„Azt, hogy mikor lesz béke, biztos, hogy nem mi fogjuk eldönteni, azonban ismert tény az, hogy még az elmúlt évek rendkívül nehéz helyzete – gondoljunk itt a Covidra és elsősorban a háborúra – sem törte meg és nem roppantotta össze a kárpátaljai magyarságot és intézményrendszerét, hiszen működnek az iskoláink, működik az egyetem, megjelennek a sajtótermékeink, működnek az egyházaink – és ez nyilvánvalóan reményt ad a jövőre nézve is” – hangsúlyozta Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke Budapesten a Nemzetstratégiai Kutatóintézetben (NSKI) megtartott könyvbemutatót követő kerekasztal-beszélgetésen november 10-én.
A Nemzetstratégiai Kutatóintézet a Magyar a Magyarért Népfőiskola Alapítvánnyal közösen Volt egyszer egy lap – Kárpátalja címmel szervezett könyvbemutatót és kerekasztal-beszélgetést az intézet székházában. A rendezvényen bemutatták az 1990. április 30. és 1994. december 31. között Mankovits Tamás szerkesztésében megjelent Kárpátalja című lapok összefoglaló kiadványát.
Az esemény résztvevőit elsőként Szász Jenő miniszteri biztos, az NSKI elnöke köszöntötte, aki beszédében aláhúzta: a Szovjetunió felbomlása után a kárpátaljai magyarság számára „létezett egy kapaszkodó, amelyet Mankovits Tamás, akkori miskolci iparművész hozott létre 1990-ben, amikor saját költségén megalapította a Kárpátalja című lapot”.
Koncz Zsófia, a Kulturális és Innovációs Minisztérium családokért felelős államtitkára köszöntőjében méltatta Mankovits Tamás tevékenységét a magyar kultúra, a hagyományok, az iparművészet megőrzése tekintetében, majd a kötet mondanivalójáról szólva kiemelte: „A Volt egyszer egy lap – Kárpátalja nem pusztán egy sajtótörténeti visszatekintés, hanem egy közösségi tükör, hogy hogyan tudták az 1990-es évek elejét ott megélni, átvészelni. Ez a mű egy üzenet is nekünk ma, hiszen Kárpátalja és az ott élő emberek fontosak számunkra, és elképzelhetetlen számunkra az, hogy a magyar történelemről úgy beszéljünk, hogy ne említsük meg Kárpátalját; Kárpátalja számára is rendkívül fontos az anyaország, és ez így van rendjén. Hihetetlen az az élni akarás, ami a kárpátaljai magyarokat jellemzi, s példaértékű, ahogyan a jövőbe vetett hitüket nap mint nap megélik” – fogalmazott az államtitkár, aki az elmúlt időszakban többször is ellátogatott vidékünkre.
A köszöntőket követően a jelenlévők visszatekinthettek a rendszerváltás időszakába, hiszen Mankovits Tamás, az 1990–1994 között megjelenő Kárpátalja című lap főszerkesztője, a Magyar a Magyarért Népfőiskola Alapítvány kuratóriumának elnöke felidézte az akkori eseményeket. Elmondta, hogy először 1988-ban látogatott a vidékre. A Kárpátok hegyvonulatai azonnal lenyűgözték, az elé táruló csodás táj és az ott élő emberek erős hatással voltak rá. Az elsősorban kulturális és közéleti témákat tartalmazó lap alapításának körülményeire visszaemlékezve elmondta, nagy szerepet játszott a létrehozásban Fodó Sándor, a KMKSZ alapító elnöke. Kiemelte továbbá, hogy a Magyarországon bejegyzett és nyomtatott sajtóorgánum kikerült a szovjet cenzúra markából, így a lapban publikáló újságírók, írók, költők, tanárok, művészek (Fodó Sándor mellett Móricz Kálmán, Dupka György, Horváth Sándor, Nagy Zoltán Mihály, Bornemissza Eszter és sokan mások) ezáltal cenzúramentesen továbbíthatták gondolataikat, hűen tükrözve az akkori állapotokat az olvasók felé.
Az egykori lap jelentőségét emelte ki Fedinec Csilla, az ELTE TK Kisebbségkutató Intézet tudományos főmunkatársa, aki egyben a lap egyik szerzője is volt. „A Volt egyszer egy lap – Kárpátalja című kötet nem egyszerű dokumentumgyűjtemény, hanem egy korszak élő lenyomata. A rendszerváltás pillanatában újra éledező kárpátaljai magyar identitás lélegzetvétele, öröme és törékenysége. […] A könyv több szerző személyes visszaemlékezéseiből, történelmi elemzésekből, korabeli lapszövegek válogatásából, valamint fotókból áll” – emelte ki, elemezve a rendezvényen bemutatott kiadványt. „A Kárpátalja című lap története és öröksége nem csupán sajtótörténet: sorsdokumentum, a történelem szélén élő közösség önazonosságának újjáépítéséről szól, arról a pillanatról, amikor újra lett szavunk, mert meg mertük mondani” – tette hozzá.
A könyvbemutató után sor került a Kárpátalja – 1990 elnevezésű kerekasztal-beszélgetésre, melynek moderátora Gulyás István, az M5 Csatornaigazgatóság igazgatója volt. Az eszmecserében részt vett Brenzovics László, a KMKSZ elnöke, Németh Zsolt országgyűlési képviselő, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke, Tirts Tamás volt országgyűlési képviselő, a Fidesz „Kárpátalja-táborának” egyik alapítója, a Fidesz alelnöke 1993 és 1995 között, Vári Fábián László Kossuth- és József Attila-díjas költő, néprajzkutató, műfordító, valamint Dupka György író, a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet igazgatója. Szó esett a rendszerváltás körüli és azt követő időszak fontos történéseiről a kárpátaljai magyarság vonatkozásában, az 1989-ben megalakult KMKSZ közreműködésével elért eredményekről. A résztvevők érintették az aktuális geopolitikai helyzetet, a magyar kormány következetes kiállását a külhoni magyar közösségek – beleértve a kárpátaljai magyarság – mellett, valamint a háború okozta rendkívül negatív hatásokat.
„Érdekes volt a mai rendezvény, hiszen egy olyan dologról beszéltünk, ami régen történt. Ez pedig a Kárpátalja című lap, amelyet Mankovits Tamás szerkesztett, és Magyarországon nyomtatták, és amely ebben az átmeneti időszakban – az 1980-as évek végén és az 1990-es évek legelején – volt az első olyan lap, amely független volt, és amely tudta közvetíteni a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség véleményét a kárpátaljai magyarság irányába. Hiszen akkor a Szovjetunióban még nem volt lehetőség arra, hogy független sajtóterméket indítsunk. Abban az időszakban, amikor létrejött a KMKSZ, hirtelen óriási volt a lelkesedés, nagyon sokan beléptek, néhány hónap alatt húszezer fő volt a tagja, s rendkívül nagy reményeink voltak arra nézve is, hogy sikerül kivívni jogainkat és megvalósítani a kárpátaljai autonómiát – ennek a lenyomata ez a lap, amelyben ezek a vélemények, hírek megjelentek. Nagyon fontos az, hogy ezt összegyűjtötték és így a Nemzetstratégiai Kutatóintézet támogatásával kiadták, hiszen ez egy lenyomata annak, hogy milyen történések voltak Kárpátalján, a kárpátaljai magyarság körében 1989 és 1994 között. Most a helyzet nagyon súlyos a kárpátaljai magyarság számára, néha kilátástalannak tűnik Azt hiszem, hogy az emlékezés reményt ad arra nézve is, hogy volt egy olyan időszak, amikor minden megalapozódott, és ezek az intézmények, amelyek abban az időszakban létrejöttek, máig is élnek és működnek. Reménykedünk abban, hogy béke lesz, megváltozik a helyzet, és a kárpátaljai magyarság számára újra lehetőség lesz arra, hogy békében éljen, visszaszerezhesse elvett jogait, lehetővé tegye azt, hogy megmaradjon szülőföldjén és fejlődjön” – mondta el tudósítónknak a rendezvényt követően Brenzovics László.
