Írta: | Forrás: KISZó | 2025. szeptember 01.
Egyedülálló tárlattal tisztelegnek a kárpátaljai festészet egyik legjelentősebb alakja, a 2017-ben elhunyt Micska Zoltán emléke előtt. A Kárpátaljai Néprajzi Múzeumban Őseink földje címmel nyílt meg a művész posztumusz kiállítása, amely 35, családi gyűjteményből származó festményt mutat be. A képek Kárpátalja tájait, szakrális emlékeit és embereit idézik meg – mindazt, amit a művész egész életében szeretettel és hűséggel ábrázolt.
A tárlatot a múzeum igazgatója, dr. Vaszil Kocan nyitotta meg. Beszédében felidézte Micska Zoltán életútját és művészi pályáját. A kiállítást a művész lánya, Micska-Levcsenko Júlia kezdeményezte.
Viktor Kravcsuk a Kárpátaljai Megyei Katonai Közigazgatás kulturális főosztályának megbízott vezetője kiemelte, mennyire érzékenyen jelenik meg a képeken az „őseink földje”, s milyen őszinte művészi nyelven tolmácsolja azt a festő. Hangsúlyozta: különösen értékes, amikor a gyermekek őrzik és népszerűsítik szüleik alkotói örökségét, s köszönetet mondott Júliának, aki nemcsak édesapja emlékét ápolja, hanem a művész munkásságát is.
Borisz Kuzma, az Ukrán Képzőművészek Nemzeti Szövetsége kárpátaljai szervezetének elnöke, Ukrajna népi művésze szintén megosztotta emlékeit. Mint mondta, gyakran járt együtt Micskával plein air-ekre. „Zoltán igazi festő volt, érdekes beszélgetőtárs, filozofikus világszemlélettel és nagyszerű humorral. Barátomnak, s részben mesteremnek tekintem” – fogalmazott Kuzma. Hozzátette: Munkácson, ahol a művész élt, dolgozott és díszpolgári címet kapott, egész tehetséges alkotó-nemzedéket nevelt fel.
A zárszót a művész lánya, Micska-Levcsenko Júlia mondta. Köszönetet mondott a múzeum munkatársainak és a művészeknek, akik segítettek az anyag összeállításában. Felidézte, hogy az előző ungvári kiállítás 2019-ben volt a Boksay József Kárpátaljai Megyei Szépművészeti Múzeumban, és az édesapja mestereinek állított emléket.
– A mostani tárlat a szülőföldnek és az itt élő embereknek szól. A képeken Kárpátalja tájai, szakrális emlékei, parasztházai és belső tereik jelennek meg, valamint a mi embereink. Apám értette és szerette őket, szívesen beszélgetett velük, segített, ha tudott. A kárpátaljai képeket a természetből, de mindig saját élményein keresztül festette – mondta Júlia.
A kiállítás szeptember 15-ig látogatható az ungvári skanzenben.
A máramarosi sóbányáktól a Tisza mentén Magyarország belseje felé kanyargó, stratégiai jelentőségű sóutat nemcsak a huszti vár védte (a Toronyai- és a Tatár-hágóról levezető útvonalak mellett), hanem a nagyszőlősi Ugocsa-vár és a királyházai Nyalábvár is. Szuhabaranka vára a Borzsa völgyét ellenőriz...
A dicsőítés és az éneklés mindig is fontos szerepet töltött be az egyház és a gyülekezet életében. A közös ének nem csupán az istentiszteletek szerves része: közösséget formál, erősíti az összetartozást, és lehetőséget ad arra, hogy a gyülekezet tagjai együtt, egy szívvel és egy lélekkel dicsőítsék ...
Az ukrán parlament hivatalosan is elítélte a Kárpátalján 1944 és 1946 között végrehajtott szovjet megtorlásokat. A Legfelső Tanács csütörtökön egyhangúlag, 261 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül fogadta el az erről szóló határozatot. A Jevropejszka Pravda szerint Ukrajna...
Magyar értékek, kultúra és fenntartható környezet témakörökben idén is elkészültek a négyperces portréfilmek a XII. Kulturális Filmek Fesztiváljára. A döntő megrendezésre idén a Békés megyei Szarvason, az elmúlt hétvégén került sor.
