924. december 24-én. Felesége Kaszaby-Breznai Amália volt.
-
Az anyanyelv napja a Rákóczi Főiskolán – Könyvbemutató és irodalmi összeállítás
Írta: -kósa- | Forrás: Kárpátinfo.net | 2025. február 27.
Az UNESCO kezdeményezésére 25 éve méltatjuk február 21-én az anyanyelv nemzetközi napját. Miért éppen ezen a napon? A történet ott kezdődött, hogy 1952-ben Pakisztánban az urdu nyelvet nyilvánították az egyetlen hivatalos nyelvvé. Ám Bangladesben, amely akkor még Pakisztán része volt, a bengáli volt az ott lakók anyanyelve. Tiltakozások kezdődtek, s a tüntetők ellen a rendőrség igen keményen lépett fel. Mindez az adott év februárjának 21. napján történt. Innen a dátum. A nemzetközi szervezet pedig ezzel a kezdeményezésével fel kívánja hívni a figyelmet a Föld nyelvi sokszínűségére és hihetetlen gazdagságára.
