Írta: Kovács Elemér | A kiadás éve: 2009
Kovács Elemér: Szőlészet, borászat Beregvidéken
Kárpátaljai Magyar Könyvek – 192.
Kovács Elemér, 2009
Kárpátaljai Határmenti Önkormányzatok Társulása
Felelős kiadó: Dupka György
Felelős szerkesztő: Marton Erzsébet
ISBN 978-963-9814-26-4
ISSN 1022-0283
Ta r t a l o m j e g y z é k
Könyv a Beregszászi Borvidékről.........................................5
Fejezetek a beregszászi szőlőtermesztés történetéből..........7
Vendégváró Kárpátalja.......................................................26
Regélő múlt........................................................................30
Egy száztíz évvel ezelőtti kezdeményezés.........................38
Egy európai hírű szőlőnemesítő.........................................41
Két hektár szőlőből világhírnév.........................................44
Sass-pincészet – huszonötféle tűzlelkű nedű.....................47
Borkóstoló a szerednyei Dobó-pincében...........................49
Salánk és a bodnárok.........................................................52
Szüret.................................................................................54
Azok a régi szép idők… ...................................................57
Egri és mátrai borvidék......................................................59
A szekszárdi és villányi borvidék.............................................64
Sopron és Burgenland........................................................67
Szőlők, borok, világtendenciák..........................................71
Egyedülálló kollekció........................................................73
A szőlő nemes nedűjét nem vedelhetjük............................75
Borivóknak ünnepek tájékán.............................................78
Pohárba zárt napfény..........................................................80
Kárpátalja szőlőtermesztése
a számok tükrében (1946–2009)...................................82
Szovjet éra.........................................................................84
Krónika..............................................................................85
Vinotéka.............................................................................86
Krúdy Gyula 1918-ban kezdett hozzá a Havasi kürt, Ruszin-Krajna kistükre című munkájának megírásához, melyben a ruszin népet akarta megismertetni a magyar olvasókkal. Az írás hátterében az állt, hogy Magyarországon az 1918. évi X. néptörvény autonómiát ígért az északkeleti Felvidéken élő r...
Kárpátalján a húsvét nem csupán vallási ünnep, hanem a hagyományápolás kiemelkedő alkalma is. Térségünk lakosai évről évre megőrzik és újraélik a húsvéthoz kapcsolódó népszokásokat: a locsolkodást, a hímestojás-készítést vagy épp a pászkaszentelést. Ezt az örökséget ápolva rendezte meg április 17-én...
A néprajzkutatók egybehangzó állítása szerint az, hogy vidékünkön mind a mai napig jó néhány népszokás fennmaradt, periférialétünkkel, viszonylagos elzártságunkkal magyarázható. Akárhogy is történt, a húsvéthoz köthető hagyományok közöségeinkben tovább élnek, azok szorosan kapcsolódnak a kereszténys...
Nagypéntek Jézus kínszenvedését, kereszthalálát és eltemetését tárja elénk, a keresztény liturgiában a húsvéti szent háromnap közepe, egyúttal pedig az egyházi liturgikus évkör legcsendesebb időszaka. Ilyenkor néma minden ajak. Még a harangok is elnémultak, közkeletű elnevezéssel Rómába szálltak....
Szédületes töménységgel tárja elénk a nagyhét Jézus tanítását és megváltó keresztáldozatát, a főparancsot és az eucharisztiát. Jézus meghagyta: „Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre.” Üdvtörténetünk legszentebb hetéhez Jézus elárulása, megtagadása, kínzása és megölése épp úgy hozzátartozik, mint di...
2025-ben egyaránt április 20-án ünnepli Krisztus feltámadását a nyugati és az ortodox világ is. Ilyen nem gyakran fordul elő, bár ebben az évtizedben még egyszer, 2028-ban újra egybeesik majd a két egyház feltámadási ünnepe, akkor április 16-ára.
