A Tasnádi Ady-Kölcsey Kulturális Egyesület és a tasnádi RMDSZ szeretettel meghívja Önt és kedves családját a koszorúzással egybekötött XXX. sződemeteri Kölcsey-megemlékezésre.

A Tasnádi Ady-Kölcsey Kulturális Egyesület és a tasnádi RMDSZ szeretettel meghívja Önt és kedves családját a koszorúzással egybekötött XXX. sződemeteri Kölcsey-megemlékezésre.
A Tasnádi Ady-Kölcsey Kulturális Egyesület és a tasnádi RMDSZ szeretettel meghívja Önt és kedves családját a koszorúzással egybekötött XXX. sződemeteri Kölcsey-megemlékezésre.
Helyszín: Sződemeter, a református templom kertje
Időpont: 2019. augusztus 2., 17.00 óra (kelet-európai idő)
A megemlékezést megnyitja: Gaál Gyula, a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának színésze
A résztvevőket köszönti: Ruff Zsófia, a Tasnádi Ady-Kölcsey Kulturális Egyesület elnöke, Ft. Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, Gheorghe Marian, Sződemeter polgármestere, Jáger dr. Péter Mónika, a LiterArt egyesület tagja, Magyar Lóránd Bálint, parlamenti képviselő, Demeter Stefánia Katalin, konzul.
Beszédet mond: Nagy Ferenc, a Kölcsey Ház Alapítvány kuratóriumának elnöke (Budapest) - "Hass, alkoss, gyarapíts..." - személyes felelősségvállalás a mindennapokban – címmel és Dr. Gyapay László, irodalomtörténész, egyetemi docens (Budapest) -” Egy életmű az idő sürgetésében” – címmel, Pakulár István, házigazda lelkipásztor.
Fellépnek tasnádi és szatmárcsekei diákok. A koszorúzást vezeti: Bendel József. Minden érdeklődőt szeretettel várnak a szervezők!
Krúdy Gyula 1918-ban kezdett hozzá a Havasi kürt, Ruszin-Krajna kistükre című munkájának megírásához, melyben a ruszin népet akarta megismertetni a magyar olvasókkal. Az írás hátterében az állt, hogy Magyarországon az 1918. évi X. néptörvény autonómiát ígért az északkeleti Felvidéken élő r...
Kárpátalján a húsvét nem csupán vallási ünnep, hanem a hagyományápolás kiemelkedő alkalma is. Térségünk lakosai évről évre megőrzik és újraélik a húsvéthoz kapcsolódó népszokásokat: a locsolkodást, a hímestojás-készítést vagy épp a pászkaszentelést. Ezt az örökséget ápolva rendezte meg április 17-én...
A néprajzkutatók egybehangzó állítása szerint az, hogy vidékünkön mind a mai napig jó néhány népszokás fennmaradt, periférialétünkkel, viszonylagos elzártságunkkal magyarázható. Akárhogy is történt, a húsvéthoz köthető hagyományok közöségeinkben tovább élnek, azok szorosan kapcsolódnak a kereszténys...