Tájékoztató körlevél az V. Munkácsy Mihály Alkotótábor megrendezéséről

Írta: Dupka György, a MÉKK elnöke | A kiadás éve: 2011

A Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége (MÉKK) a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet közreműködésével 2011. október 25-30. között ismét megrendezi az V. Munkácsy Mihály Alkotótábort, amely tartalmas programmal várja a bejelentkezett képzőművészeket (Bartosh József, Bartosh Tatjana, Matl Péter, Vilasek Tibor, Fuchs Andrea, Réti János, Klisza János, Soltész Péter, Soltész Gabriella) a Tiszaháton.

Az alkotótábor zárásaként a képzőművészek egy-egy alkotásukkal kívánják gyarapítani a Péterfalvai Képtár gyűjteményét, amely fölött védnökséget vállaltunk.
A magyar képzőművészeti napok Tiszaháton című rendezvénysorozat több magyarlakta települést, magyarság-intézményt érint, ahol a rendhagyó művészeti órákra ellátogató képzőművészekkel találkozhatnak a magyar kultúra és a művészet barátai. Természetesen arra is marad idejük, hogy a késő őszi tájat és az itt élő tiszaháti embereket megörökítsék vásznaikon, baráti beszélgetéseken áttekintsék a képzőművészeti életünk helyzetét, aktuális problémáit Kárpátalján.

Örömünkre szolgál, hogy a közel 25 éve beindított Péterfalvai Képtár (1986. augusztus 10-én Bíró Andor, a határőr Agrárcég elnöke kezdeményezésére nyílt meg) és a mellette életre hívott alkotótábor az egymást váltó képzőművészek itt született és kiállított munkáikkal együtt szolgálhatják az egyetemes magyar kultúra ügyét. A rendszerváltás után a helyi önkormányzat tulajdonába került galéria jelenlegi közel 200 darabos kiállítási anyagát csupán a Boksay József Kárpátaljai Megyei Szépművészeti Múzeum előzi meg.

A házigazdák és a szervezők nevében tisztelettel

Dupka György, a MÉKK elnöke

Hírek

  • Kárpátalja anno: tavasz és húsvét a hegyvidéken

    Krúdy Gyula 1918-ban kezdett hozzá a Havasi kürt, Ruszin-Krajna kistükre című munkájának megírásához, melyben a ruszin népet akarta megismertetni a magyar olvasókkal. Az írás hátterében az állt, hogy Magyarországon az 1918. évi X. néptörvény autonómiát ígért az északkeleti Felvidéken élő r...

  • Magyar szakosok húsvétváró szaknapja a Rákóczi-főiskolán

    Kárpátalján a húsvét nem csupán vallási ünnep, hanem a hagyományápolás kiemelkedő alkalma is. Térségünk lakosai évről évre megőrzik és újraélik a húsvéthoz kapcsolódó népszokásokat: a locsolkodást, a hímestojás-készítést vagy épp a pászkaszentelést. Ezt az örökséget ápolva rendezte meg április 17-én...

  • A hagyomány tovább él – Megelevenedtek a húsvéti szokások a Nagyberegi Tájházban

    A néprajzkutatók egybehangzó állítása szerint az, hogy vidékünkön mind a mai napig jó néhány népszokás fennmaradt, periférialétünkkel, viszonylagos elzártságunkkal magyarázható. Akárhogy is történt, a húsvéthoz köthető hagyományok közöségeinkben tovább élnek, azok szorosan kapcsolódnak a kereszténys...

  • Nagypéntek: az év legcsöndesebb napja

    Nagypéntek Jézus kínszenvedését, kereszthalálát és eltemetését tárja elénk, a keresztény liturgiában a húsvéti szent háromnap közepe, egyúttal pedig az egyházi liturgikus évkör legcsendesebb időszaka. Ilyenkor néma minden ajak. Még a harangok is elnémultak, közkeletű elnevezéssel Rómába szálltak....

  • Ma van nagycsütörtök: a nap, amikor megszületett az Oltáriszentség

    Szédületes töménységgel tárja elénk a nagyhét Jézus tanítását és megváltó keresztáldozatát, a főparancsot és az eucharisztiát. Jézus meghagyta: „Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre.” Üdvtörténetünk legszentebb hetéhez Jézus elárulása, megtagadása, kínzása és megölése épp úgy hozzátartozik, mint di...

  • Idén együtt ünneplik a húsvétot a nyugati keresztények és az ortodox felekezetek

    2025-ben egyaránt április 20-án ünnepli Krisztus feltámadását a nyugati és az ortodox világ is. Ilyen nem gyakran fordul elő, bár ebben az évtizedben még egyszer, 2028-ban újra egybeesik majd a két egyház feltámadási ünnepe, akkor április 16-ára.

Copyright © 2025 KMMI