Költő, író, publicista
(Rimaszombat, 1900. március 8. –Budapest, 1974. február 1.)
Munkássága a 40-es években kötődik vidékünkhöz, amikor Pozsonyból 1940 őszén áttelepül Beregszászra. Egy ideig hallgatásba burkolódzott, és csak elvétve szerepel verseivel Móricz Zsigmond felkérésére a Kelet Népében. Beregszászon fogant költeményeiben egyértelműen tiltakozik a fasiszta barbarizmus ellen, de ezek akkor nem láthattak napvilágot. A nagy világégés után Győry Dezső a vidék lakóinak nevében így fogalmazza meg a jövő programját: „Nem gyászra hív a sors: dologra" (Férfiének Európa romjain).
Ekkor írt költeményeit a felújított ungvári Munkás Újság, majd a Kárpáti Igaz Szó, valamint a beregszászi Vörös Zászló (ma Beregi Hírlap) közölték. A költő részt vállalt az említett lapok elindításában, Kárpátalja művelődési életének megszervezésében, írásaiban. A költő nevéhez főződik az is, hogy a második világháború után, Kárpátalján született első verse Az élet oldalán címmel Beregszászon, Vörös Zászló című hetilap, 1946. január 27. számában jelent meg, melyben a temetőkkel szemben az új életet köszönti. Szenes (Kroó) László 1970-ben írt cikkében így emlékezik: „...Dolgozva tanított bennünket... Ahol ő megjelent, ott mindjárt megvolt az irodalmi légkör, s ez nagy szó volt már akkoriban. Valamint, úgy érzem az évek távolából is hagyott nekünk is." Lefordította magyarra Július Fucik börtönnaplóját Riport a hóhér kötelén címmel, amely 1947-ben Ungváron jelent meg. Ezen kívül egy válogatást fordított le Gorkij elbeszéléseiből és a helyi lapok és tankönyvek részére orosz, valamint ukrán klasszikusok verseit ültette át magyar nyelvre. 1949-től haláláig (1974) Budapesten élt és publikált. Vidékünkhöz kötődő, itt írt verseit a Zengő Dunatáj, válogatott versek, Budapest 1957; illetve az Emberi hang című versgyűjtemény tartalmazza. Az utóbbi Sándor László gondozásában és előszavával Budapesten jelent meg 1970-ben.
Elismerések: Három ízben (1956., 1958., 1970.) tüntették ki József Attila-díjjal.
Művei: Hangulatok és gondolatok dalban és prózában, Galánta, 1921; Százados adósság, versek. Rimaszombat, 1923, 1924., A láthatatlan gárda, versek, Romaszombat, 1927; Újarcú magyarok, versek. Berlin, 1927; Hol a költő? Versek. Kassa, 1931; A hegyek árnyékában, versek. Pozsony, 1936; Zengő Dunatáj, versek. Eperjes, 1938; Emberi hang, versek. Pozsony, 1940 [bp.-i címváltozat Magyar Hegyibeszéd, 1940); Magyar hegyibeszéd, versek. Budapest, 1940; A veszedelmes ember, r., 1950; Viharvirág, r., 1955, 1964; Zengő Dunatáj, vál. v., bev. Fábry Zoltán, Ilku Pál, 1957; Vérehulló szerelem, Msr., 1957; Sorsvirág, r., 1959, 1965, 1998; A nagy érettségi, 1960; Gömöri rengeteg, 1960; Az élő válaszol, vál. és új v., bev. Dobossy László, 1964; Veronika, 1965; Tűzvirág, r., 1966; Emberi hang, vál. és új v., Had., bev. Sándor László, 1970; Két végzetes korona, kisr., 1973;
Újra kiadott művei: Férfiének, vál. és új v., bev. CZINE Mihály, 1974; Kiáltó szó, vál. v., kiad. Szeberényi Zoltán, Pozsony, 1983., Sugaras utakon. A kárpáton¬túli magyar nyelvű irodalom antológiája (1945-1985). Uzshorod: Kárpáti Kiadó, 1985. 169-173. o.; Kisebbségi ének a beregi rónán. Kárpátaljai írók antológiája (1919-1944). Győry Dezső versei. DUPKA György, Váradi-Stenberg János közreadásában. - Intermix Kiadó, Ungvár-Budapest, 1992; Verecke. Kárpátaljai magyar költők a XX. századból. Győry Dezső versei. Összeállította: Gortvay Erzsébet. Intermix Kiadó, Ungvár-Budapest, 2003.
Irodalom: Szalatnai Rezső, Győry Dezső költészete, Pozsony, 1932., Zapf László. Győry Dezső. Magyar Írás. 1932. 131-135. old.; Balla László: Egyszerű, szép harci igaz¬ság. Győry Dezsőről. Kárpáti Igaz Szó. 1965. szeptember 21.; Szenes László: Minden kavicsot meg kell csiszolni. Találkozásaim Győry Dezsővel. Kárpáti Igaz Szó. 1970. augusztus 30.; Szeberényi Zoltán: A vox humana poétája. Bratislava - Budapest, 1972.; Sugaras utakon. A kárpáton¬túli magyar nyelvű irodalom antológiája (1945-1985). Uzshorod: Kárpáti Kiadó, 1985. 169-173. o.; Váradi-Sternberg János, Dupka György: Versek a fasizmus és a há¬ború ellen. Kalendárium "85. Uzsgorod: Kárpáti Kiadó, 1984. 78-79. o. Turczel Lajos, Ismeretségem és barátságom Győry Dezsővel, ISz 1990; Fónod Zoltán, Üzenet, A csehszlovákiai magyar irodalom 1918-1945, 1993., Sz.Z../Szeberényi Zoltán: Győry Dezső. In: Új magyar irodalmi lexikon, A-GY. Főszerkesztő: Péter László. Második javított, bővített kiadás, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2000. 793. old., Sz.Z./Szeberényi Zoltán: Győry Dezső. In: A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004. Főszerkesztő: Fónod Zoltán. Második, javított, bővített kiadás. Madách-Posonium, 2004. 139-140. old., Dupka György: A magyar irodalom Kárpátaljai Lexikona 1918- 2007 [Győry Dezső]. In: Ukrajnai Magyar Krónika.- 2005. szeptember14. 10. old.
Elektronikus irodalom: A magyar irodalom története 1945–1975 /Győry Dezső (1900–1974), http://mek.oszk.hu/02200/02227/html/03/207.html
Emlékezete: Győry Dezső a mai Beregszászi Művészeti Iskola (Munkácsi utca 26.) épületében lakott, amit a homlokzatán felavatott emléktábla örökít meg. Az emléktábla Ortutay Zsuzsa alkotása. A fekete márványlap közepén Győry Dezső domborműve látható:1900–1974. Az emléktábla bal oldalán a következő szöveg olvasható:EBBEN AZ ÉPÜLETBEN/ ÉLT ÉS DOLGOZOTT/ 1940-TŐL 1949-IG/ GYŐRY DEZSŐ/ ISMERT MAGYAR/ KÖLTŐ ÉS ÍRÓ. Jobb oldalt a szöveg ukrán megfelelője olvasható, Emlékére a beregszászi iskolások körében Győry Dezső szavaló versenyt szerveznek.
