Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepe

Írta: | Forrás: Hungarotheka – A magyar hagyománytár | 2023. március 25.

A római katolikus egyház március 25-én tartja Jézus fogantatásának, illetve a születése hírüladásának főünnepét. Ezen a napon emlékezünk az angyali üdvözletre, vagyis arra a bibliai történetre, amikor Gábriel arkangyal megvitte Názáretbe Szűz Máriának a megtestesülés örömhírét:

Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepe

„… az Isten elküldte Gábriel angyalt Galilea Názáret nevű városába egy szűzhöz, aki egy Dávid házából való férfinak, Józsefnek volt a jegyese, és Máriának hívták. Az angyal belépett hozzá és megszólította: – Üdvözlégy, kegyelemmel teljes! Veled van az Úr! Áldottabb vagy minden asszonynál. (…) Ne félj, Mária, mert kegyelmet találtál az Istennél! Íme, fogansz méhedben, és fiút szülsz, akit nevezz Jézusnak.”

Ez a Mária-ünnep elsősorban a második isteni személy megtestesüléséről szól, mivel Jézus világba lépése hírüladásának rejtett eseményével kezdődött el. XVI. Benedek pápa szavaival: az angyali üdvözlet Szent Lukács evangéliumában „egy rejtve történt, egyszerű esemény – senki sem látta, senki sem tudott róla, csak Mária –, mégis meghatározó jelentőségű az egész emberiség történelmében. Amikor a Szűz kimondta igenjét az angyal bejelentésére, Jézus megfogant, és általa új korszak kezdődött a történelemben.”

Az ünnep kialakulásában fontos szerepet játszott Jakab ősevangéliuma, amely azt hirdeti, hogy a világ teremtése, Jézus fogantatása és kereszthalála ugyanazon a napon, március 25-én történt. Az ünnep napját úgy számolták ki, hogy Jézus születésének ünnepnapjától, december 25-től visszaszámoltak kilenc hónapot, és így március 25-e jött ki. Urunk születése hírüladásának ünnepét 692-ben említik először, amikor a III. konstantinápolyi zsinat helyesnek ítélte a nagyböjtben történő ünneplését. E jeles nap ihlette az Üdvözlégy és az Úrangyala imádságokat.

I. Szergiusz pápa honosította meg, latin elnevezése: Annuntiatio Domini lett. Magyar elnevezése onnan ered, hogy a fák oltását ezekben a napokban végezték a gazdák. A Debreceni és Winkler kódexben Gyümölcsoltó Boldogasszonyként, a szegedi Lánykódexben Testfogadó Boldogasszonyként, a lőcsei kalendáriumban Boldogasszony fogadásaként, a moldvai csángók között gyűmölcsótóként, az Érdy kódexben Asszonyunk Szűz Máriának szeplőtelen fogantatjaként, a Müncheni kódexben Máriának hirdetete napjaként szerepel.

A magyar nyelvterületen sok helyütt ezen napon oltják a fákat, hiszen a magyar néphagyomány szerint Gyümölcsoltó Boldogasszony az oltás, szemzés napja – mivel Szűz Mária is ekkor fogadta méhébe Jézust. Krisztus fogantatásának, az angyali üdvözletnek fényes napja a természet erejének, a termékenységnek nagy ünnepe. Amint a nap gyönyörű magyar neve is mutatja, a gazdák e napon oltották a kis fákat abban a hitben, hogy Máriához hasonlóan gazdag termést hoznak termőkorukban, s ha helyenként a metszést még nem is kezdhették meg a fagy miatt, jelképesen egy-egy vágást ejtettek a fákon. A fiatal, nemrég oltott fát nem volt szabad kitörni, visszavágni, mert kivérzett volna.

„Fecskehozó” napként is számon tartották március huszonötödikét: elérkezett a tavaszi munkák ideje – intették a gazdákat az érkező fecskék. A gyermekáldásra vágyó asszonyok Gyümölcsoltó napján hosszan imádkoztak a Szűzanya képe vagy szobra előtt térdelve. Érdekes azonban, hogy az asszonyok éppen ezzel ellenkezőleg az eddigi termékenység megszűnését hitték elérni, ha férjüket erre az éjszakára a pajtába küldték aludni – minden bizonnyal e nap mágikus ereje rejlik e szokás mögött.

Székesfehérvár-Felsővároson, a déli Úrangyala-harangszó idején sorra rázták ilyenkor a gyümölcsfákat, hogy majd bőven teremjenek. Söjtör zalai faluban az ünnepen szemzett rózsafára az olvasót is ráakasztották. A bánáti bolgárok vörösbort ittak és pattogatott kukoricával vendégelték meg egymást, hogy egész éven át egészségesek maradjanak. Az ünnepen ivott vörösborról az volt a hiedelem, hogy vérré válik az emberben.
A pattogatott kukoricával a természetet akarták analógiás varázslattal rügyfakadásra bírni. Csíkszentsimon, Csíkcsicsó, Csíkjenőfalva, Ajnád székelysége az ilyentájt oltott gyümölcsfákra igézet ellen piros szalagot kötött. A tápiógyörgyei gazda ezen a napon kiment a kertbe és a gyümölcsfák törzsét kereszttel jelölte meg. Szeged népe szerint az ilyenkor szemzett fából nem tanácsos másnak ágat adni, mert ezzel a termést is odaadnák.

A képen: Angyali üdvözlet, Philippe de Champaigne festménye

Hírek

  • Nyárindító foglalkozások a Nagyberegi Tájházban

    Levendulás limonádé és palacsinta várta az iskolásokat csütörtökön a Nagyberegi Tájházban. A Pro Cultura Subcarpathica nyár eleji kézműves foglalkozást szervezett, ahol a jókedv és a felhőtlen szórakozás garantált volt. A június 1-én tartott program a megszokottakhoz híven tárlatvezetéssel indult...

  • Kárpátaljai művészdinasztiák: új kiállítás-sorozat indult

    Magyarország Ungvári Főkonzulátusa a Boksay József Kárpátaljai Megyei Szépművészeti Múzeummal együttműködve új kiállítás-sorozatot indított a kárpátaljai művészdinasztiák munkásságának bemutatására. Ennek első eseményeként Boksay József, a kárpátaljai festőiskola alapítója, kiemelkedő képviselője és...

  • Eredetileg az özönvízről festette volna monumentális körképét Feszty Árpád

    109 éve, 1914. június 1-én hunyt el Feszty Árpád festő, a magyarok bejövetelét ábrázoló híres körkép alkotója. A korabeli sajtó így írt róla: „Feszty a körképpel konkurenciát csinált saját magának. Őt most a körkép festőjének ismerik és csak annak. Pedig mielőtt ezt a populáris képet megalkotta voln...

  • Tűz az összetartozás, a béke jegyében

    Az összetartozás iránti vágy mindig is bennünk volt, három éve azonban látható formát öltött. Az Összetartozásunk Tüze kezdeményezés keretében fellobbant láng azóta is ég mindannyiunk szívében, melegséggel tölt el, erőt ad, és immár elolthatatlan.

Események

Copyright © 2023 KMMI