A Hagyományok Háza Hálózat – Kárpátalja november 13-án kézműves képzési napot szervezett Beregszászban a Pásztor Ferenc Közöségi és Zarándokházban, melynek célja az óvodapedagógusok eszköztárának szélesítése a népi kézművesség területén. A jelenlegi képzés tematikája az adventi ünnepkörrel foglalkozott. Gabóda Évával, a Rákóczi Egyetem Pedagógia, Pszichológia, Tanító, Óvodapedagógia, Oktatás- és Intézményvezetés Tanszékének adjunktusával kákaangyalkát és kopogtatót, Ködöböcz-Gerzsenyi Ilonával, a Hagyományok Háza Hálózat Kárpátalja hálózati szakreferensével pedig többek között szalagszövéssel karácsonyfadíszt készítettek.
Mint a képzés vezetőjétől, Ködöböcz-Gerzsenyi Ilonától megtudtuk, első alkalommal szerveztek kimondottan óvodapedagógusok számára kézműves képzést. És ezúttal – ez is első alkalommal – nem Magyarországról érkeztek az oktatók, hanem helyiek tartották a foglalkozásokat.
– Nagyon sok kézműves oktatáson vagyunk már túl – jómagam is mindegyiken részt vettem, ami Kárpátalján megvalósult 2021 óta –, és ott tartunk, hogy immáron tovább is tudjuk adni a tudásunkat. Ezt a képzést mintegy hiánypótlásként szerveztük a kárpátaljai óvodapedagógusok számára. Ugyanis felmerült az igény, hogy hagyományos kézművességet szeretnének tanulni. Most szinte az egész megyéből érkeztek résztvevők Nagybereznától, Ungvártól Beregvidéken át egészen Batárig. És azt hiszem, sikerült új dolgokat is hozni. Bemelegítésként pattogatott kukoricából fűztünk karácsonyfadíszt, amire szaténszalag masnit kötöttünk akasztónak. Aztán a szalagszövő használatát tanultuk meg, ám ezúttal nem szalagot szőttünk, hanem karácsonyi díszt, melyhez kis botocskákat használtunk vetülékként. És a fonalangyalka készítését is kipróbáljuk. Ezeket a módszereket az óvodákban is alkalmazhatják az óvodapedagógusok, a gyerekek biztosan élvezni fogják.
Gabóda Éva, aki a Rákóczi Egyetemen az óvodapedagógusok nevelésében is részt vesz, úgy véli, az óvodákban méltatlanul kevés szerepet kap a kézműves hagyományok megismertetése, a kézműveskedés, pedig a finommotorika fejlesztésében ez alapvető eszköz. És nagyon fontos, hogy megismerjék a gyerekek a természetes alapanyagokat is, hogy megtapasztalják, hogyan kell azokkal bánni, milyen az anyag textúrája, tapintása, hogyan kell az eszközöket használni egyik-másik anyag kapcsán.
– Ma egy kicsit feledésbe merült természetes alapanyagnak a megismerésére fókuszálunk az óvónőkkel, hogy majd bátran tudják használni a gyerekekkel is – magyarázza a szakember. – Ezúttal a vizes területek elterjedt növényét, a kákát hoztam el. Amiről sokan csak annyit tudnak az ismert szólás – „A kákán is görcsöt keres” – alapján, hogy görcsöt lehet rajta keresni. De nagyon izgalmas, hogy hogyan lehet vele dolgozni. Nem mellékes az sem, hogy ez az alapanyag nem költségigényes, hisz az árkok, patakok szélén megtaláljuk. A káka tulajdonképpen egy csőszerű levél, 40-50 centiméteresre is megnő, augusztus a gyűjtési időszaka. Amikor megszedjük – s nem használjuk fel egyszerre –, ki kell szárítani, s majd áztatás után, mint a csuhét, lehet használni. Ma az adventre készülődve angyalkát, illetve kopogtatót készítünk belőle. Erről az anyagról azt is tudni kell, hogy most még zöld, de néhány hét elteltével megsárgul, s olyan lesz, mint a szalma. Ezeket érdekes megtapasztalni, és élvezetes a vele való munka. A képzésre jelentkezett kolleginák is most dolgoznak először ezzel az alapanyaggal, de láthatóan nagyon élvezik.
S hogy alakul a folytatás? A Hagyományok Háza Hálózat Kárpátalja hálózati szakreferense elmondta: a továbbiakban szeretnék felmérni az igényeket, s ha van rá lehetőség, akkor annak megfelelő képzéseket szerveznek a jövőben az óvodapedagógusok számára.
