Harmincéves az Apáczai Csere János Könyvtár – Jubileumi ünnepséget tartottak a Rákóczi Egyetemen

Október 17-én kettős évfordulót ünnepelt a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem Apáczai Csere János Könyvtára: a tudós-pedagógus születésének 400., valamint a róla elnevezett könyvtár fennállásának 30. évfordulóját. A jeles alkalomból rendezett ünnepségnek az egyetem központi olvasóterme adott otthont.

„Olyan időben születtünk, mikor a legnagyobb tudatlansággal szemben a bölcsesség és ennek tanítói egy batkára sem becsültetnek. De azon kétségbe kell-e esnünk? El kell-e hagynunk az iskolát? Számba sem kell venni a jövendőt? Nem! Gyalázaton és szégyenen keresztül az erényre kell törekedni” ‒ hangzott el Apáczai Csere János gondolata az esemény kezdetén. A négy évszázaddal ezelőtt élt polihisztor, a Magyar Encyclopaedia megalkotója ma is példaként áll mindazok előtt, akik hisznek az anyanyelvű oktatás, a tudás és a nevelés értékeiben.

Az ünnepség elején Tóth Lídia, a könyvtár adatbázis-adminisztrátora tartott tartalmas előadást Apáczai Csere János életéről és munkásságáról. Mint elmondta, Apáczai a 17. századi Erdély kis falujából, Apácáról indult útnak, hogy bejárja Európát, és rövid élete ellenére százada egyik legjelentősebb magyar gondolkodójává váljon.

Hollandiai tanulmányai során a kor legmodernebb gondolkodóival került kapcsolatba, és már ekkor megfogalmazta azt a szemléletet, amely egész életében vezérelte: a tudás legyen anyanyelven, közérthetően, mindenki számára elérhető. Hazatérve Erdélybe az oktatás megújításáért és az anyanyelvű tanításért küzdött, s ezért sokszor szembe került kora hatalmi köreivel. A tudós-pedagógus halála előtt sem adta fel célját, hogy harmóniát teremtsen az erdélyi magyar, az európai és az egyetemes emberi értékek között.

Sass Erika, az Apáczai Csere János Könyvtár megbízott igazgatója is köszöntötte a jelenlévőket. Beszédében hangsúlyozta: a könyvtár harminc éve nemcsak intézményi jubileum, hanem egy közösség történetének ünnepe is.

Felidézte az intézmény alapításának kezdetét: 1994-ben, a magyar nyelvű felsőoktatás újraindulásával egy időben született meg a könyvtár, amely kezdetben három kis teremben, adományokból építette állományát. A fejlődés évei alatt fokozatosan alakult ki a kölcsönzői és olvasótermi részleg, majd 2005-ben, az új épületbe költözéskor vette fel az Apáczai Csere János Könyvtár nevet.

„Ma már 145 ezer dokumentumot őrzünk, ebből 86 ezer könyvet. Büszkén mondhatjuk, hogy könyvtárunk az egyik legnagyobb magyar nyelvű szakkönyvtár Kárpátalján” – emelte ki, hozzátéve, hogy az állomány teljes mértékben elektronikusan feldolgozott, és a könyvtár 36 digitális adatbázishoz biztosít hozzáférést, amelyek közül négyet maga az intézmény épít.

Az igazgató hangsúlyozta, hogy a könyvtár a múlt és a jövő, a könyv és az olvasó, az ember és a tudás között teremt kapcsolatot. A 21. század kihívásaira válaszul ma már digitális tudásközpontként is működik. „A könyvtárak és a mesterséges intelligencia találkozása nem fenyegetés, hanem lehetőség. A könyvtárak mindig is alkalmazkodtak a kor igényeihez, és a jövőben is kulcsszerepük lesz a tudás, az oktatás és a közösség szolgálatában” – mondta Sass Erika, hozzátéve, hogy a könyvtárosok munkája a jövőben is nélkülözhetetlen marad, hiszen „ők azok, akik képesek átlátni és rendszerezni a tudás óriási világát, és segítenek eligazodni az információ tengerében.”

„A múltat nem kell eltörölni, a múltat értékelni kell. Bele kell kapaszkodni azokba a gyökerekbe, amelyek nekünk erőt és életet adnak, s a Föld mélyéből felszívják mindazt az értéket, amely itt, Kárpátalján, a magyarságot megtartja.” E gondolatokkal kezdte ünnepi beszédét Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem elnöke. Hangsúlyozta: minden alapítás, így egy könyvtár létrehozása is nagy vállalkozás, különösen egy olyan vidéken, ahol a történelem sokszor elsodorta a magyar kultúra intézményeit.

Beszédében felidézte az 1990-es évek kezdeti éveit, amikor a könyvtár gyűjteményét a Nyíregyházi Főiskola és számos magyarországi támogató segítette. Külön kiemelte a Könyvet könyvért Kárpátaljáért akciót, amelynek révén tízezernyi kötet érkezett a határon túli magyar felsőoktatás új intézményébe.

A kezdeti adományok után egyre több magánkönyvtár és professzori hagyaték is az Apáczai Könyvtárba került. A gyűjtemény ma olyan neves személyiségek örökségét őrzi, mint Kótyuk István és Kulin Katalin, valamint számos helyi és magyarországi gyűjtő kárpátaljai vonatkozású anyagai.

Zárásként arra buzdította a könyvtárosokat és az egyetemi közösséget, hogy továbbra is hittel és szakmai alázattal végezzék munkájukat: „Legyen az mesterséges intelligencia vagy digitalizáció – nélkületek egyik sem fog működni” ‒ mondta.

Balogh György, Magyarország Beregszászi Konzulátusa képviseletében, kiemelte: a könyvtárak, különösen az egyetemi könyvtárak, olyanok, mint a diófát ültető bölcs ember – hosszú távra terveznek, és értéküket gyakran csak a jövő nemzedékei élvezik.

Beszéde során felidézte Vörösmarty Mihály Gondolatok a könyvtárban című költeményét. „Ez a vers évtizedek múltán is rávilágít arra, hogy a nemzet sorsa […] mennyire összefonódik azzal a tudással, amelyet a könyvtárakban őrzünk” – mondta.

A jubileumi ünnepség során a könyvtár korábbi, két meghatározó vezetője is megszólalt: Szamborovszkyné dr. Nagy Ibolya, aki két évtizeden át irányította az intézményt, valamint Répásy Ildikó, a könyvtár első vezetője. Mindkettőjük munkássága meghatározó szerepet játszott a könyvtár szakmai arculatának kialakításában és közösségi életének formálásában. Az ünnepségen a szervezők virággal és köszönő szavakkal fejezték ki hálájukat az egykori igazgatók felé.

A rendezvény záró részében Ferku Szilveszter tolmácsolásában hangzott el Babits Mihály Ritmus a könyvről című verse, majd egy fotó- és videómontázs idézte fel az elmúlt három évtized emlékezetes pillanatait.

A résztvevők ünnepi tortával, közös koccintással és kötetlen beszélgetéssel zárták a délutánt.