KMMI Hírlevél, I. évfolyam, 3. szám. 2009. október 06.

Írta: Dupka György | A kiadás éve: 2009

Vitézzé avattak négy kárpátaljai magyart
Október 3-án a Dél-alföldi 56-os Vitézi Rend Törzskapitánysága Szegeden a Szent Ferenc rend 500 éves alsóvárosi templomában ökumenikus szertartás keretében a hét végén eskütétellel egybekötött vitézavatást szervezett.

Ezúttal a Kárpát-medence 26 településéről és Kanadából érkezett 54 személyt avattak vitézzé, köztük 8 úrhölgyet (30 római katolikus, 18 református, 3 görög katolikus, egy-egy fő unitárius és evangélikus; a legfiatalabb 18, a legidősebb 84 éves). A magyarországi jelöltek között a legismertebbek gróf Bethlen Gábor és a Kárpátaljához családi gyökereivel kötődő Mankovits Tamás László voltak.

A II. Endre király korában gyökerező és IV. Béla által megerősített, a későbbiekben világi tisztséget, önfeláldozó nemzetszolgálatot teljesítő, az ország, az egyetemes magyarság újjáépítésében szerepet vállaló történelmi Vitézi Rend Kárpátaljáról négy tagjelöltet fogadott soraiba.

A vitéz Németh Bálint elnök és vitéz Dr. Fejér Dénes törzskapitány által átnyújtott Vitézi Oklevél szerint „...a vitézi létet és bátorságot jelképező karddal vitézzé ütötték és avatták” a sztálini lágerben elpusztult vitéz dr. Andor Elek (1891) unokáját, Andor László vállalkozót, dédunokáját, Andor György informatikust, vitézi utódként származási jogon Dupka Nándor jogászt, továbbá a helyi magyarság sokrétű szolgálatáért Zubánics László történészt, egyetemi tanárt, az Ukrajnai Magyar Nemzeti Tanács elnökét.

Vitéz Kövér György törzskapitány közlése szerint eddig Kárpátalján, illetve e vidékről elszármazott 38 vitézt tartanak nyilván, akik a több mint félezer magyarországi és kárpát-medencei vitéztársukkal együtt felesküdtek az egységes magyar nemzet szolgálatára.

Csatolmányok

Hírek

  • Kárpátalja anno: tavasz és húsvét a hegyvidéken

    Krúdy Gyula 1918-ban kezdett hozzá a Havasi kürt, Ruszin-Krajna kistükre című munkájának megírásához, melyben a ruszin népet akarta megismertetni a magyar olvasókkal. Az írás hátterében az állt, hogy Magyarországon az 1918. évi X. néptörvény autonómiát ígért az északkeleti Felvidéken élő r...

  • Magyar szakosok húsvétváró szaknapja a Rákóczi-főiskolán

    Kárpátalján a húsvét nem csupán vallási ünnep, hanem a hagyományápolás kiemelkedő alkalma is. Térségünk lakosai évről évre megőrzik és újraélik a húsvéthoz kapcsolódó népszokásokat: a locsolkodást, a hímestojás-készítést vagy épp a pászkaszentelést. Ezt az örökséget ápolva rendezte meg április 17-én...

  • A hagyomány tovább él – Megelevenedtek a húsvéti szokások a Nagyberegi Tájházban

    A néprajzkutatók egybehangzó állítása szerint az, hogy vidékünkön mind a mai napig jó néhány népszokás fennmaradt, periférialétünkkel, viszonylagos elzártságunkkal magyarázható. Akárhogy is történt, a húsvéthoz köthető hagyományok közöségeinkben tovább élnek, azok szorosan kapcsolódnak a kereszténys...

  • Nagypéntek: az év legcsöndesebb napja

    Nagypéntek Jézus kínszenvedését, kereszthalálát és eltemetését tárja elénk, a keresztény liturgiában a húsvéti szent háromnap közepe, egyúttal pedig az egyházi liturgikus évkör legcsendesebb időszaka. Ilyenkor néma minden ajak. Még a harangok is elnémultak, közkeletű elnevezéssel Rómába szálltak....

  • Ma van nagycsütörtök: a nap, amikor megszületett az Oltáriszentség

    Szédületes töménységgel tárja elénk a nagyhét Jézus tanítását és megváltó keresztáldozatát, a főparancsot és az eucharisztiát. Jézus meghagyta: „Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre.” Üdvtörténetünk legszentebb hetéhez Jézus elárulása, megtagadása, kínzása és megölése épp úgy hozzátartozik, mint di...

  • Idén együtt ünneplik a húsvétot a nyugati keresztények és az ortodox felekezetek

    2025-ben egyaránt április 20-án ünnepli Krisztus feltámadását a nyugati és az ortodox világ is. Ilyen nem gyakran fordul elő, bár ebben az évtizedben még egyszer, 2028-ban újra egybeesik majd a két egyház feltámadási ünnepe, akkor április 16-ára.

Copyright © 2025 KMMI