Amint beléptünk a Munkácsy Mihály Magyar Ház kiállítótermébe, azonnal magával ragadott a tér. Matl Péter kisplasztikái, grafikái, a falakon és a posztamenseken elhelyezett érzékeny, mégis elementáris erejű alkotások megragadták a tekintetet. Sorra érkeztek az ünneplők: barátok, kollégák, művészetkedvelők, családtagok – mindenki szeretettel és tisztelettel köszöntötte az ünnepelt művészt 65. születésnapja alkalmából. Mosolyok, ölelések, kedves szavak töltötték meg a teret, ahol a meghittség és béke atmoszférája uralkodott, amit maga Matl Péter is a legfontosabb értékek közé sorol.
– Fantasztikus érzés ennyi nagyrabecsült embert látni magam körül. Azt szeretném, hogy minél többen ismerjék meg a munkáimat, a szobraimat, és szeretettel fogadják ezt az új kollekciót, amit kifejezetten a születésnapomra készítettem – mondta a sajtónak a Munkácsy-díjas szobrászművész, festő, grafikus és keramikus a megnyitón.
Mat Péter a békét, a pozitivitást, az emberek közötti harmóniát különösen fontosnak tartja, mint fogalmazott: „Amikor megkezdődött a háború az első gondolatom az volt: ne engedjek gyűlöletet a szívembe. Az ember nagyon könnyen elkezd gyűlölni, én viszont tudatosan törekszem arra, hogy amit alkotok, az pozitív üzenetet hordozzon.”
A jövőbeli tervei kapcsán megjegyezte: „Nekem nincs más tervem az alkotáson kívül, mert ez az én életem. Ez olyan, mint másnak az étel, a lélegzet. Az én életem az alkotásból áll.”
A Munkácsy Mihály Magyar Ház zsúfolásig megtelt kiállítótermében Tarpai József igazgató köszöntötte elsőként a vendégeket.
– Olyan sokan vagyunk itt, hogy talán csak a magyar ház megnyitóján voltunk utoljára ennyien. Ez is mutatja, mennyire fontos személyisége Matl Péter a magyar és ukrán közösségnek egyaránt. Nemcsak művészetével, hanem személyiségével is hidat képez a két nép között. Ezt a békét és együttműködést sugározza minden alkotása, minden gesztusa.
Tarpai külön kiemelte, hogy a magyar házban már a kezdetek óta van egy „Matl Péter szoba”, ezzel is kifejezve a művész munkásságának megbecsülését.
A kiállítás méltó módon vonultatja fel Matl Péter életművének sokoldalúságát. Az előtérben fotókiállítás mutatja be azokat a monumentális köztéri alkotásokat, amelyek nemcsak Kárpátalján, de szerte Európában – sőt, Kínában, Japánban és Brazíliában is – hirdetik a magyar szellemi örökséget. Bent, a teremben szobrok, festmények és grafikák között sétálva újra és újra rácsodálkozhatunk az anyag, a forma, az emberi sors és történelem egymásba fonódó motívumaira.
Albertné Simon Edina, Magyarország Ungvári Főkonzulátusának konzulja hangsúlyozta: Matl Pétert nem kell bemutatni a közönségnek. Nemcsak kitűnő és határokon túl is ismert kortárs művész, de kultúra- és művészetszervező, közéleti személyiség is.
Matl Péter a tárlaton látható alkotásairól elmondta, egy drámát jelenít meg, amely párhuzam a II. világháború és a mostani háború között.
– Nem mondok újat azzal, hogy Kárpátalja jelentős képzőművészeti múlttal és gazdag hagyományokkal rendelkezik. Ezekre számos művészeti kör és tábor épült, melyeknek maga Péter is megbecsült tagja. Magyar képzőművészként arra törekszik, hogy kőbe, fába faragva, bronzba öntve, magyar szívvel láttassa a láthatatlant. Így tesz az egyik legkiemelkedőbb művével, a vereckei honfoglalási emlékművel is, amely a magyarság összetartozásának a jelképe.
Sokan úgy gondoljuk, hogy ha Péter csak ezzel az egyetlen művével ajándékozott volna meg bennünket, akkor is örökre beírta volna magát a magyar művészet és a nemzeti emlékezet panteonjába.
A művészt kollégái is méltatták. Borisz Kuzma, az Ukrán Nemzeti Képzőművészeti Szövetség Kárpátaljai szervezetének elnöke megjegyezte, nemcsak mint alkotót, hanem mint embert is rendkívül nagyra tartja. Szerinte Matl Péter számtalan olyan erényt hordoz magában, amelyeket igazi tehetséggel és alázattal valósít meg. A kő, amellyel dolgozik, örök. Műveivel a történelmünket örökíti meg. Az alkotásai évtizedek, évszázadok múlva is hírül adják majd a jövő generációinak, kik voltunk, milyen értékeket vallottunk, és miért küzdöttünk.
„Ezekben a háborús időkben különösen fontos, hogy Péter hidat tud képezni a különféle nemzetiségű és kultúrájú emberek között” – fogalmazott Borisz Kuzma.
A köszöntők sorában Jevhen Tiscsuk, a megyei művelődési, nemzetiségi és vallásügyi főosztály vezetője arról beszélt, hogy ahogy egyre jobban megismeri a művészt, úgy fedezi fel az egyediségét.
– Ha például ránézek egy-egy alkotásra, megérint az, ahogy az ember lenyomata ott marad a világban. Az ember jön, megy, elhagyja ezt a világot, de mégis itt marad a nyoma, a család, a kapcsolatok, az érzések – mindez visszaköszön ezekben a művekben. Ezek a művek élnek, mozognak, és van bennük valami könnyedség, dinamika, mintha az anyag is életre kelne – mondta Tiscsuk. – Nem tudom csak egy pillanatig nézni ezeket a műveket. Arra késztetnek, hogy megálljak, elgondolkodjak és átérezzem mindazt, amit beléjük rejtett a művész.
Kulin Ágnes, a Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társaságának elnöke úgy fogalmazott: „Péter nemcsak monumentális szobraiban, hanem kisplasztikáiban, grafikáiban, festményeiben is ugyanolyan érzékenységgel nyúl az anyaghoz, mint a gondolatokhoz. Művészetének különlegessége az érzékeny léptékváltás, a finom arányérzék.”
A vendégek között voltak a magyar külképviseletek konzuljai, kárpátaljai, magyarországi és ukrán szervezetek képviselői, kulturális intézmények, családtagok, barátok, művésztársak és műkedvelők. Köszöntötte még az ünnepeltet Mankovits Tamás, a Magyar a Magyarért Alapítvány elnöke, illetve Avgyenko Andrij, a kiállítás kurátora és a fotók készítője. A zenei aláfestést Olekszij Marhacsev szaxofonművész biztosította.
Matl Péter a tárlaton látható alkotásairól elmondta: ez a kiállítás egy drámát jelenít meg, amely párhuzam a II. világháború és a mostani háború között.
– Amikor elkezdődött a tragédia Ukrajnában, mindannyiunknak újra kellett gondolnunk az életünket – jegyezte meg a művész. – Nagyon megérintett a menekültek sorsa, a szétvált családok, ezt a fájdalmat és ugyanakkor a reményt szerettem volna belevésni a műveimbe. Mindig van kiút, mindig van remény – ezt üzenem az itt látható alkotásokkal.”
A művész életének egyik központi motívuma, hogy nemcsak szobrai, de grafikái, festményei is az összetartozás, a párbeszéd, a pozitív emberi üzenetek hordozói legyenek. Mint mondta: „Az a mű, amelyet éppen készítek, az mindig a legfontosabb számomra. Viszont amint elkészül, önálló életre kel, már nem az enyém, hanem a közösségé.”
Matl Péter 65 évesen is töretlen energiával alkot, tervez, és már idén újabb köztéri szobrok avatására készül Beregszászban. Alkotásai ma már több mint százhatvan helyen állnak világszerte.
