Írta: | Forrás: KISZó | 2025. szeptember 01.
Egyedülálló tárlattal tisztelegnek a kárpátaljai festészet egyik legjelentősebb alakja, a 2017-ben elhunyt Micska Zoltán emléke előtt. A Kárpátaljai Néprajzi Múzeumban Őseink földje címmel nyílt meg a művész posztumusz kiállítása, amely 35, családi gyűjteményből származó festményt mutat be. A képek Kárpátalja tájait, szakrális emlékeit és embereit idézik meg – mindazt, amit a művész egész életében szeretettel és hűséggel ábrázolt.
A tárlatot a múzeum igazgatója, dr. Vaszil Kocan nyitotta meg. Beszédében felidézte Micska Zoltán életútját és művészi pályáját. A kiállítást a művész lánya, Micska-Levcsenko Júlia kezdeményezte.
Viktor Kravcsuk a Kárpátaljai Megyei Katonai Közigazgatás kulturális főosztályának megbízott vezetője kiemelte, mennyire érzékenyen jelenik meg a képeken az „őseink földje”, s milyen őszinte művészi nyelven tolmácsolja azt a festő. Hangsúlyozta: különösen értékes, amikor a gyermekek őrzik és népszerűsítik szüleik alkotói örökségét, s köszönetet mondott Júliának, aki nemcsak édesapja emlékét ápolja, hanem a művész munkásságát is.
Borisz Kuzma, az Ukrán Képzőművészek Nemzeti Szövetsége kárpátaljai szervezetének elnöke, Ukrajna népi művésze szintén megosztotta emlékeit. Mint mondta, gyakran járt együtt Micskával plein air-ekre. „Zoltán igazi festő volt, érdekes beszélgetőtárs, filozofikus világszemlélettel és nagyszerű humorral. Barátomnak, s részben mesteremnek tekintem” – fogalmazott Kuzma. Hozzátette: Munkácson, ahol a művész élt, dolgozott és díszpolgári címet kapott, egész tehetséges alkotó-nemzedéket nevelt fel.
A zárszót a művész lánya, Micska-Levcsenko Júlia mondta. Köszönetet mondott a múzeum munkatársainak és a művészeknek, akik segítettek az anyag összeállításában. Felidézte, hogy az előző ungvári kiállítás 2019-ben volt a Boksay József Kárpátaljai Megyei Szépművészeti Múzeumban, és az édesapja mestereinek állított emléket.
– A mostani tárlat a szülőföldnek és az itt élő embereknek szól. A képeken Kárpátalja tájai, szakrális emlékei, parasztházai és belső tereik jelennek meg, valamint a mi embereink. Apám értette és szerette őket, szívesen beszélgetett velük, segített, ha tudott. A kárpátaljai képeket a természetből, de mindig saját élményein keresztül festette – mondta Júlia.
A kiállítás szeptember 15-ig látogatható az ungvári skanzenben.
Egyedülálló tárlattal tisztelegnek a kárpátaljai festészet egyik legjelentősebb alakja, a 2017-ben elhunyt Micska Zoltán emléke előtt. A Kárpátaljai Néprajzi Múzeumban Őseink földje címmel nyílt meg a művész posztumusz kiállítása, amely 35, családi gyűjteményből származó festményt mutat be. A képek ...
A magyar festészet egyik legismertebb műve Szinyei Merse Pál Lilaruhás nő című alkotása. A Lilaruhás nő alakját azonban nem érthetjük meg egy másik, talán hasonlóképpen ismert festmény, a Majális nélkül. Ha ugyanis az annak ötletet adó esemény nem valósul meg, valószínűleg a Lilaruhás nő sem ké...
135 évvel ezelőtt született Reményik Sándor erdélyi magyar költő, az erdélyi magyar líra kiemelkedő alakja. Versei napjainkban is nagy népszerűségnek örvendenek. Termékeny szerző volt, 1918-tól haláláig folyamatosan jelentek meg kötetei.
A festék illata lassan szétterjed a szobában, mint a hajnal első fényei a Kárpátok hegygerincein. Az ecset minden mozdulata történetet mesél – nem tanult mesterektől, nem követte híres elődök nyomát, hanem saját útját járta ki a színek között. Harmincöt évesen, egy egyszerű, anyagi okból vett vászon...
