-
Györke Magdolna PhD
Írta: | Forrás: | 2018. december 27.
Nyelvész, egyetemi tanár (Tiszaágtelek, 1955. január 27.)
Földműves családban született. 1972-ban érettségizett a Nagydobronyi Kö-zépiskolában. 1977-ban kapott filoló¬gus, magyar nyelv és irodalom sza¬kos tanári oklevelet az ungvári egye¬tem Filológiai Karán. 1977-től az ung¬vári egyetem magyar tanszékének la¬boránsa, 1988-től a tanszék adjunktusa. Kandidátusi értekezését 2002-ben védte meg az Ungvári Nemzeti Egyetemen Az öltözködés szakszókincse a kárpátaljai magyar nyelvjárásokban címmel (tudományos vezetője Lizanec Péter professzor). -
Győry Dezső
Írta: | Forrás: | 2018. december 27.
Költő, író, publicista (Rimaszombat, 1900. március 8. –Budapest, 1974. február 1.)
Munkássága a 40-es években kötődik vidékünkhöz, amikor Pozsonyból 1940 őszén áttelepül Beregszászra. Egy ideig hallgatásba burkolódzott, és csak elvétve szerepel verseivel Móricz Zsigmond felkérésére a Kelet Népében. Beregszászon fogant költeményeiben egyértelműen tiltakozik a fasiszta barbarizmus ellen, de ezek akkor nem láthattak napvilágot. A nagy világégés után Győry Dezső a vidék lakóinak nevében így fogalmazza meg a jövő programját: „Nem gyászra hív a sors: dologra" (Férfiének Európa romjain). -
Hájas Csilla
Írta: | Forrás: | 2018. december 27.
Pályakezdő író(Bátyú, 1990. szeptember 17.)
2008-ban a Nagyberegi Református Líceumban érettségizett. Tanulmányait a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán folytatta, ahol 2012 májusában megszerezte alapdiplomáit angol és magyar szakon, majd az ELTE Irodalomtudományi Doktori Programjának hallgatója volt. Elsősorban a gyermekirodalom iránt érdeklődik. 2012 januárjában a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet Tehetséggondozási Programja keretében meghirdetett alkotói pályázaton, próza kategóriában I. helyet nyert. A fele komoly címmel 2016-ban jelent meg első kötete. -
Hodinka Antal
Írta: | Forrás: | 2018. december 27.
Történetíró (Ladomér, 1864. január 13. – Budapest, 1946. július 15.)
1881-tól az ungvári püspöki szemináriumban, 1882–86-ban a budapesti Központi Papnevelő Intézetben tanult. 1888–89-ben a Magyar Nemzeti Múzeum gyakornoka, 1889–91-ben állami ösztöndíjjal a bécsi Instítut fúr Geschichtforschungban diplomatikát és paleográfiát, a bécsi egyete¬men szlavisztikát tanult. 1891-ben bölcsész¬doktori oklevelet szerzett a budapesti egyetemen. 1891–92-ben a közös pénzügyminisztérium levéltára, 1892-tól a császári és királyi hitbizományi könyvtár tisztviselője. 1895–96-ban mint a Római Magyar Történeti Intézet tagja könyvtári és levéltári kutatásokat folytatott. 1896-tól ismét Bécsben élt. -
Horváth Sándor
Írta: | Forrás: | 2018. december 27.
Költő, író, újságíró, kultúrpolitikus (Beregszász, 1957. szeptember 16.)
Munkás családban született. 1974-ben érettségizett a Beregszászi 4. Sz. Kossuth Lajos Középiskolában. Egy évig kőműves segédmunkás volt. 1975-ben felvételizett az Ungvári Állami Egyetem magyar nyelv és irodalom szakára. 1980-ban diplomázott. 1991-től (két év kihagyással) a Kárpáti Igaz Szó főmunkatársa. Közben 1990–1993 között a Kárpátalja (Ungvár-Miskolc) című közéleti és kulturális lap szerkesztője, 1993-tól a Pánsíp című havi lap főmunkatársa. 1993 áprilisától a Kárpátaljai Alapítvány igazgatója. 2004-től a Kárpáti Igaz Szó főszerkesztő-helyettese, 2005-től az igazi Kárpáti Igaz Szó főszerkesztő-helyettese. -
Ivaskovics József
Írta: | Forrás: | 2018. december 27.
Zenetanár, dalköltő, zeneszerző (Ungvár, 1950. augusztus 4.)
Értelmiségi családból származik. Szülei pedagógusok voltak. Gyerekkorát Eszenyben töltötte. A középiskolai érettségi után elvégezte az Ungvári Zeneművészeti Szakközépiskolát, majd karmesteri, zenetanári diplomát szerzett a Drohobicsi Zeneművészeti Főiskolán. Különböző zenei együttesekben játszott, illetve volt azoknak a vezetője. Tagja a József Attila Stúdiónak, a József Attila Alkotóközösségnek. Alapítója, vezetője és zeneszerzője volt az Impulzus Ivaskovics-triónak. Az 1980-as évektől folyamatosan megzenésíti kárpátaljai költők verseit. -
Kecskés Béla
Írta: | Forrás: | 2018. december 27.
Költő, pedagógus (Beregsom, 1941. augusztus. 7. – Beregsom, 1997. január 22.)
Parasztcsaládban született. A középiskolát 1959-ben Mezőkaszonyban fejezte be, utána Badalóban lett könyvtáros. 1961-től a szülőfalujával határos Csonkapapi általános iskolájának történelemtanára, ahol történelmet és földrajzott tanított. 1967-ben levelezőként elvégzi az Ungvári Állami Egyetem történelem szakát. Sütő Kálmán beregsomi parasztköltő hatására középiskolás korában kezd verselni. 1958-ban mutatkozik be a Kárpátok című irodalmi almanachban. Kovács Vilmos szerkesztésében a Kárpáti Kiadónál Ungváron jelent meg Izzó parazsak című első verseskötete 1963-ban -
Keresztyén Balázs
Írta: | Forrás: | 2018. december 27.
Pedagógus, helytörténész (Nagybereg, 1949. január 15. – Nagyszőlős, 2007. november 9.)
A Badalói Általános Iskola után a Beregszászi Kossuth Lajos Középiskolában tanult tovább, ahol 1967-ben érettségizett. Még ugyanebben az évben felvételizett az Ungvári Állami Egyetemre, ahol 1972-ben magyar nyelv- és irodalomtanári diplomát szerzett. Egyetemi tanulmányai befejeztével a nagyszőlősi Perényi Zsigmond Középiskolában tanít. Egyik lelkes kezdeményezője, majd vezetője volt a nagyszőlősi Bartók Béla Művelődési Körnek. A Bartók Béla-kultusz lelkes ápolója, a kárpátaljai irodalmi hagyományok kutatója. -
Király Benedek Lőrinc
Írta: | Forrás: | 2018. december 27.
Meseíró (Tiszabökény, 1951. március 22.– Tiszabökény, 2009. február 25.)
Kulákká nyilvánított gazdálkodó családjában született. 1966-ban végezte el a Tiszabökényi Általános Iskolát. Ezt követően a tiszaújlaki pékség alkalmazottja volt éveken keresztül. 1977-ben elvégezte a Péterfalvi Középiskolát. A KMKSZ tiszabökényi-farkasfalvi alapszervezete 1989. július. 22-én alapító tagja, 1991–1993 között elnöke volt. 1992-ben a Hármashatár Irodalmi Társaság egyik alapító tagja. 1993-tól a MÉKK tagja. A tényleges katonai szolgálat alatt intenzíven hozzákezdett az íráshoz. Benedek Elek meséinek, illetve a helyi népi folklór, legendák hatására meséket ír a gyerekeknek. -
Kiss Éva PhD
Írta: | Forrás: | 2018. december 27.
Történész, főiskolai tanár(Ungvár, 1966. május 4. – 2022. október 27.)
1989-ben kitűnő erdménnyel befejezte az Ungvári Állami Egyetem történelem karát, 1994-ben az Ukrán Tudományos Akadémia Külhoni Országok Szociális és Gazdasági Problémái Intézetének doktori képzését (Kijev). 1998-ban Kiss Éva megvédte a történelemtudományok kandidátusa tudományos fokozat megszerzéséhez szükséges „A társadalompolitikai átalakulás Magyarországon az 1966–1990-es évek” témájú disszertációját. 2008. október 10-én megvédte a doktori disszertációt „Közép-Európa országai a nemzetközi eurointegrációs folyamatok rendszerében (1991–2007)”.
