Írta: | Forrás: Hungarotheka – A magyar hagyománytár | 2023. március 25.
A római katolikus egyház március 25-én tartja Jézus fogantatásának, illetve a születése hírüladásának főünnepét. Ezen a napon emlékezünk az angyali üdvözletre, vagyis arra a bibliai történetre, amikor Gábriel arkangyal megvitte Názáretbe Szűz Máriának a megtestesülés örömhírét:
„… az Isten elküldte Gábriel angyalt Galilea Názáret nevű városába egy szűzhöz, aki egy Dávid házából való férfinak, Józsefnek volt a jegyese, és Máriának hívták. Az angyal belépett hozzá és megszólította: – Üdvözlégy, kegyelemmel teljes! Veled van az Úr! Áldottabb vagy minden asszonynál. (…) Ne félj, Mária, mert kegyelmet találtál az Istennél! Íme, fogansz méhedben, és fiút szülsz, akit nevezz Jézusnak.”
Ez a Mária-ünnep elsősorban a második isteni személy megtestesüléséről szól, mivel Jézus világba lépése hírüladásának rejtett eseményével kezdődött el. XVI. Benedek pápa szavaival: az angyali üdvözlet Szent Lukács evangéliumában „egy rejtve történt, egyszerű esemény – senki sem látta, senki sem tudott róla, csak Mária –, mégis meghatározó jelentőségű az egész emberiség történelmében. Amikor a Szűz kimondta igenjét az angyal bejelentésére, Jézus megfogant, és általa új korszak kezdődött a történelemben.”
Az ünnep kialakulásában fontos szerepet játszott Jakab ősevangéliuma, amely azt hirdeti, hogy a világ teremtése, Jézus fogantatása és kereszthalála ugyanazon a napon, március 25-én történt. Az ünnep napját úgy számolták ki, hogy Jézus születésének ünnepnapjától, december 25-től visszaszámoltak kilenc hónapot, és így március 25-e jött ki. Urunk születése hírüladásának ünnepét 692-ben említik először, amikor a III. konstantinápolyi zsinat helyesnek ítélte a nagyböjtben történő ünneplését. E jeles nap ihlette az Üdvözlégy és az Úrangyala imádságokat.
I. Szergiusz pápa honosította meg, latin elnevezése: Annuntiatio Domini lett. Magyar elnevezése onnan ered, hogy a fák oltását ezekben a napokban végezték a gazdák. A Debreceni és Winkler kódexben Gyümölcsoltó Boldogasszonyként, a szegedi Lánykódexben Testfogadó Boldogasszonyként, a lőcsei kalendáriumban Boldogasszony fogadásaként, a moldvai csángók között gyűmölcsótóként, az Érdy kódexben Asszonyunk Szűz Máriának szeplőtelen fogantatjaként, a Müncheni kódexben Máriának hirdetete napjaként szerepel.
A magyar nyelvterületen sok helyütt ezen napon oltják a fákat, hiszen a magyar néphagyomány szerint Gyümölcsoltó Boldogasszony az oltás, szemzés napja – mivel Szűz Mária is ekkor fogadta méhébe Jézust. Krisztus fogantatásának, az angyali üdvözletnek fényes napja a természet erejének, a termékenységnek nagy ünnepe. Amint a nap gyönyörű magyar neve is mutatja, a gazdák e napon oltották a kis fákat abban a hitben, hogy Máriához hasonlóan gazdag termést hoznak termőkorukban, s ha helyenként a metszést még nem is kezdhették meg a fagy miatt, jelképesen egy-egy vágást ejtettek a fákon. A fiatal, nemrég oltott fát nem volt szabad kitörni, visszavágni, mert kivérzett volna.
„Fecskehozó” napként is számon tartották március huszonötödikét: elérkezett a tavaszi munkák ideje – intették a gazdákat az érkező fecskék. A gyermekáldásra vágyó asszonyok Gyümölcsoltó napján hosszan imádkoztak a Szűzanya képe vagy szobra előtt térdelve. Érdekes azonban, hogy az asszonyok éppen ezzel ellenkezőleg az eddigi termékenység megszűnését hitték elérni, ha férjüket erre az éjszakára a pajtába küldték aludni – minden bizonnyal e nap mágikus ereje rejlik e szokás mögött.
Székesfehérvár-Felsővároson, a déli Úrangyala-harangszó idején sorra rázták ilyenkor a gyümölcsfákat, hogy majd bőven teremjenek. Söjtör zalai faluban az ünnepen szemzett rózsafára az olvasót is ráakasztották. A bánáti bolgárok vörösbort ittak és pattogatott kukoricával vendégelték meg egymást, hogy egész éven át egészségesek maradjanak. Az ünnepen ivott vörösborról az volt a hiedelem, hogy vérré válik az emberben.
A pattogatott kukoricával a természetet akarták analógiás varázslattal rügyfakadásra bírni. Csíkszentsimon, Csíkcsicsó, Csíkjenőfalva, Ajnád székelysége az ilyentájt oltott gyümölcsfákra igézet ellen piros szalagot kötött. A tápiógyörgyei gazda ezen a napon kiment a kertbe és a gyümölcsfák törzsét kereszttel jelölte meg. Szeged népe szerint az ilyenkor szemzett fából nem tanácsos másnak ágat adni, mert ezzel a termést is odaadnák.
A képen: Angyali üdvözlet, Philippe de Champaigne festménye
Minden évben április 22-én világszerte emberek milliói állnak meg egy pillanatra, hogy a bolygónkra figyeljenek. A Föld napja nem csupán egy dátum a naptárban – egy emlékeztető arra, hogy az otthonunk, a Föld, törődést és felelősséget igényel.
Vidám hangulat, közös élmények, finom sütemények és értékes nyeremények jellemezték azt a családi rendezvényt, amelyet április 14-én második alkalommal szervezett meg a Kárpátaljai Rózsahölgyek Társasága. A Híd a generációk között elnevezésű esemény célja ezúttal is az volt, hogy közelebb hozza egym...
Szebbnél-szebb viseletbe öltözött fiatal népzenész és néptáncos gyűlt össze a hétvégén Beregszászban, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem átriumában, ahol a GENIUS Jótékonysági Alapítvány által szervezett Szól a Fülemüle! kárpátaljai népzenei és néptánc tehetségkutató döntőjét tartották....
A Polónyi Katalin Textilmúzeum Kárpátaljai egyik legértékesebb textilgyűjteménye. Magában foglalja megyénk területéről származó magyar és ruszin népviseletek egyes darabjait, különféle viseleti cikkeket és lakástextíliákat, valamint bemutatja az elkészítésükhöz használt eszközöket is.
