KMMI Hírlevél IV. évfolyam, 18. (103.) szám. 2012. augusztus 31.

Írta: Dupka György, Zubánics László | A kiadás éve: 2012

Ez volt 2012 augusztusában: *Nemzeti ünnepünk alkalmából augusztus 17-én Bacskai József főkonzul Áder János köztársasági elnök megbízásából Magyarország Ungvári Főkonzulátusán kitüntetést adott át Roják Máriának, Császlóc polgármesterének (Ezüst Érdemkereszt), Eiben Évának, a gyertyánligeti római katolikus egyházi tanács gondnokának és Kulin Zoltánnak, a Kárpátalja Megyei Állami Televízió- és Rádiótársaság vezérigazgató-helyettesének (Arany Érdemkereszt).

*A magyar állam a megjelenteken kívül még számos közéleti személynek adományozott kitüntetést, akik az elismerést későbbi időpontban és más helyen veszik át. Dr. Szikura József, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, biológus-botanikus, a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora, több évtizedes kutatói és oktatói munkássága, intézményszervezői, szakmai-közéleti, valamint a kárpátaljai magyar felsőoktatás fejlesztése érdekében végzett tevékenységének elismeréseként a Magyar Érdemrend tisztikeresztjét kapta meg.

*Arany Érdemkereszttel díjazták Bilics Évát, a rahói Petőfi Sándor Anyanyelvi Klub szervezőjét a kárpátaljai magyar gyerekek anyanyelvi oktatásának megszervezéséért, a kárpátaljai magyarok identitásának megőrzése érdekében végzett áldozatos munkájának elismeréseként.

*Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetéssel ismerték el Malek Larisza, a lvivi Szputnyik Turisztikai Vállalat igazgatótanácsának elnöke, Magyarország lembergi tiszteletbeli konzuljának a Magyarország és Ukrajna közötti kapcsolatok ápolása és elmélyítése, valamint a lembergi magyar diaszpóra kulturális szervezetének tevőleges támogatása érdekében végzett sokoldalú tevékenységét.

*2012. augusztus 20. Kilenc határon túli szervezet, illetve személy kaphatta meg a Külhoni Magyarságért Díjat, köztük Gulácsy Lajos református püspök, a kárpátaljai magyarság fennmaradása, a református egyházközösség vallási, karitatív és oktatási életének szervezéséért kapta meg a díjat.

A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) kisiskolásoknak szóló folyóirata, az ötezer példányban megjelenő Irka című gyermeklapnak odaítélt díjat Punykó Mária főszerkesztő vette át. Az egyetlen kárpátaljai gyermeklap évente átlagosan öt alkalommal jelenik meg.

*Fülöp Sándor, az Ungvári Ifjúsági Sportiskola futballedzője megkapta az Ukrajna Érdemes Testnevelési Dolgozója címet.

Fontosabb események, rendezvények

2012. augusztus 1. A Szent Korona országa - Mária országa címmel Joó Katalin, Szent Korona-kutató tartott előadást a beregszászi református egyház gyülekezeti termében.

2012. augusztus 3. Kölcsey-megemlékezés zajlott Sződemeteren a költő születésének 222. évfordulóján az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület és a Szatmárnémeti Kölcsey Kör szervezésében, ahol többek között köszöntőt mondott Zubánics László, a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet elnöke.

2012. augusztus 3-5. A Nagymuzsalyi Középiskola belső udvarán Evangelizációs hétvége volt a Nagymuzsalyi Református Egyház és Pocsai Sándor lelkész szervezésében.

2012. szeptember 4. Évtizedekig lappangó Munkácsy-képet mutatott be a munkácsi származású, az Egyesült Államokban élő Pákh Imre műgyűjtő a szegedi Móra Ferenc Múzeumban. Az Egy legény az asztalnál címet viselő képet 1874-ben Békéscsabán festette Munkácsy Mihály a Falu hőse című alkotása egyik előtanulmányaként – mondta az amerikai-magyar üzletember. A mintegy hatvan esztendőn keresztül lappangó festmény egy kis francia aukciósház árverésén bukkant fel néhány hónapja, ott vásárolta meg egy – Pákh Imre szavai szerint – szemfüles magyar kereskedő, s tőle került a mű a gyűjtőhöz.

2012. augusztus 2–5. Szomszédoló szomszédok: "Verecke híres útján" Csemadok-kirándulás zajlott le Kárpátalján a KMMI szervezésében. A Csemadok Galántai Területi Választmányának tagjai ezúttal még szorosabbra fűzték a történelmi Felvidék külön országokba szakadt részei közötti kulturális kapcsolatokat. Útvonaluk: Makkosjánosi–Beregszász–Beregszentmiklós–Szolyva–Vereckei-hágó–Munkács–Makkosjánosi–Ungvár. Találkozóra került sor a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézetben. Moderátorok voltak: Mézes Rudolf, a Csemadok országos alelnöke, a Csemadok Galántai Területi Választmányának elnöke és Zubánics László, a KMMI elnöke.

2012. augusztus 4. A beregszászi Európa-Magyar Házban Zubánics László, a KMMI elnöke nyitotta meg Fényes András munkácsi festőművész kiállítását.

2012. augusztus 5. Ebben az évben is megrendezték a Borzsa-völgyi kisvasút napját. A nosztalgia-szerelvény végállomása és a megemlékezés helyszíne az ilosvai járási Komlós volt. Az alkalmi turisták Nagyszőlősről, Beregszászról és Ilosváról jutottak oda kisvasúton.

2012. augusztus 6-11. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola bázisán lezajlott a Jankovics Mária Alkotótábor a KMPSZ szervezésében.

2012. augusztus 8. Viktor Janukovics ukrán államfő ellátta kézjegyével a parlament által elfogadott ukrán nyelvtörvényt, így az hatályba lépett. A Kárpáti Igaz Szó három egymást követő lapszámban publikálta a törvény magyar nyelvű fordítását. A jogszabály szerint Kárpátalján többek között regionális nyelvvé vált a magyar.

2012. augusztus 10-16. Megrendezésre került „A magyar ipari és technológiai forradalom III.” – MDCCCXCVI. Lendvai Nyári Egyetem a Magyar Fiatalok Határok Nélkül Alapítvány szervezésében. A nyári egyetemen részt vettek az UNE Humán-Természettudományi Magyar Karának diákjai és tanárai.

2012. augusztus 10. Művészeti karaván zajlott le Dunaszerdahelyen a Csemadok Művelődési Intézet szervezésében, amelyen többek között Dupka György és Fuchs Andrea prezentálásában a Kárpátaljai magyarságról készített kisfilmek levetítésére és a beregi szőttesek bemutatójára került sor.

2012. augusztus 12. Tizedik alkalommal került megrendezésre a gáti falunap. Tizenhetedik alkalommal szerveztek Hazahívogató Falunapot az ungvári járási Szalókán. Falunapra került sor: Bótrágyon, Jánosiban.

2012. augusztus 12. Közel 100 ezer fős közönség és résztvevő mellett zajlottak a magyar, hun és türk tudatú népek törzsi gyűlésének rendezvényei a bugaci pusztán. Az idei rendezvénynek a hagyományokhoz híven Bíró András Zsolt volt a házigazdája, a Magyar-Turán Alapítvány pedig a főszervezője. A Kárpát-medence magyar hagyományőrzői, a kazakisztáni madjar törzs és a rokon népek küldöttségei 22 népet képviseltek és együtt ünnepeltek és méltósággal emlékeztek nagy őseikre. Az idei Kurultaj-programok egyik újdonsága, hogy az érdeklődők tudományos-ismeretterjesztő előadásokon keresztül megismerkedhettek a magyar őstörténettel. Kiemelten érdekfeszítő volt Erdélyi István régész professzor előadása a Kárpát-medencén kívüli ősmagyarokhoz köthető leletekről. Az előadáson jelen volt Dupka György is, aki megosztotta a professzorral a baskírföldi (idei júliusi) utazásának idevonatkozó tapasztalatait, szót váltott vele a baskíriai kutatókról, az ott lévő ősmagyar kurgánokról. Ezek a feltárt temetők még a Magna Hungáriában, a VII-VIII. században keletkeztek. A rendezvény kurultaj–törzsi gyűléssel zárult. A tábortűz mellett az ősmagyar szertartás keretében az együvé tartozás érzésével fogtuk meg egymás kezét és vettünk egymástól búcsút, hogy két év múlva újra találkozhassunk.

2012. augusztus 13–18. Ivaskovics József zeneszerző szakmai irányításával negyedik alkalommal került megrendezésre a Kisgejőci Népzenei és Néptánctábor, valamint az V. Credo Fesztivál.

2012. augusztus 13-18. A beregszászi Kölcsey Ferenc Szakkollégiumban megtartották a II. Keresztyén Balázs olvasótábort két korcsoportban. A program szervezője a KMPSZ volt.

2012. augusztus 15–17. A Tokaji Ferenc Gimnáziumban került megrendezésre a 40. Tokaji Írótábor „Eltiltva és elfelejtve - A hallgatás és elhallgattatás évei a magyar irodalomban” témakörben. Az idei tanácskozás többek közt azokkal az írókkal foglalkozott, akiket – mint fogalmaznak a szervezők – a hatalom kihagyott a magyar irodalom történetéből.

Az Írótábor idei, máris élénk vitát kiváltó vezető témája - Domokos Mátyás egykori szavaival - az „eltemetett irodalom”, azaz a hallgatás és az elhallgattatás éveinek vizsgálata volt. A tanácskozás plenáris ülésén Ács Margit és Szentmártoni János elnökölt, előadást tartott Czakó Gábor, Lánczi András, Lezsák Sándor, Medvigy Endre, Sipos Anna Magdolna, Tőkéczki László.

A másnap délelőtt folytatott plenáris ülésen Miklóssy Endre, Szabó A. Ferenc, Sárközy Péter, Pomogáts Béla, Kollarits Krisztina, Farkas Gábor, Mezey Katalin előadásai hangzottak el. Ebéd után sor került a munkacsoportok ülésére. Az 1945–1955. korszak vitavezetője Szakolczay Lajos volt, ahol Kabdebó Lóránt, Nagy Miklós Mihály, Petrik Béla, Turcsány Péter vitát generáló előadással lépett fel. Az 1956–1965 korszak vitavezetője Bertha Zoltán volt, aki Cseke Péter, Papp Tibor, Püski István, Szőnyei Tamás, Dupka György fellépését moderálta. A munkacsoportok ülései egyaránt hozzájárulhatnak az 1945–1965 közötti korszak irodalomtörténeti feldolgozásához.

A Tokaji Írótábor Kuratóriumának elnöksége az ELTE Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének Intézeti Tanácsa által kiadott nyilatkozatára reagálva, szintén nyilatkozatot adott ki. A tanácskozást plenáris ülés zárta. A magyar szellemi élet nagy kihívásaira válaszoltó írótábori tanácskozáson Kárpátaljáról Tokajban jelen volt Csordás László és Marcsák Gergely. Dupka György „1956: „elhajló” magyar írók a KGB látókörében” címmel tartott előadást, amelynek rövidített változata a Tokaji Hírek 2012. augusztus 15. különszámában is megjelent. Bemutatásra került a Tokaji Írótábor Évkönyve XXI. száma A magyar irodalom élete és állapota című gyűjtemény, amely a Tokaji Írótábor 2011. évi tanácskozásainak anyagait tartalmazza.

2012. augusztus 15-20. A Magyarok Világszövetsége "Jövő a Szent Korona jegyében" gondolatvilág köré építve tartotta meg a Magyarok VIII. Világkongresszusát. A világkongresszus megnyitóján Rácz Sándor, az 1956-os Budapesti Központi Munkástanács elnöke, a szövetség tiszteletbeli elnöke köszöntötte a résztvevőket. Ezt követően Patrubány Miklós elnök beszámolt a négy évvel ezelőtti világkongresszus határozatainak végrehajtásáról, tájékoztatást adott az MVSZ helyzetéről, és ismertette a mostani világkongresszus céljait. A nemzetpolitikai jellegű Nyitókonferenciára augusztus 16-án, Budapesten került sor. A Magyarok VIII. Világkongresszusa keretében sorra kerülő 10 konferencia közül a legjelentősebbnek a Világkongresszuséval azonos címet viselő Nemzetstratégiai konferencia tűnt, amely kimunkálta egy eljövendő, a magyar nemzetet tartósan emelkedő pályára helyezni tudó, gyökeresen új nemzetstratégiát.

Kárpátaljai küldöttként a Magyarok VIII. Világkongresszusán jelen volt Dupka György és Fuchs Andrea. A Magyar őstörténeti konferencián Dupka György „Zarándokúton az Urálban: az ősmagyarság eddig feltárt régészeti emlékeiről Baskírföldön (Magna Hungáriában) és az ufai régészek kutatási eredményeiről a helyi publikációk tükrében" címmel tartott előadást a baskíriai Jurij Lapsin (Arnold György), Arnold János egykori magyar hadifogoly fia kutatási anyagai alapján. Külön kitért V. A. Ivanov ufai régész ősmagyarkutatás terén elért eredményeinek ismertetésére. A neves baskíriai történész Putyámi sztyepnih kocsevij (A sztyeppi nomádok nyomában) címmel komoly tanulmánygyűjteményt adott közre. Az egyik az ősmagyarokról szól: Poiszki legendarnaj sztrani mágyár. (Felfedezések a magyarok legendás országában). A szerző a Káma, Ik, Dema, Belaja, Ufa, Aj és az Ural folyók közti területeken feltárt ősmagyar sírok, építmények régészeti leleteit a magyar szakirodalom ismeretében elemzi. Ivanov professzor az ősmagyarokat nem sorolja a finn-ugorok közzé, mivel ezek a népcsoportok jóval északabbra éltek. Viszont az ősmagyarok és a kipcsákokból (kunok) sajátos keveredéséből eredezteti a baskír nép kialakulását. Ezt a rokonságot a baskír köztudat ma is őrzi. Címerükben kuráj növény hét ága látható, amely a baskír nép hét alapító törzsét szimbolizálja. Eddig a baskír régészek 3 temetőt, 15 kurgánt (sírhalmot), 5 várost, 4 kistelepülést, összességében több mint 300 egyéni sírhelyet tártak fel, ahol az ősmagyarok nyomára bukkantak. Az Ik folyó melletti Csekan település környékén még ma is ősmagyarok, az egykori Jenő, Gyarmat, Gyula és más törzsek leszármazottai élnek, akik felvették a baskír nyelvet és az iszlám vallást.

A Hamvaidnak elhozása végett című konferencián Dupka György a cári intervenció által 1849-ben Szibériába hurcolt hadifoglyok kérdéskörhöz kérték fel hozzászólásra, aki kifejtette, hogy az oroszországi Permben 1849-es magyar hadifoglyok nyomára bukkant. A Káma-menti nagyváros Szibirszka és a Kirov út sarkán (8. sz.) bárki megtekintheti többek között a magyar származású gróf Rottonyi Móric (felvett neve: Henrik Móric) házát, amelyben 1860-tól élt. Idegenvezetőnk szerint az 1848–49-es szabadságharcban részt vett magyar hazafi az osztrákok elől itt talált menedéket, legendásan híres fotográfus lett, 12 gyermeke közül 10 fiú és két lánya volt. Közülük az idősebbik, Liza Jekatyerinburgban színésznőként vált ismertté, aki Dmitrij Mamin-Szibirják író, dramaturg felesége lett. Az író Arany című regényét is neki szentelte. Sajnálatos módon az író múzsája szülés közben elhunyt. A gróf kisebbi lánya, Marija ápolónőként vett részt az orosz-japán háborúban, ahol bátorságáért kitüntették. A vakmerő lányra felfigyelt Alekszander Kuprin író, aki feleségül vette. A helytörténészek említik azt is, hogy a XIX. század közepétől Perm, Kungur és más Urál térségi települések felépítésében szerepet játszottak a lengyel, litván, észt, lett és magyar hadifoglyok is, akik örökös száműzetésben itt éltek és családosodtak meg.

2012. augusztus 16. A nagyszőlősi Heléna kávézóban megnyitotta első kiállítását a Szevlyus-Art szervezet. A megjelenteket V.Gyorgyak, a huszti "Verhovina művésze" egyesület elnöke és V. Doros, az „ART-Szolyva" egyesület képviselője köszöntötte. A kiállítás szervezője Vjacseszlav Popovics, aki évek óta a huszti "Verhovina művésze" egyesület tagja. A tarlatan képviseltették magukat a fiatal nagyszőlősi tehetségek is: Dobos Diana, Sarkadi Marianna, Inna Osadcsa, Tegze Margarita, Tivadar-Luysacka Olga (nemrég érkezett haza Lengyelországból és most a „KREDENC ART-piknik" projekten dolgozik, a kiállításon pedig külföldi mesekaraktereket ábrázoló miniatűröket állított ki).

2012. augusztus 16. „Hazám Kárpátalja" címmel Munkácson rendezték meg Dóbus György a beregszászi születésű, Magyarországon letelepedett orvos-sebész, naiv és absztrakt festőművész önálló kiállítását.

2012. augusztus 18. Görög katolikus családi nap volt Tiszacsomán.

2012. augusztus 19. A tiszapéterfalvai falunap keretében testvértelepülések találkozójára került sor, amelyen részt vett dr. Hajdú Lajos (Berekfürdő), Székely Ernő (Csíkszentkirály), Varga Miklós (Zalakomár), Bota József (Tápiószecső) polgármesterek vezette küldöttség, a szomszédos települések polgármesterei. Ünnepi köszöntőjében Tóth Bálint polgármester, mint mondta, Szent István király államférfiúi bölcsessége, önzetlensége és a közösség iránti korlátlan felelőssége szükséges minden, a magyar közösségért tenni kívánó magyar vezetőnek, hogy helytálljon.

2012. augusztus 19. III. Asztélyi Perecfesztivált rendezték meg Asztélyban. Az ünnepségen jelen volt Zubánics László, a KMMI elnöke is. Ezen a napon Csap város napját ünnepelték. Falunapot tartottak Rafajnaújfalun.

2012. augusztus 19. Guton a református templommal szemben lévő emlékparkban a község első írásos említése 700. évfordulója tiszteletére kopjafát avattak. A kopjafát v. Pocsai Vince református lelkész, a község szülöttje készítette.

2012. augusztus 20. Megrendezték a VI. Nemzeti Hét–Balatongyörök programot, amely a VIII. Magyarok Világtalálkozója társrendezvénye volt a Balatongyöröki Honismereti Kör Egyesület szervezésében. A határon túli testvérek napján előadást tartott többek között Zubánics László történész, egyetemi tanár (Kárpátalja): „Ezer évig nem volt itt semmi? Vagy mégis?! címmel.

2012. augusztus 20. Szent István napi központi ünnepségekre került sor Ungváron a MÉKK, Beregszászban az UMDSZ és Aknaszlatinán a KMKSZ szervezésében.

2012. augusztus 22. Jókai Istvánt, a Nemzeti Tankönyvkiadó vezérigazgatóját látta vendégül a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, aki könyvcsomagot adott át dr. Orosz Ildikó elnöknek.

2012. augusztus 23. Életének nyolcvanegyedik évében, hosszas betegség után elhunyt Barzsó Tibor irodalmi szerkesztő, fordító, a kárpátaljai magyar kulturális élet egyik meghatározó alakja, a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közösségének tiszteletbeli elnöke. Barzsó Tibor (Szolyva, 1931. december 8. - Ungvár, 2012. augusztus 23.) a 60-as években a Kárpáti Kiadó magyar osztályának szerkesztőjeként kezdte a pályafutását. Kovács Vilmos költő egyik legközelebbi barátja, harcostársa volt, a Holnap is élünk című, a kárpátaljai magyarság regényének 1965-ben ő volt az első felelős szerkesztője és utolsó is, harmadik kritikai kiadása is 2007-ben az ő nevéhez fűződik. Az Intermix Kiadó felkérésére a regényt, az elbeszéléseket sajtó alá rendezte, a jegyzeteket és az utószót is ő írta. A 70-es és a 80-as években Moszkvába települt át, ahol hivatalos tolmácsként tevékenykedett, majd nyugdíjba vonulásáig az itteni egyik kiadó magyar osztályának szerkesztője volt. A rendszerváltás után Moszkvából hazaköltözött, Ungváron telepedett le. Bekapcsolódott a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége irodalmi-művészeti társaságának a munkájába. 2008-tól a MÉKK tiszteletbeli elnöke. A vidék irodalmi életéről több előadást tartott, tanulmányokat írt. A Kárpátaljai Magyar Könyvek sorozatának több gyűjteményét szerkesztette, lektorálta. Az Együtt (irodalom-művészet-kultúra) című folyóirat 2002-2010 közötti számainak olvasószerkesztője. Róka koma című ukrán népmesék 2007-ben az ő fordításában jelent meg az Intermix Kiadónál. Emlékét szívünkben megőrizzük. Béke poraira.

2012. augusztus 25. Péterfalván közel tízezer fő részvételével összetartó erővel bíró családi napot rendeztek a Kárpátaljai Református Egyházkerület szervezésében. Tavaly a család évében először szervezett nagyszabású kerületi családi napot Mezőváriban.

2012. augusztus 25. Kárpátaljáról érkezett vendégei is voltak az immáron XIV. Nemzetközi Szilvalekvárfőző Versenynek Szatmárcsekén.

2012. augusztus 25–26. Falunap volt Zápszonyban, Salánkon, Nevetlenfaluban, Kígyóson, Bátyúban.

*Paprikáskrumpli fesztivált és falunapot szerveztek Nagydobronyban. Az egész napos rendezvény keretében megnyitották a Nagydobronyi Néprajzi Múzeumot, amelynek állandó kiállítását több százan tekintették meg.

*Megtartották a VI. Mezőgecsei Lekvárfőző Fesztivált a Mezőgecsei Községi Tanács és a Mezőgecsei Hagyományőrzők és Falufejlesztők Egyesülete szervezésében.

*Cirokfesztiválra került sor Csongoron. A programban a cirokból készült termékek kiállítása, a cirokseprű elkészítésének bemutatása szerepelt.

2012. augusztus 24-28. Nagyszőlősön újra megrendezésre került a „Kristály fürtök" Nemzetközi Verseny – a modern ének és tánc fesztiválja.

2012 augusztus folyamán:

*Szovjet postaigazgatás Kárpátalján. 1945-1991 címmel jelent meg Budapesten Horváth Lajosnak, az Országgyűlési Hivatal nyugalmazott szakfőtanácsosának, a Magyar Filatéliai Tudományos Társaság Gervay Mihály-díjas tagjának tollából a régiónk postatörténetét bemutató kiadványsorozat következő darabja, a Kárpátaljai Postatörténeti Füzetek 11. része.

*Kolozsvárott, Zobokon, Magyarfenesen, Kalotaszentkirályon vendégszerepelt az eszenyi Ritmus néptáncegyüttes.

*Ünnepi liturgia keretében emlékeztek a munkácsi Szent Miklós-kolostorban Szt. Mojszej Ugrinra (Magyar Mózes) a munkácsi-ungvári érsekség papjai. A liturgiát Teodor (Feodor) érsek celebrálta közel 100 fős papság részvételével. Az ünnepségen képviseltette magát a magyarországi és a moldvai ortodox egyház is.

*A Kárpátaljai Megyei Igazságügyi Főosztály Az egyesületekről szóló törvény 14. cikke alapján a szükséges dokumentumok benyújtását követően bejegyezte a „Nyugat Ukrajnai Mesterek Egyesülete" nevű civil szervezetet. Ugyancsak hivatalos nyilvántartási számot kapott a Roma Kultúra című újság is.

*A Ferencvárosi Kultúrházban került megrendezésre a kanadai Barvinok ukrán néptáncegyüttes koncertje. A fellépésre az Ukránok Világkongresszusának 45. évfordulója alkalmából került sor.

*Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke levélben mondott köszönetet nyolc kárpátaljai magyar képzőművésznek (Benkő György, Kopriva Attila, Magyar László, Erfán Ferenc, Veres Ágota, Imre Ádám, Gogola István és Szocska László) az Európai Unió székhelyén szervezett sikeres kiállításuk kapcsán.

* A kárpátaljai ukránok külföldi munkavállalása a XXI. század elején, illetve annak következményei a kulturális és a mindennapi életben címmel a Grazsda Könyvkiadónál látott napvilágot a közelmúltban Oxána Kicsak, fiatal kárpátaljai kutató munkája.

*Az Osztriki Ligete alkotótábornak adott otthont ismét a Talabor (Tereblja) varázslatos deltája, Alsó- és Felsőszinevér (Szinevér és Szinevéri Poljana) határa. A találkozó kezdeményezője Vaszil Sindra, a Kárpáti Színek elnevezésű, Mizshirja-vidéki festőművészeket tömörítő egyesület vezetője volt. A helyi festőkön kívül ungvári, munkácsi, nagyszőlősi, valamint zaporizzsjai, odesszai kollégáik is részt vettek a művésztáborban.

*Az állami nyelvpolitika alapjairól szóló törvény volt a fő témája a Kárpátaljai Határmenti Önkormányzatok Társulása (KHÖT) Beregszászban megtartott huszadik fórumának, amely kezdeményezte a nyelvtörvény mihamarabbi megvalósítását a magyarlakta településeken.

*Az ungvári görög katolikus székesegyház falán restaurálják azt a barokk díszítésű napórát, amelyet a szovjet időszakban bevakoltak.

*Negyedik alkalommal került sor régiséggyűjtők találkozójára a Beregvidéki Múzeum pincehelyiségében.

Összeállította: Dupka György és Zubánics László

Folyamatos rendezvények, tennivalók:

Folyamatos tennivalók. Közgyűjteményi állománygyarapítás, ukrajnai magyar nyomtatott hungarikumok, hanganyagok gyűjtése, feldolgozása. Közművelődési rendezvények szervezése, koordinálása, szakmai tanácsadás, adatbázis gondozás. Kisebbségkutatási programok koordinálása, a KMMI-füzetek kiadása. Képzőművészeti kiállítás. Fotókiállítás, könyv- és sajtókiállítás. Együtt c. irodalmi, művészeti és kulturális folyóirat kiadása. Kárpátaljai Magyar Krónika kiadása. Honlap (www.kmmi.org.ua) gondozás, frissítés, adatfeltöltés. Ön a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet és a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége hírlevelét olvassa. A hírlevél irodalmi, művészeti híreket, információkat tartalmaz.

A levelezési lista nyilvános, ahhoz bárki csatlakozhat, s bármely tag felvetetheti mások címét.

Csatolmányok

Hírek

  • Kárpátalja anno: csatangolás a nevickei várban

    Ung-völgyi sétára invitál bennünket Nagy Gyula írása, mely az Ung hetilap 1888. június 26-i számában jelent meg Csatangolás a vidéken címmel. A szerző röviden ír Ungvárról, majd Ókemence felé tereli az olvasót. Az itt újonnan épített gerebre (a fa úsztatására szolgáló építményre)...

  • Pünkösdi, évadzáró foglalkozás a Nagyberegi Tájházban

    Ma már pünkösdre is úgy gondolnak a keresztények, mint a Szentlélek első kiáradásának az alkalmára és ünnepére. Erről az Apostolok Cselekedetei második fejezetében olvashatunk a Szentírásban. Fontos, hogy ezt a felnövekvő nemzedék is megtanulja, ezért a Pro Cultura Subcarpathica úgy döntött, idén ne...

  • Kovácsné Marton Erzsébet: „… minél többet adunk, annál többet kapunk vissza…”

    Elsőgenerációs értelmiségi. Szentül meg volt róla győződve, hogy pedagógus marad, de az élet úgy alakult, hogy az újságírásra váltott. Tevékenységét a közelmúltban két rangos szakmai díjjal is elismerték. A KárpátInfón kívül a Küldetésben publikál. A Beregi Református Egyházmegye honlapján lelkészbe...

  • A Kárpátaljai Szövetség XXXVI. közgyűlése Budapesten

    Május 10-én 17 órától kezdődően tartotta meg XXXVI. közgyűlését a Budapesten székelő Kárpátaljai Szövetség, aminek ezúttal is a szervezet Városligeti fasorban található székházának díszterme adott otthont. A közgyűlést dr. Grezsa István, a szövetség elnöke vezette, akinek köszöntője után dr. Seremet...

  • A magyar kultúrkincs életben tartásáért

    Elméleti és gyakorlati tánctudásáról adott számot tizenöt kárpátaljai néptáncpedagógus. A tavaly szeptemberben indult és mostanáig tartó képzés a Hagyományok Háza Hálózat Kárpátalja szervezésében valósult meg. A tanfolyam elvégzését bizonyító okleveleket olyan kultúrház-vezetők, folkműhelyek, néptán...

  • 800 éve az Aranybullát őrizték, ma a kárpátaljai magyarokon segítenek

    Száz éve, 1924 tavaszán alapították meg a Johannita Rend Magyar Tagozatát. Az egyetlen protestáns lovagrendnek világszerte több mint 4100 – köztük több mint 100 magyar – lovagja van, ám munkatársaikkal és önkénteseikkel együtt több tízezren nyújtanak segítséget az időseknek, a betegeknek, a rászorul...

Copyright © 2024 KMMI