Horváth Sándor

Írta: | Forrás: | 2018. december 27.

Költő, író, újságíró, kultúrpolitikus

(Beregszász, 1957. szeptember 16.)
Munkás családban született. 1974-ben érettségizett a Beregszászi 4. Sz. Kossuth Lajos Középiskolában. Egy évig kőműves segédmunkás volt. 1975-ben felvételizett az Ungvári Állami Egyetem magyar nyelv és irodalom szakára. 1980-ban diplomázott. 1991-től (két év kihagyással) a Kárpáti Igaz Szó főmunkatársa. Közben 1990–1993 között a Kárpátalja (Ungvár-Miskolc) című közéleti és kulturális lap szerkesztője, 1993-tól a Pánsíp című havi lap főmunkatársa. 1993 áprilisától a Kárpátaljai Alapítvány igazgatója. 2004-től a Kárpáti Igaz Szó főszerkesztő-helyettese, 2005-től az igazi Kárpáti Igaz Szó főszerkesztő-helyettese.

Horváth Sándor

Újságírói álneveit a Kárpáti Igaz Szóban és a Kárpátaljában használta: H.S., Hori, – hs – , – beregszászi –, Beregszászi Sándor. 1989-ben belép a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetségbe. 1990-ben az Ungvári Városi Tanács képviselőjévé választották. 1993-tól választmányi tagja, majd a KMKSZ ungvári középszintű szervezetének alelnöke. 1993-tól a MÉKK társelnöke. 2003-tól az UMDSZ Országos Tanácsának alelnöke. Tagja a József Attila Irodalmi Stúdiónak, 1980-tól társelnöke. 1988. január 30-án egyik alapító tagja és társelnöke a József Attila Alkotóközösségnek. Tagja a Magyar Írószövetségnek és kárpátaljai írócsoportjának valamint az Együtt című folyóirat szerkesztőbizottságának, az Ukrán Nemzeti Újságírószövetségnek. 1972 óta publikál. Az 1980-as évektől kezdve már novellákat, verseket, szociográfiákat ír. Írásai orosz, ukrán, mordvin és észt fordításban is megjelentek. Verseiből, prózai írásaiból válogatást közöl a Kárpáti Kalendárium, Szivárványszínben (1977), Lendület (1982), Sugaras utakon (1985), Vergődő szél (1990), Évgyűrűk - sorozat, Sors megírva (1992), Töredék hazácska (1994), Lecke (2001), Verecke (2003) címűkiadvány és antológia. Több kötet szerzője. Írásainak szakmai elemzésével először Pál György irodalomtörténész A magyar irodalom Kárpátalján (1945-1990), címűmonográfiájában foglalkozott, amely 1990-ben jelent meg Nyíregyházán. Életútjáról a következő folyóiratokban jelentek meg írások: Szabolcs-Szatmári Szemle (Nyíregyháza), Forrás (Kecskemét). Ivaskovics József zeneszerző tucatnyi versét szintén megzenésítette, a Credo Verséneklő Együttes Kárpát-medencei fellépésein nagy sikerrel adja elő, a helyi magyar iskolákban a fiatalok, köztük a Kishazát, himnuszként éneklik. Balla D. Károly a Kishaza (1995) címűverseskötetéhez írt fülszövegében találóan jegyzi meg többek között azt, hogy „Horváth Sándor versei a beszélők hangján nyerik el végső akusztikájukat. Annak a közösségnek a hangján, amelyből a költő vétetett, amelybe tartozik, amelyért felelősséget vállal. Amely magáénak érzi ezt az intonációt.”

Elismerések, díjak: A Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közösségének Nívódíja (1997). A Magyar Írószövetség elnökének elismerését kifejező oklevele (2001). A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága – Anyanyelvi Konferencia elnökének elismerését kifejező oklevele (2000). A kárpátaljai megyei tanács és a megyei közigazgatási hivatal több oklevéllel tüntette ki és ismerte el újságírói tevékenységét.

Művei: Itt és most (versek), Kárpáti Igaz Szó, 1981., Múltunk s jelenünk, cikkek, riportok, (Dupka Györggyel), Ungvár, Kárpáti Kiadó, 1987., Sorsközösség, cikkek, riportok, ( Dupka Györggyel és Móricz Kálmánnal), Ungvár, Kárpáti Kiadó, 1989., ’56 Kárpátalján. (Dupka Györggyel), Ungvár-Budapest, Intermix Kiadó, 1993. Távolságok, versek, Budapest-Ungvár, Galéria Kiadó, 1993., Az ugató lány, elbeszélések, Ungvár-Budapest, Intermix Kiadó, Rát, szociográfia, Ungvár-Budapest, Intermix Kiadó, 1994., Kishaza, versek, Ungvár, Tárogató Lap- és könyvszerkesztőség, 1995., Álmos tájakon járok. Válogatott novellák és szociográfiai riportok. Ungvár-Budapest, Intermix Kiadó, 2002., Hon…Szerelem… Elmúlás, versek ukránul és magyarul, (Dupka Györggyel, Somos Bélával). Válogatta és fordította: Kudla György. Ungvár-Budapest, Intermix Kiadó, 2004.

Irodalom, forrás: Pál György, A magyar irodalom Kárpátalján (1945-1990), Nyíregyháza, 1990., Dupka György: Kárpátalja Magyar személyi és intézmény-adattára. [Horváth Sándor], Intermix Kiadó, Ungvár-Budapest, 1993. 50. old., M.T. L./M. Takács Lajos : Horváth Sándor. In: Új magyar irodalmi lexikon, H-Ö. Főszerkesztő: Péter László. Második javított, bővített kiadás, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2000. 912. old., Dupka György: Ukrajnai magyar szervezetek, intézmények, közéleti személyiségek adattára. [Horváth Sándor]. Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége, Ungvár-Budapest, 2006. 61-62. old., Dupka György: A magyar irodalom Kárpátaljai Lexikona 1918- 2007 [Horváth Sándor]. In: Ukrajnai Magyar Krónika.- 2006. május 10. 10. old.

Elektronikus irodalom: Horváth Sándor. In: Kárpátinfo.net/dosszié. http://www.karpatinfo.net/dosszie/horvath-sandor

Hírek

  • Kárpátalja anno: Simon Menyhért emlékére

    Budapesten, a Farkasréti temetőben alussza örök álmát a bátyúi születésű költő, Simon Menyhért, aki 1952. november 7-én adta vissza lelkét Teremtőjének. A költő életének részleteit a szintén bátyúi Bagu Balázs tankönyvíró, helytörténész kutatásaiból ismerhetjük. Ebből idézünk most Simon Menyhért ...

  • Mondd el képekkel – Kárpátalja a Te szemeddel: kiállításmegnyitó és díjátadó

    A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Ifjúsági Szervezete (KMKSZ ISZ) hetedik alkalommal rendezte meg népszerű fotópályázatát Mondd el képekkel – Kárpátalja a Te szemeddel címmel. A pályázat ünnepélyes eredményhirdetésére és díjátadójára november 23-án került sor Beregszászban, az MCC Bereg...

  • Átvették a díjaikat az online szavalóverseny nyertesei

    Online szavalóversenyt hirdetett október elején a Kárpátaljai Magyar Filmgyártásért Alapítvány. A jelentkezőknek lehetőségük volt videófelvételt készíteni kedvenc versük elszavalásáról, amit be kellett küldeniük az alapítványnak. A beküldött munkákat szakmai zsűri értékelte, több szempontot is figye...

  • Aki a nemzeti múzeum alapjait lerakta – Széchényi Ferenc

    1802. november 25-én gróf Széchényi Ferenc 11 884 nyomtatványból, 15 000 kötet könyvből és 1152 kéziratból álló gyűjteményét a magyar nemzetnek adományozta. Ezzel a tettével megalapította az Örszágos Széchényi Könyvtárat és a Magyar Nemzeti Múzeumot. Gróf Széchényi Ferenc élete során érméket...

Események

Copyright © 2024 KMMI